Nyilvánosságra hozta hétfőn az Európai Bizottság a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereiről készült eredménytáblát, amit az Európai Szemeszternél fognak majd figyelembe venni. Viviane Reding bizottsági alelnök konstatálta, hogy tavaly óta valamelyest javult a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése a megkérdezett gazdasági szereplők körében.
Viviane Reding konstatálta, hogy az egy évvel ezelőtti eredménytáblához képest a gazdasági szereplők nagyobb arányban vélik függetlennek a magyar igazságszolgáltatást. A Világgazdasági Fórum felmérésén alapuló index szerint Magyarország a vizsgált több mint 140 ország között a tavalyi 72 helyről a 66-ik helyre lépett előre, és uniós helyezésén is javított néhány helyet (jelenleg a függetlenségi index szerint hátulról a 11-ik).
Az EU igazságügyi biztosa, aki egy évvel ezelőtt még azt vélelmezte, hogy a 2014-es magyar eredmény rosszabbodó tendenciát mutat majd, most elégedetnek mondta magát a javuló mérleggel. De arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország viszonylag alacsony szintről indult és a javulás dacára továbbra is eléggé hátul van a rangsorban. A Bizottság alelnöke gyorsan hozzá is tette, hogy természetesen az igazságszolgáltatási eredménytábla nem szépségverseny, és valódi célja az, hogy bírósági eljárásaik hatékonyságának, színvonalának és függetlenségének növelésére ösztönözze a tagállamokat.
Reding ugyanakkor elismerte, hogy akadnak tagállamok, amelyek hallani sem akarnak az eredménytábláról, és ezért nem is hajlandó adatokat szolgáltatni az eredménytáblához. Míg mások szerinte kellemetlenül érzik magukat az igazságszolgáltatási statisztikákból kirajzolódó kép miatt. Akadnak ugyanakkor olyan államok is, amelyek ösztönzést merítenek a gyakorlatból – tette hozzá, külön is megemlítve Portugáliát, amely tavaly mélyreható igazságszolgáltatási reformot fogadott el. A másik pozitív példa Észtország, ahol Reding szerint uniós alapok segítségével „a világ legszínvonalasabb elektronikus igazságszolgáltatási rendszerét hozták létre”.
A Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége meghatározó szerepet játszik a befektetők egy országhoz való hozzáállásában, ezért a megfelelő színvonalú igazságszolgáltatás a gazdasági növekedés fontos tényezőjének számít.
Ezzel indokolta azt, hogy a Bizottság miért egészítette ki egy igazságszolgáltatási lábbal a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordinációs ciklust, az Európai Szemesztert. Emlékeztetett rá, hogy a testület 2012-ben hat, tavaly pedig már 10 tagállamnak tett országspecifikus ajánlásokat az igazságszolgáltatás terén.
Az eredménytábla a tagállami igazságszolgáltatások gazdaság szempontjából leginkább releváns polgári, közgazdasági és kereskedelmi jog területén tükrözi a tagállamok teljesítményét. Reding közölte, hogy az Európai Parlament felkérése ellenére nem kívánja újabb területekre, például a büntetőjogra kiterjeszteni az eredménytáblát, ez ugyanis már a szubszidiaritás elvét sértené.
A 2014-es igazságszolgáltatási eredménytábla közel 30 táblázatot tartalmaz, amelyek különböző hatékonysági, minőségi és függgetlenségi szempontok alapján rangsorolják az Unió tagállamait. A magyar igazságszolgáltatás a vizsgált szempontok többségénél a tavalyihoz hasonlóan az első harmadban van, bár az elektronikus bírósági ügyintézések, a költségvetési források tekintetében már kevésbé mutat meggyőző teljesítményt.
A táblázatok a tagállamoktól, illetve európai igazságszolgáltatási hálózatoktól és (a függetlenség megítélésénél) a Világgazdasági Fórumtól kapott adatokon alapulnak.
