Kegyelmi eljárás 40 év után hivatalból az életfogytiglanra ítélteknél - Az igazságügyi tárca megoldása az emberi jogi bíróság döntésére

2014.09.23. Jogi Fórum / MTI

Az Igazságügyi Minisztérium javaslata szerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében - erről Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt kedden a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást - mondta.

Hozzátette: javaslatuk szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne.

Répássy Róbert elmondta, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azonnal szabadlábra kerülhet az elítélt.

Ha a köztársasági elnök egyetért a testület előterjesztésével, akkor egyszerűen törölhetik azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra. Ebben az esetben egy 40 évnél későbbi szabadságra bocsátás merülhetne fel - magyarázta.

Szavai szerint az alkotmányt emiatt nem kell módosítani. A bíró továbbra is dönthet úgy, hogy elzárja örökre a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, de a kegyelem lehetősége meglesz. Megjegyezte, ha az elítélt tiltakozik ellene, akkor a kegyelmi eljárást nem lehet lefolytatni.

Répássy közölte, jogi álláspontjuk szerint a strasbourgi bíróság döntéséből nem következik, hogy bírói döntéssel kell valakit szabadlábra helyezni, hanem ez kegyelmi eljárás révén is megtörténhet.

Azt mondta, még ebben az évben elfogadhatják, és a jövő évtől léphet életbe a törvény.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága május 20-i ítéletében marasztalta el Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

Kapcsolódó cikk:

Emberi jogokat sért a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés? - BVOP: Jelnleg 46-an töltik halálig tartó büntetésüket hazánkban

Emberi jogokat sért a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés - Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
EMBERI JOGOK
JOGALKOTÁS