Az alkotmányozás dilemmái - Bemutatták Trócsányi László egykori alkotmánybíró könyvét

2014.04.25. Jogi Fórum / MTI

Az alkotmányozás dilemmái címmel írt könyvet Trócsányi László, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Magyarország párizsi nagykövete. A korábbi alkotmánybíró kötetét csütörtökön mutatták be a Tisza-parti városban.

Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, ez az első mű, amely alaposan, tárgyilagosan, több oldalról és szempontból feldolgozza a magyar alaptörvény megszületését, bemutatja a jogszabály jelentőségét, feltárja alkotmányjogi összefüggéseit.

A miniszter kifejtette, Trócsányi László a kötetben különbséget tesz az alkotmányjog és a politika között. Minden alkotmány hordoz politikai tartalmakat. Az alaptörvénnyel kapcsolatos vitákban ezeket is érintjük, mégis az alkotmányoknak van önálló rendszere, melyet tiszteletben kell tartani. Éppen ezért különbséget kell tenni a tisztán politikai, illetve a jogi vagy tudományos megközelítés között – közölte Martonyi János, aki a szegedi egyetemen a nemzetközi magánjogi tanszék tanára.

Az európai integráció legfontosabb kérdése ma az közösségi és a tagállami hatáskörök, értékek, célok, szempontok közötti egyensúly megteremtése. A kötet e téma az európai integráció szempontjából meghatározó területét, az uniós jog és a tagállami alkotmányok viszonyát is bemutatja - fejtette ki Martonyi János.

Az uniós jog abszolút primátusa az egyes tagállamok alkotmányjogával szemben már nem áll fönn. Az alkotmányos identitás fogalma egyre markánsabban megjelenik a tagállami alkotmánybíróságok többségének gyakorlatában – tette hozzá a külügyminiszter.

Trócsányi László elmondta, Magyarországon az új alkotmány elfogadását sokkal kevésbé övezte érdemi, intellektuális vita mint külföldön.

A professzor kifejtette, az alaptörvény olyan fontos dilemmákra helyezi a hangsúlyt, mint például miként lehet a globalizálódó világban a megszokottnál nagyobb hangsúlyt adni a nemzeti identitásnak, szuverenitásnak vagy helye van-e az egyéni szabadságjogokat előtérbe helyező liberális alkotmányjogi iskola mellett a közösségek érdekét védelmező, konzervatívnak mondott szemléletnek.

Magyarország olyan európai vitát indított el, amely még nem zárult le, sőt, talán most fog kezdődni - hangsúlyozta.

"Mi most keressük, határozzuk meg nemzeti identitásunkat, ennek rögzülése, elismertetése egy folyamat, amely csak párbeszéden alapulhat" - mondta Trócsányi László.

Az alkotmányos identitás a nemzeti identitás része, de ez nem jelenti azt, hogy az alkotmány minden cikkelye abszolút védelmet élvez - fogalmazott az egyetemi tanár, aki egyetért a kötet előszavát jegyző Paczolay Péterrel abban, a nemzeti alkotmányos identitásra hivatkozás nem lehet indok az európai államok közös alapjogi értékeinek megsértésére.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ