Vízumliberalizáció és menekültügy a Nyugat-Balkánon - A visszaélés lehetőségeinek csökkentése - Bizottsági jelentés

2015.02.26. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A Bizottság közzétette az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával fennálló vízummentes rendszer működéséről szóló ötödik értékelését. A nyugat-balkáni országok tekintetében bevezetett vízumliberalizációt követő ellenőrzésről szóló ötödik jelentés rámutat, hogy több erőfeszítésre van szükség a vízummentes rendszer integritásának megőrzése, valamint az uniós menekültügyi rendszerrel való visszaélések lehetőségének kezelése érdekében.

„Az Európai Bizottság elkötelezetten kiáll a nyugat-balkáni országok állampolgárai számára biztosított vízummentes utazás fenntartása mellett. A vízumliberalizáció kézzelfogható előnyökkel járt a személyes kapcsolatok és az üzleti lehetőségek előmozdítása szempontjából. Ugyanakkor egyesek a vízummentes utazási rendszer kijátszásával igyekeznek uniós menedékjogot szerezni, és ezt a jelenséget szisztematikusan, az erőforrásokat megfelelő elosztva kell kezelnünk. Jelentésünkben több ajánlást fogalmazunk meg az illegális migráció kényszerítő és vonzó tényezőinek kezelésére, és ehhez a leghatározottabban szeretném kérni minden részt vevő ország teljes körű támogatását és szerepvállalását”, mondta Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos.

Főbb megállapítások

A vízummentes nyugat-balkáni országok állampolgárai által elkövetett menedékjogi visszaélések továbbra is komoly aggodalomra adnak okot.

Az öt vízummentes nyugat-balkáni ország állampolgárai által az Unióban és a schengeni társult országokban benyújtott menedékkérelmek száma a vízumliberalizáció bevezetése óta folyamatosan emelkedett, és 2013-ban 53 705 kérelemmel érte el tetőpontját. A 2014-es év első kilenc hónapjára vonatkozó adatok 2013 azonos időszakához képest további 40%-os növekedést mutatnak.

Ugyanakkor a menedékkérelmek elfogadási rátája az Unióban és a schengeni társult országokban valamennyi nyugat-balkáni vízummentes állampolgár tekintetében tovább csökkent, ami jelzi, hogy a kérelmek túlnyomó többsége továbbra is nyilvánvalóan megalapozatlan. Montenegró állampolgárai 3,7%-os, Szerbia állampolgárai 2,7%-os, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai pedig 1%-os elfogadási rátát értek el, míg az albán kérelmezők 8,1%-a és a bosznia-hercegovinai kérelmezők 5,9%-a kapott nemzetközi védelmet az EU-ban, illetve a schengeni társult országokban 2013 során.

A nyugat-balkáni országok vízummentesen utazó polgárai közül változatlanul Szerbia állampolgárai alkotják az EU-ban, illetve a schengeni társult országokban menedékkérelmet benyújtók legnagyobb csoportját (2013-ban 42%). E tekintetben a második helyen megosztva Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Albánia áll (egyaránt 21%), majd Bosznia-Hercegovina (14%) és Montenegró (2%) következik.

A vízummentes nyugat-balkáni országok állampolgárai még mindig Németországban nyújtják be a legtöbb menedékkérelmet. Németország ráadásul a nyugat-balkáni menekültek egyre növekvő hányadát fogadja be (a 2009-es 12% után 2014 első kilenc hónapjában 75%-ot).

Főbb ajánlások

Valamennyi vízummentes nyugat-balkáni országnak tartósan csökkenő tendenciát kell elérnie az uniós tagállamokban benyújtott, megalapozatlan menedékkérelmet számát tekintve.

A Bizottság minden vízummentes nyugat-balkáni országot határozott fellépésre ösztönöz az EU-ba irányuló illegális migráció kényszerítő tényezőinek kezelése terén:

  • Növeljék a kisebbségeknek, különösen a romáknak nyújtott célzott támogatást;
  • Fokozzák az operatív együttműködést és információcserét az uniós tagállamokkal, a Bizottsággal, a Frontexszel, az Europollal és az EASO-val a határigazgatás, a migráció, a menekültügy és a visszafogadás területén;
  • Derítsék fel az illegális migráció szervezőit és vonják büntetőeljárás alá a vízummentességgel való visszaélés elősegítőit;
  • Az állampolgárok alapvető jogainak szigorú tiszteletben tartása mellett szigorítsák a határellenőrzéseket;
  • Célzott információs és tájékoztató kampányokkal fokozzák a vízummentességgel kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertségét.

A Bizottság emellett azt javasolja, hogy a leginkább érintett uniós tagállamok és schengeni társult országok hozzanak intézkedéseket az illegális migráció vonzó tényezőinek kezelése céljából. Ebben az összefüggésben az alábbiakat érdemes megfontolni:

  • Ésszerűsítsék a menekültügyi eljárásokat az öt vízummentességet élvező nyugat-balkáni ország tekintetében, például a következők útján: növeljék a személyzet létszámát a menedékkérelmek csúcsidőszaki értékeléséhez, vagy vezessenek be gyorsított eljárást a bizonyos országok állampolgáraitól vagy csúcsidőszakban beérkező kérelmek gyors feldolgozásához;
  • Óvatosabb és szelektívebb módon folyósítsák a pénzbeli juttatásokat – például a zsebpénzt és a hazatelepüléshez nyújtott pénzügyi támogatást – a menedékjoggal való visszaélés pénzügyi ösztönzőinek csökkentése érdekében;
  • Szervezzenek magas szintű látogatásokat az érintett országokba, valamint a helyi nem kormányzati szervezetekkel és önkormányzatokkal közösen folytassanak tájékoztató kampányokat;
  • Fokozzák az érintett országok hatóságaival folytatott operatív együttműködést és információcserét, többek között összekötő tiszteken keresztül.

Háttér

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia 2009 decemberében csatlakozott az EU vízummentes rendszeréhez, Albánia és Bosznia-Hercegovina pedig 2010 novemberében.

A vízumliberalizációt követően egyes uniós tagállamok növekedést tapasztaltak a vízummentes nyugat-balkáni országok állampolgárai által benyújtott, megalapozatlan menedékkérelmek számában. A vízummentességgel való visszaélés kockázatának elkerülése érdekében a Bizottság ellenőrzési mechanizmust vezetett be a nyugat-balkáni országok által a potenciális visszaélések ellen hozott intézkedések végrehajtására vonatkozóan.

A vízumliberalizációt követő jelentések célja, hogy biztosítsák a nyugat-balkáni országok által a vízumkötelezettség eltörlése előtt vállalt kötelezettségek folyamatos végrehajtását. A ma közzétett jelentés 2011 óta az ötödik ilyen dokumentum.

A jelentések alapját a Bizottság és a tagállami szakértők helyszíni látogatásai képezik, amelyek során felmérik a vízummentes rendszerrel kapcsolatos reformok haladását és minőségét. A jelentések elkészítéséhez további támpontként szolgálnak az egyes nyugat-balkáni országok jelentései az illegális migráció kezelése érdekében tett lépéseikről, valamint a Frontex, az Europol és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) által a határellenőrzés, az illegális migráció és a menedékjog legújabb tendenciáiról készített elemzések.

A vízumliberalizációt követő rendszeres jelentések mellett az EU egy általános mechanizmust is bevezetett, amely rendkívüli körülmények között lehetővé teszi a vízumkötelezettség átmeneti visszaállítását az Unióval szemben vízummentességet élvező harmadik országok állampolgáraira nézve.

Ez a mechanizmus nem valamely konkrét harmadik országra vagy régióra irányul, hanem az Unióval szemben vízummentes vagy hamarosan vízummentessé váló valamennyi országra – így a nyugat-balkáni országokra is – vonatkozik.

Ez idáig egyetlen tagállam sem kérte a vízummentesség felfüggesztésére vonatkozó mechanizmus életbe léptetését.

Legújabb fejlemények

Az utóbbi hónapokban több uniós tagállam tapasztalta a Koszovóból Szerbián keresztül az Unióba érkező illegális migráció fokozódását. A Bizottság jelenleg vízumliberalizációs párbeszédet folytat Koszovóval, és továbbra is együttműködik a koszovói kormánnyal a legújabb migrációs fejleményeket kiváltó kényszerítő tényezők kezelése érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
MIGRÁCIÓ
SCHENGENI ÖVEZET
VÍZUM