Megélhetési bevándorlás - ORFK: Visszaélésszerűen alkalmazzák a kérelmezők a menekültügyi eljárást

2015.02.16. Jogi Fórum / MTI

Visszaélésszerűen alkalmazzák a kérelmezők a menekültügyi eljárást, így teszik magyarországi tartózkodásukat jogszerűvé - mondta Vas Gizella, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határrendészeti főosztályvezetője a Belügyminisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója arról beszélt: a kérelmezők 80 százaléka tűnik el a hatóság szeme elől az eljárás alatt. Ők a schengeni övezeten belül rendszerint Ausztriát és Németországot célozva továbbutaznak.

Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: az a helyzet, ami most Magyarországon fennáll, Olaszországban, Görögországban, és Spanyolországban évek óta tornyosuló probléma, s a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nem orvosolható.

A tiltott határátlépések száma tavaly 44 709 volt, ebből 43 693 a szerb határszakaszon. Idén február 11-ig ez a szám 23 787 volt, ebből 23 728 a szerb határszakaszon. Vas Gizella hangsúlyozta: a tiltott határátlépőknél minden esetben eljárást kell indítania a rendőrségnek, hiszen a beutazásuk jogellenes. A határsértőket előállítják, ennek időtartama 12 óra, ami újabb 12 óra alatt meghosszabbítható. Az előállító helyiségek - amelyekről az érintettek gyakran felvételeket posztolnak a világhálóra - Vas Gizella szerint éppen az előállítás maximális időtartama miatt nem állandó tartózkodásra vannak kialakítva.

Az előállítás során ruházatukat, csomagjukat átvizsgálják, azonosítják őket, adataikat rögzítik, ujjlenyomatot vesznek tőlük és idegenrendészeti meghallgatáson vesznek részt. Bizonyos idő elteltével étkezést is kell számukra biztosítani, az előállítás ideje alatt egészségügyi vizsgálat, szükség szerint ellátás, továbbá anyanyelvi tolmács is jár nekik.

A menekültügyi eljárás miatt nem toloncolhatók, nem adhatók vissza a szomszédos országnak, csak a BÁH-nak tudják őket átadni.

Hangsúlyozta: új elem, hogy nagy csoportban érkeznek a határátlépők, gyakran 180-230-an, rendszerint 40 százalékuk gyerek. Ezeknek a nagy számú csoportoknak az előállítása időigényes, és mivel sok esetben buszt kell bérelnie a hatóságnak erre a célra, vagy a bevándorlók nagy száma miatt más megyékbe vinni őket az eljárást lefolytatni, költséges is.

Bár az érintetteknek a menekültügyi eljárást Magyarországon kellene megvárniuk, a schengeni övezeten belül továbbutaznak Ausztriát, Németországot célozva, ez indokolja a szúrópróbaszerűen végzett, úgynevezett mélységi ellenőrzéseket. Szintén új elem, hogy míg korábban a bevándorlók általában közúton próbálták elhagyni az országot, most a vasút dominál.

Vas Gizella felidézte: már 2013-ban érezhető volt egy nagyobb bevándorlási hullám, 2014 szeptemberétől nőtt meg az elsősorban koszovói gazdasági bevándorlók száma, ami az érintett szakaszon az állomány megerősítését, idegenrendészeti ügyintézőknek a térségbe vezénylését tette szükségessé.

Végh Zsuzsanna elmondta: minden előrejelzés szerint a bevándorlókkal továbbra is számolni kell. 

Beszámolt arról is, hogy amikor a kérelmezőket a BÁH-hoz előállítják, biometrikus adatokat rögzítenek róluk, s meghallgatják őket. Ezt követően dönt a hatóság, hogy hol kell lennie a menekültnek, 90 százalékuknak nyitott befogadó intézményt jelölnek ki, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta: ezek szabadon elhagyhatók. Csak kisebb hányaduk esetében döntenek őrizetről, de ez is csak végső és kivételes esetben tehető meg.

A befogadó intézményekben 2000 embert tudnak elhelyezni, itt az európai normáknak megfelelően az étkezés mellett például orvosi kezelést is kell biztosítani számukra. Egy ember ellátása 4500 forintba kerül naponta.

Az ellenőrzések pluszköltségeiről Papp Károly országos rendőrfőkapitány elmondta: a rendőrségnek 120 millió forint többletkiadást jelentettek januárban az illegális határátlépők. Végh Zsuzsanna hozzátette, két év alatt 144 százalékkal nőttek a költségvetési ráfordítások: 2012-ben 1,1 milliárd, 2013-ban 1,8 milliárd, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot fordítottak a menekültekre. A főigazgató előrevetítette: mivel idén már meghaladta a 24 ezret a menedékjogi kérelmek száma, bizonyos, hogy költségvetési többletforrásra lesz szükségük.

Papp Károly azt mondta: nem merült fel a schengeni belső határokon a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása.

Újságírói kérdésre, miszerint az Egyesült Királyságban élő magyarok tekinthetők-e gazdasági migránsoknak, Kovács Zoltán azt mondta: a kormány álláspontja, hogy nem lehet összekeverni azt, hogy egy uniós polgár él az Európai Unión belüli szabad letelepedéshez, munkavállaláshoz való joggal, szemben a menekültügynek álcázott megélhetési bevándorlással, amelynek során éppen visszaélni akarnak unión kívüliek az unió által nyújtott lehetőségekkel.

Azzal kapcsolatban, hogy a német tartományi belügyminisztériumok szerdai tanácskozásán felmerült Albánia és Koszovó biztonságos országgá minősítése és ezáltal a menedékjogi kérelmek gyors elbírálása, Kovács Zoltán azt mondta: nincs egységes álláspont Európában a biztonságos országokról, "a mi érdekünk az, hogy egységes szempontrendszer jöjjön létre".

Újságírói kérdésre leszögezte: a kormány célja az, "hogy ne csak Magyarország, hanem az Európai Unió se váljon a megélhetési bevándorlás célpontjává, lehetőleg már a határokon meg kell állítani ezt a típusú migrációt és lehetőleg minél gyorsabban vissza kell küldeni ezeket az embereket".

UNHCR-szóvivő: Az emberek túlnyomó többsége gazdasági okok miatt jön el Koszovóból

A koszovóiak túlnyomó többsége valóban gazdasági okok, a totális mélyszegénység és az abszolút nyomor miatt jön el Koszovóból - jelentette ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője az MTI-nek adott interjúban.

Simon Ernő emlékeztetett: az 1951-es genfi menekültügyi konvenció értelmében menekült az, aki háború, illetve fegyveres konfliktus elől menekül el, illetve akit hazájában politikai nézetei, vallási vagy etnikai hovatartozása, vagy valamilyen más meghatározható társadalmi csoporthoz tartozása miatt üldöznek. "Valóban azt tapasztaljuk, hogy a koszovói kiáramlás döntően gazdasági okokkal függ össze. Ám az onnan érkezők között is akadnak kivételek. Így bár túlnyomó többségük esetében a magyar hatóságok arra a döntésre jutnak, hogy a kérelmezők nem jogosultak menekültstátusra, az elmúlt években Magyarország néhány koszovói menedékkérőnek is rendre nemzetközi oltalmat biztosított" - jelentette ki.

A szóvivő utalt arra: menekültté akkor válik valaki, ha a hatóságok megadják neki a menekültstátust. A szíriaiak vagy az irakiak a háború, a konkrét életveszély elől menekülnek, éppen ezért sokkal nagyobb arányban meg is kapják a menekültstátust abban az országban, ahová érkeznek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága napi szinten működik együtt a magyar hatóságokkal, illetve a probléma kezelésében közreműködő civil szervezetekkel is - mondta el. "Monitorozzuk a magyarországi helyzetet, a hatóságok tevékenységét. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy segítsük a probléma kezelését, így közreműködünk a jogszabályok előkészítésében is. Ha egy új jogszabály vagy rendelkezés készül, a magyar kormány kikéri a főbiztosság véleményét." Az UNHCR ott van Koszovóban is, figyeli, milyen a helyzet ott, illetve milyen Szerbiában, hiszen a koszovóiak szárazföldi úton, Szerbián keresztül érkeznek Magyarországra. "Mi magunk is rendszeresen ellátogatunk a határra, továbbá a különböző magyarországi befogadó állomásokon igyekszünk feltérképezni az állapotokat, konzultálunk az illetékes hatóságokkal, és beszélgetünk az ott lévő menedékkérőkkel, illetve menekültekkel" - mondta el a szóvivő.

Simon Ernő szerint a növekvő számban kiáramló koszovói menedékkérőket illetően mindenekelőtt a koszovói helyzetet kellene rendezni. A lakosság túlnyomó többsége rendkívüli nyomorban és kilátástalanságban él, ami magyarázza, hogy az emberek télen, kisgyermekekkel is útnak indulnak. Vannak ugyan más indokok is, vannak például olyan behatárolható kisebbségi népcsoportok - például a koszovói romák -, amelyek diszkriminációnak vannak kitéve, és ezért megalapozottan állíthatják, hogy életük veszélyben van. A koszovói problémát azonban döntően Koszovóban kell kezelni, ez pedig nyilvánvalóan nem menekültügyi, hanem annál jóval összetettebb kérdés.

Az ENSZ nyomon követi, hogy az elmúlt hónapokban milyen folyamatok indultak el Koszovóból, aminek Magyarország köztes állomása. "A koszovói kérdés egész Európát érinti, arra európai szinten kell megoldást keresni - tette hozzá a szóvivő.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a magyar hatóságok jobbára mindent megtesznek, amit a jelenlegi helyzetben meg tudnak tenni a szükséges eljárások megindítása, illetve lefolytatása érdekében. Ennek kapcsán Simon Ernő utalt arra: a Magyarországra érkezett koszovói menedékkérők száma tavaly szeptemberben mintegy négyezer, decemberben már több mint tizenkétezer volt, idén januárban és február eső hetében pedig már több mint tizennyolcezer koszovói érkezett Magyarországra.

A szóvivő szerint elismerés illeti a magyar kormányt azért, hogy a nehézségek ellenére továbbra is nyitva tartja az ország határát, teljesíti a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségét. Az ország határainak nyitva tartását alapvetően fontosnak nevezte, emlékeztetve arra, hogy 1951 óta létezik a genfi menekültügyi egyezmény, amely az UNHCR működésének alapját képezi. Utalt arra, hogy Magyarország 1989-ben csatlakozott az egyezményhez. Mindegyik aláíró ország kötelezettsége a menedékjogot kérők beengedése, utána pedig annak kivizsgálása, hogy a kérelem megalapozott-e vagy sem - jelentette ki.

Simon Ernő elmondta azt is: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatalos iránymutatásai vannak arra vonatkozóan, hogy a menekültügyi őrizet, azaz a menedékkérők őrizetbe vétele csak a legvégső eszköz lehet, az csak rendkívül kivételes esetekben alkalmazható. A kormányoknak számításba kell venniük a lehetséges alternatívákat, például az óvadék intézményét - tette hozzá.

Az UNHCR magyarországi szóvivője utalt arra, hogy ma már jóval meghaladja az 50 milliót azoknak a száma, akik világszerte elhagyni kényszerültek otthonaikat. Ebbe beletartoznak a menekültek, illetve a menedékkérők, illetve azok is, akik otthonuk elhagyására kényszerültek, de országukat nem hagyták el. Továbbá azok is, akik valamilyen természeti katasztrófa miatt váltak menekültté.

"A mi feladatunk az, hogy a menekültekről, illetve menedékkérőkről gondoskodjunk, az ő életüket próbáljuk meg valamilyen módon élhetővé tenni, illetve hogy elősegítsük befogadásukat azokban az országokban, ahol biztonságot keresve menedéket kérnek. Az már sokkal komplexebb kérdés, hogy miként lehetne békét teremteni. Ideális világ akkor lenne, ha ránk nem volna szükség" - hangsúlyozta az 1951-ben alakult ENSZ-szervezet magyarországi szóvivője.

 

  • kapcsolódó anyagok
KOSZOVÓ
MIGRÁCIÓ
SCHENGENI ÖVEZET