Kötelező kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítélteknek - Több ponton módosult a 2013-as büntetés-végrehajtási kódex

2014.11.18. Jogi Fórum / MTI

Az Országgyűlés kedden több ponton módosította a 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódexet, a változtatások egyikeként pedig bevezetett egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében.

A parlament 125 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadta el az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.

A Ház döntése értelmében az új kegyelmi eljárást - a büntetett hozzájárulása esetén - hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből.

A kormány indoklása szerint a változtatást az Emberi Jogok Európai Bírósága idén májusban hozott ítélete teszi szükségessé.

A képviselők a kötelező kegyelmi eljáráshoz kapcsolódóan létrehoztak egy új testület is. A kegyelmi bizottság szerepe az igazságügyért felelős minisztertől és a köztársasági elnöktől független vélemények megjelenítése. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki a büntető ügyekben eljáró bírók közül. A törvény úgy fogalmaz, hogy a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit vizsgálja meg a bizottság.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: A bizottsági indokolt vélemény köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Az igazságügyi tárca vezetője az államfőhöz változtatás nélkül továbbítja a kegyelmi bizottság javaslatát. A köztársasági elnök ez alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását. Az államfő nem csak úgy dönthet, hogy valakit szabadlábra helyez, hanem úgy is: törlik az ítéletből a feltételes szabadságra bocsátás kizárást. Ezzel még automatikusan nem kerülne szabadlábra az elítélt, hanem bíróság által megvizsgálható a feltételes szabadságra bocsátása - hangsúlyozta az államtitkár.

A törvénymódosítás oka, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az idén elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, mert "az elítéltnek nincs meg a reményhez", az ítélete felülvizsgálatához való joga - emlékeztetett Répássy Róbert. Kijelentette, a igazságügyi tárca álláspontja szerint a törvénymódosítással a magyar jogalkotó végrehajtotta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét.

Répássy Róbert szólt arról, hogy a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozatala mindaddig nem oldható meg jogilag, míg az ítélet nem nyilvános adat.

A törvény jövő évben lép hatályba. Az államtitkár számítása szerint az első olyan ügyek, amelyekben ezt az új eljárást alkalmazhatják, 25 év múlva kerülnek sorra.

1999 óta van tényleges életfogytiglan a magyar büntetőjogban, és a 2000-es évek elejétől alkalmazzák azt a bíróságok. Tehát egy életfogytiglanra ítélt 14 évi büntetését tölthette le eddig - mondta Répássy Róbert.

Egy hónappal ezelőtti adatok szerint Magyarországon 275 ember van, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, közülük mintegy 40 tényleges életfogytiglanra ítélt. A 40 ítéletből még nem mindegyik jogerős - jegyezte meg Répássy Róbert.

Az Országgyűlés keddi ülésnapján fentiek mellett - a büntetés-végrehajtási inézetek telítettségének csökkentésére és a fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének elősegítésére hivatkozva - bevezette a reintegrációs őrizetet is, amellyel az elítéltek korlátozottan visszanyerhetik személyi szabadságukat, de csak a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házba, lakásba távozhatnak, amelyet csak meghatározott esetekben hagyhatnak el. Az ilyen esetek közé tartozhat például a munkavállalás, illetve tanulmányok folytatása.

A reintegrációs őrizet legfeljebb hat hónapig tarthat és kizárólag a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára adott.

A tavaly elfogadott büntetés-végrehajtási kódex módosításainak egy része nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelést tartalmaznak, és például a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló európai irányelveket ültetik át a magyar jogrendbe.

Az igazságügyi miniszter indoklása alapján a változtatások között szerepelnek még az eredeti javaslat pontatlanságait javító intézkedések is.

Répássy: Új kegyelemi eljárás lép életbe a tényleges életfogytiglanra ítélteknél

A törvénymódosítás oka, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az idén elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, mert "az elítéltnek nincs meg a reményhez", az ítélete felülvizsgálatához való joga - emlékeztetett Répássy Róbert. Kijelentette, a igazságügyi tárca álláspontja szerint a törvénymódosítással a magyar jogalkotó végrehajtotta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét.

Répássy Róbert szólt arról, hogy a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozatala mindaddig nem oldható meg jogilag, míg az ítélet nem nyilvános adat.


A törvény jövő évben lép hatályba. Az államtitkár számítása szerint az első olyan ügyek, amelyekben ezt az új eljárást alkalmazhatják, 25 év múlva kerülnek sorra.
Mint magyarázta, 1999 óta van tényleges életfogytiglan a magyar büntetőjogban, és a 2000-es évek elejétől alkalmazzák azt a bíróságok. Tehát egy életfogytiglanra ítélt 14 évi büntetését tölthette le eddig - mondta Répássy Róbert.
Közölte, egy hónappal ezelőtti adatok szerint Magyarországon 275 ember van, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, közülük mintegy 40 tényleges életfogytiglanra ítélt. A 40 ítéletből még nem mindegyik jogerős - jegyezte meg Répássy Róbert.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS