Ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentessége - Hazánk nem teljesítette kötelezettségeit - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2014.04.10. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága/NMG

Magyarország a kis mennyiségű párlat magánszemélyek általi előállításának jövedéki adó alól történő mentesítésével megsértette az uniós jogot. Amennyiben a gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből szeszfőzdében előállított párlat a termesztők személyes fogyasztására szolgál, Magyarország az uniós szabályozásban előírt minimum jövedékiadó‑mértéket köteles alkalmazni - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C‑115/13. sz. ügyben hozott ítélet - Bizottság kontra Magyarország

Az uniós jog1 arra kötelezi a tagállamokat, hogy olyan jövedéki adót vessenek ki az etilalkoholra, amelynek a bortól és a sörtől eltérő alkoholtartalmú italokra vonatkozó minimumösszege 550 euró a tiszta alkohol egy hektoliterére. Mindazonáltal Magyarország kedvezményes jövedékiadó‑mértéket alkalmazhat a szeszfőzdében gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből előállított és a termesztők személyes fogyasztására szánt alkoholra. A kedvezményes jövedékiadó‑mérték nem lehet azonban alacsonyabb az alkoholra vonatkozó általános nemzeti jövedékiadó‑kulcs 50%‑ánál. Továbbá, alkalmazása évente és gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter alkoholt.

A Bizottság, mivel úgy vélte, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós szabályokat, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt. Ugyanis a szeszfőzdében valamely gyümölcstermesztő javára évente legfeljebb 50 liter mennyiségig előállított párlat jövedéki adója Magyarországon 0 HUF‑ban került meghatározásra, ami teljes adómentességnek felel meg. Ráadásul a magánszemély által saját szeszfőzdéjében előállított párlat évente legfeljebb évi 50 liter mennyiségig mentes a jövedéki adó alól, ha e párlat a háztartásban való személyes fogyasztásra szolgál.

A Bíróság a mai napon hozott ítéletében megállapítja, hogy az alkoholtartalmú italok jövedéki adójáról szóló irányelv meghatározza azon eseteket, amelyekben ezen italok mentesülhetnek a jövedéki adó alól vagy kedvezményes jövedékiadó‑mérték alá tartozhatnak. Az irányelv nem engedélyezi tehát, hogy a tagállamok olyan kedvezőbb szabályokat vezessenek be, amelyek hatálya meghaladja az uniós jogalkotó által engedélyezett hatályt.

A Bíróság ezt követően megállapítja, hogy a magyar szabályozás, amely a gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből évente 50 liter mennyiségig előállított párlat teljes adómentességét írja elő, meghaladja az irányelvben Magyarország vonatkozásában nyújtott legfeljebb 50%‑os kedvezményt. Ugyanígy azon nemzeti szabályok, amelyek mentesítik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított párlatot, ellentétesek az irányelvvel, mivel az irányelv nem ír elő ilyen kivételt az általános adómérték alól.

A Bíróság megállapítja tehát, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit.

NGM: A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett

A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett és azt szeretné, ha a magyar kulturális örökség részét képező hagyomány tovább élne Magyarországon - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az Európai Unió Bíróságának ítéletére.

Az NGM kiemelte: a döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai "az Európai Unió engedte kereteken belül" tovább élhessenek Magyarországon.

A minisztérium felidézi, hogy Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, "mert az Orbán kormány részben a hagyományaink megőrzése érdekében eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél".

Az NGM szerint a pálinkafőzés a történelmi hagyományok alapján a magyar kulturális örökség része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához. A kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg - a bérfőzési szeszadó eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után.

Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is - hangsúlyozza az NGM.

A helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni.

A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. A kabinet célja, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést - írja az NGM.


1A Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának feltételeiről szóló okmánnyal (HL 2005. L 157., 29. o.) és az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó‑mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19‑i 92/84/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 316., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 213. o.) módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19‑i 92/83/EGK tanácsi irányelv (HL L 316., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 206. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA