"Google adót" vezettek be Nagy-Britanniában - Adóelkerülés elleni harc az új politikai csodafegyver?

2014.12.17. Jogi Fórum / Ryan

„Google adóként” híresült el az a 2015-re tervezett adónem, amelyet számos multinacionális cégre, köztük például az Apple-re, az Amazonra és a Starbucks-ra vetne ki a brit kormányzat. Az intézkedés célja, hogy megakadályozzák a jövedelmek adóparadicsomokba való átcsoportosítását, amivel minimalizálják a cégek az adófizetést a szigetországban. A 25%-os adókulcsot még a 2015-ös brit parlamenti választások előtt vezetnék be. Bár jelentős adóbevételt nem remélnek belőle, várhatóan annál népszerűbb lesz az intézkedés a lakosság körében.

2015. április 1-jétől, azaz a következő brit adóévtől 25%-os adót vezetne be a brit kormányzat azokra a Nagy-Britanniában – főként az internetes szolgáltatások révén – megtermelt jövedelmekre, amelyeket eddig kivontak az adófizetés alól. Az új adó olyan multinacionális vállalatcsoportokon belüli tranzakciókat érintene, mint például a jogdíjak megfizetése, amellyel több vállalat is jelentős profitot csoportosít át alacsonyabb adókulcsú országokba.

„Egy elvont példán érzékeltetve úgy valósulhat ez meg, hogy egy divatcég elad Nagy-Britanniában egy helyben előállított öltönyt 500 fontért, amiből 50 fontot számol el az országban végzett munkából származó bevételnek, és 450 fontot számol el a szabásmintára, azaz szellemi termékre. A 450 fontot tehát jogdíjként fizeti meg egy adóparadicsomban lévő cégének, kivonva a brit adózás alól egy jóval kisebb adókulcsú országba, a szigetországban pedig csak a maradék 50 font után kell adót fizetnie. A jogszabályoknak megfelelő, de a nemzeti költségvetéseket megkárosító gyakorlat felszámolására nem csak a kormányok részéről van egyre határozottabb szándék, hanem a lakosság részéről is egyre inkább közfelháborodás kíséri ezt a jelenséget. Alighanem ennek is köszönhető, hogy Nagy-Britannia, amely a nemzetközi adóelkerülés elleni harcnak is aktív támogatója, most egyoldalú lépésre szánta el magát” – mondta el Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője.

A 21%-os társasági adónál 4 százalékponttal magasabb új adónemtől azt reméli a kormányzat, hogy elrettenti a multinacionális vállatokat azoknak az adóstruktúráknak az alkalmazásától, amellyel jelentős adómegtakarításra tettek eddig szert. Az új adó bevezetése rászoríthatja a vállalatokat, hogy átgondolják adóstruktúráikat, de egyben számos bizonytalanságot vet fel. Az egyik az adóalap meghatározása, amelynek során a brit adóhatóságnak kell majd felmérni, hogy a más országba átcsoportosított profit mekkora része származik az országban végzett gazdasági tevékenységből és mekkora a ténylegesen külföldön előállított haszon. Ez számos gyakorlati problémát okozhat, és konfliktust szülhet más országok adóhatóságaival. Az intézkedés egyrészt szembe mehet Nagy-Britannia kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményeivel, másrészt akadályozhatja a szolgáltatásnyújtás és a tőke szabad mozgását, melyek kiemelkedő alapelvei az Európai Uniónak.

„A brit kormány szándéka egyébként megfelel annak a nemzetközi célkitűzésnek, hogy a jövedelmek ott adózzanak, ahol azokat megtermelték.” – hívta fel a figyelmet Békés Balázs. „Ugyanakkor, a probléma megoldásához nemzetközi összefogásra van szükség, amely jelenleg is aktívan zajlik az OECD égisze alatt. A témában zajló BEPS együttműködés – Base Erosion and Profit Shifting, azaz az adóalap csökkentés és a jövedelem-átcsoportosítás elleni küzdelem - első eredményei már a következő évektől érzékelhetőek lesznek, ez pedig nemcsak a Nagy-Britanniában működő vállalkozásokat, hanem a magyar cégeket is érzékenyen érintheti. Az intézkedések folyományaként szükség lehet a teljes üzleti modell vagy cégstruktúra átgondolására.”

Az új brit adószabály a február 4-ével záruló nyilvános konzultációval nyerheti el végleges formáját. Az adónem bevezetésének várható gazdasági hatása viszonylag alacsony, 5 év alatt összesen 1,4 milliárd fontnyi költségvetési többletbevételt várnak az intézkedéstől.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
NAGY-BRITANNIA