El nem évülő krími jogsértések - Tiszteletben kell tartani az élethez való jogot - A strasbourgi bíróság döntést hozott

2014.03.17. Jogi Fórum / MTI

Ukrajna szempontjából rendkívül fontosnak nevezte Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter pénteken azt, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította Oroszországot: tartózkodjon az emberi jogokat sértő lépésektől, különösen a katonai akcióktól Ukrajnában.

A miniszter rámutatott arra, hogy már nemcsak külföldi politikai körökben, hanem nemzetközi igazságszolgáltatási intézményekben is elismerik az alapvető emberi jogok Oroszország által való "durva megsértését" Ukrajnában.

A strasbourgi döntés szavai szerint azért fontos, mert azok a vezetők, akik utasítást adtak az Ukrajna elleni agresszióra, nem pusztán a hivataluktól fognak megválni, hanem a nemzetközi jogszabályok szerint felelniük kell majd tetteikért, amelyek nem évülnek el.

Petrenko kiemelte annak jelentőségét is, hogy a strasbourgi bíróság a lehető leggyorsabban hozott döntést: előző nap nyújtotta be Kijev keresetét, és estére már meg is született a határozat.

Ukrajna azonnali átmeneti intézkedést kért csütörtökön a strasbourgi bíróságtól Oroszországgal szemben, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bíróság már a vizsgálat, a bizonyítás és a döntés előtt elrendel valamilyen intézkedést a további vagy előreláthatólag bekövetkező jogsértések megakadályozása érdekében.

Kijev azt kérte a bíráktól, kötelezzék Oroszországot arra, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely az Ukrajna területén élő polgári lakosság életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A kérésnek a bíróság helyt is adott, ezért Josep Casadevall bíró felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, különösen katonai akciótól, amely sértheti az ukrán lakosságnak az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett emberi jogait, illetve amelyek miatt az életük, testi épségük, egészségük veszélybe kerülhet. Külön kiemelte a bíróság, hogy mindkét államnak tiszteletben kell tartania az élethez való jogot, és azt az előírást, hogy senkit sem szabad embertelen vagy megalázó bánásmódban részesíteni.

A keresetben az ukrán fél kiemelte, hogy február 27-től kezdve fegyveres csoportok egyértelműen az Oroszországi Föderáció irányítása és ellenőrzése alatt elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének és kormányának épületeit, majd újabb hivatali és katonai objektumok megszállásába kezdtek a félszigeten.

"A nemzetközi közösségben nincsenek kételyek afelől, hogy a fegyveres csoportok, amelyek elfoglalták az állami intézményeket, orosz katonák, noha az azonosító jeleket levették egyenruháikról" - szögezte le az igazságügyi tárca a dokumentumban.

Kiemelte: minden cselekmény, amely most a Krímben zajlik, része annak a forgatókönyvnek, amelyet az orosz hatalmi szervek dolgoztak ki, azzal a konkrét céllal, hogy annektálják a szuverén Ukrajna elválaszthatatlan részét képező félszigetet.

A kereset szerint a megszállt Krím félszigeten igen feszült a helyzet, és több súlyos, emberi jogokat sértő eset történt. Az ukrán fél felhívta a figyelmet arra, hogy törvénytelen a március 16-i népszavazás - amelyen a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról kell a helybelieknek dönteniük - elkerülhetetlen módon a szembenállás felerősödéséhez, a katonai cselekményekkel és a helyi lakosok emberi jogainak megsértésével a feszültség további növekedéséhez vezet.

  • kapcsolódó anyagok
EMBERI JOGOK
OROSZORSZÁG
UKRAJNA