Jogellenes a korlátlan hallgatólagos állami kezességvállalás - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2014.04. 4. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A Bíróság megerősíti, hogy a francia állam által a La Poste javára nyújtott korlátlan hallgatólagos kezességvállalás jogellenes állami támogatásnak minősül. Fennáll azon vélelem, mely szerint az ilyen kezességvállalás nyújtása a vállalkozás pénzügyi helyzetének javulásával jár a költségvetésére háruló terhek könnyítése révén - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-559/12. P. sz. ügyben hozott ítélet - Franciaország kontra Bizottság

A francia La Poste 2010. március 1-jei állami tulajdonú részvénytársasággá alakulásáig ipari és kereskedelmi jellegű közintézményként (IKKI) volt kezelendő, azaz az államtól elkülönült jogi személyiséggel, pénzügyi önállósággal és különleges származékos hatáskörökkel rendelkező, közjog szerinti jogi személyként, mely azonban nem tartozik az általános szabályok szerinti fizetésképtelenségi és csődeljárások hatálya alá.

2010. január 26-i határozatában a Bizottság megállapította a francia állam által a La Poste javára a közintézmény jogállásához szervesen kapcsolódó bizonyos sajátosságok miatt nyújtott korlátlan kezességvállalás fennállását. A Bizottság megjegyezte, hogy a La Poste nem tartozott a nehéz helyzetben lévő vállalkozások elleni fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá, valamint hogy a La Poste hitelezőjét mindig biztosítják követelésének visszafizetéséről. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Franciaország által a La Poste-nak nyújtott korlátlan kezességvállalás a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást képez.

A Törvényszék a 2012. szeptember 20-i ítéletében elutasította a Franciaország által benyújtott megsemmisítés iránti keresetet, mivel úgy találta lényegében, hogy az ilyen korlátlan kezességvállalás a La Poste javára előnyt jelent. Franciaország ezt követően fellebbezést terjesztett a Bíróság elé.

E fellebbezés keretében Franciaország többek között azt kifogásolja, hogy a Törvényszék egyfelől úgy találta, hogy a Bizottság megfordíthatja a kezességvállalás létezésére vonatkozó bizonyítási terhet, másfelől pedig figyelmen kívül hagyta az ennek bizonyításához szükséges bizonyítási szintre vonatkozó szabályokat. A Bíróság mindazonáltal megállapítja, hogy a Törvényszék nem hagyta jóvá sem a negatív vélelmek alkalmazását, sem a bizonyítási teher Bizottság általi megfordítását. A Törvényszékhez hasonlóan a Bíróság úgy találja, hogy a Bizottság pozitívan megvizsgálta a La Poste javát szolgáló korlátlan állami kezességvállalás fennállását, figyelembe véve olyan egybehangzó körülményeket, melyek lehetővé tették a kezességvállalás nyújtásának megállapítását. Hasonlóképpen a Bíróság megerősíti, hogy – amint a Törvényszék helyesen megállapította – a Bizottság egy hallgatólagos kezességvállalás fennállásának bizonyításakor támaszkodhat a komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülmények együttesének módszerére annak vizsgálatakor, hogy a belső jogban fennálle az állam arra irányuló kötelezettsége, hogy a nem fizető IKKI veszteségeit saját forrásaiból fedezze, és ennélfogva fennáll-e az állami költségvetésre háruló terhek kellőképpen konkrét gazdasági kockázata.

Franciaország azt is kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor kimondta, hogy a Bizottság a jogilag megkövetelt módon bizonyította az állítólagos állami kezességvállalásból eredő előny fennállását. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy fennáll azon egyszerű vélelem, mely szerint az olyan vállalkozás javára nyújtott hallgatólagos és korátlan állami kezességvállalás következtében, amely nem tartozik a fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá, javul a kedvezményezett pénzügyi helyzete azon terhek könnyítése révén, amelyek rendes körülmények között a költségvetésére hárulnak. Ugyanis az ilyen állami kezességvállalás azonnali előnyt keletkeztet e vállalkozás számára, és állami támogatásnak minősül, amennyiben anélkül nyújtják, hogy a kedvezményezettje megfizetné az állam által viselt kockázatnak megfelelő díjat, és lehetővé teszi, hogy a pénzpiacokon az általában elérhető pénzügyi feltételeknél kedvezőbb feltételek mellett jusson hitelhez. Ekképpen az ilyen kezességvállalás által a kedvezményezett vállalkozásnak nyújtott előny bizonyítása érdekében elegendő, ha a Bizottság megállapítja magának e kezességvállalásnak a fennállását, anélkül hogy bizonyítania kellene az általa a nyújtásától kezdődően kiváltott tényleges hatásokat. A Törvényszék tehát helyesen állapította meg, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta az annak megállapításával kapcsolatban őt terhelő bizonyítási terhet, valamint tőle megkövetelt bizonyítási szintet, hogy a hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás előnynek minősüle, kifejtve, hogy az ilyen kezességvállalás lehetőséget biztosít a kölcsönt felvevőnek arra, hogy „alacsonyabb kamatot kap[jon], illetve kevesebb biztosítékot kínál[jon]”.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA