Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Reformok az egészségügyben - Kiterjesztett szűrőprogramok, átalakított háttérintézmények, szakorvosi bérrendezés

2015.02.26. Jogi Fórum / MTI

A kormány határozott célja, hogy kiterjeszti és fejleszti a különböző népegészségügyi szűrőprogramokat és az azokhoz való hozzáférést - erről az egészségügyért felelős államtitkár beszélt a kormányszóvivői tájékoztatón hétfőn, Budapesten.

Zombor Gábor beszélt arról is, hogy az intézményi átalakítások során kórházakat nem fognak bezárni.

Hozzátette: az egészségügyi intézmények adósságrendezésére 60 milliárd forintot szán a kormány, és a március elején létrejövő Állami Egészségügyi Ellátó Központ áprilistól átveszi a kórházak teljes adósságát, ezzel az intézmények terhei megszűnnek.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy létrejön a szakorvosképzés központi rendszere, amely intézményi formában a képzésben, az engedélyezésben, valamint a munkáltatói jogok területén lát el feladatot. A kormány célja, hogy a szakorvosi ösztöndíjrendszerből kilépők jövedelme ne csökkenjen. Az államtitkárság bérrendezésről szóló javaslatát március 31-éig kell a kormány elé terjeszteni - mondta. Kérdésre hozzátette: külön kell választani a szakorvosok és szakdolgozók életpályamodelljét, hiszen a foglalkoztatási jogviszonyok eltérőek.

Az elképzelések szerint a szakdolgozók esetében a különböző bérpótlékokat építenék be az alapbérbe, a szakorvosok pedig 100-200 ezer forintos bérpótlékot kapnának.

Az egészségügy területén bevezetendő életpályamodellel kapcsolatban Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta, nem szabtak meg céldátumot a bevezetésére, az függ az ország teherbíró képességétől és az ellátórendszer közelgő átalakításától is. "A feltételeket kell megteremteni, és a kormány eddig sem ígérgetett felelőtlenül" - tette hozzá.

Zombor Gábor a népegészségügyi szűrőprogramok kiterjesztésével kapcsolatban arról beszélt, hogy az fontos eleme a kormány által elfogadott egészségügyi ágazati stratégiának, amely 2020-ig több feladatot tűz ki célul. A legfontosabb, hogy addig két évvel emelkedjen a magyar lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma, ami ma elmarad az uniós átlagtól. A másik szempont, hogy a népbetegségek megelőzése területén tegyen az állam fontos lépéseket, és tíz százalékkal csökkenjen a népbetegségek okozta halálozás.

Erre vonatkozóan konkrét lépéseket is tettek, tesznek, az akut miokardiális infarktus esetében például azzal, hogy a centrumok számát ötről húszra emelték, ötven százalékkal csökkent a halálozás - mondta.

Hasonló centrumokat alakítottak ki a stroke-ellátás és az onkológia területén is. Zombor Gábor bejelentette, hogy a vastagbéldaganat szűrését az év második felében országossá teszik, az eddig kísérleti programként megvalósult szűréseknek pozitív tapasztalatai voltak. A különböző onkológiai szűrések kiterjesztésére 4,6 milliárd forintot költhet a kormány - ismertette.

A sürgősségi ellátás területét említve az államtitkár beszámolt arról is, hogy az egyik operatív programban 10 milliárd forint áll rendelkezésre a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztésére és a centrumok kialakítására. A Heim Pál Gyermekkórházban már alakul egy olyan korszerű, európai színvonalú traumatológiai és sürgősségi központ, amely garantálja a súlyos esetek egy helyen történő ellátását. A kormány tervei szerint a megyei kórházakban is hasonló centrumokat alakítanának ki - tette hozzá.

Az államtitkár ismertette azt is, milyen átalakítások várhatóak az egészségügyi háttérintézményeknél azért, hogy hatékonyabbá váljon az irányítás. Ismét önálló lesz az Országos Gyógyszerészeti Intézet, megerősítik az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kompetenciái pedig növekedni fognak. Az OEP a jövőben felelős a betegutak szervezéséért, a finanszírozásért és ezzel együtt az ellenőrzés területén is jelentősebb szerepet kap.

Átalakul a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) - folytatta az államtitkár -, és egy jóval kisebb, de hatékonyabb intézmény jön létre. Egyes feladatait az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) veszi át, amely felelős az állam kézben lévő kórházak működtetéséért.Erősödik az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ szerepe is, hiszen a minőségüggyel kapcsolatos feladatokat is kap a betegjogok területén. Zombor Gábor úgy fogalmazott: bizonyos szempontból egyfajta biztosításfelügyeleti szerepet kap a központ. A háttérintézmények március 1-jével alakulnak át.

Zombor Gábor kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy most jár le az intézményi struktúra átalakítását célzó, a kórházigazgatók és a háttérintézmények közötti egyeztetési időszak. Az államtitkárság feladata, hogy a szakmai szempontok figyelembevételével tegye meg javaslatait a kormánynak annak érdekében, hogy működőképes és fejleszthető rendszer jöjjön létre. Hangsúlyozta, kórházbezárásra nem kerülhet sor, csak olyan ésszerűsítési és optimalizálási, ellátásszervezési lehetőségek jöhetnek szóba, amelyek a betegellátást teszik hatékonyabbá.

Az új budapesti kórház építésére vonatkozó kérdésre az államtitkár azt válaszolta: szakmailag mindenképpen indokolt egy új egészségügyi létesítmény megépítése, a szakmai koncepció készük, a helyszínt még nem választották ki.

A rezidensszövetség feltételekkel támogatja a szakorvosok bérrendezésére tett államtitkársági javaslatot

A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) összességében megfontolandónak tartja az államtitkárság szakorvosi minimálbérre vonatkozó javaslatait, de csak feltételekkel tudja azokat elfogadni. Dénes Tamás elnök szerint a szakorvosok "röghöz kötése" elfogadhatatlan.

Az MRSZ elnöke egy keddi budapesti egészségügyi szakmai konferencián előadásában úgy fogalmazott, elmúlt az az idő, amikor az embereket kényszerítő eszközökkel az országhatáron belül lehet, érdemes tartani, és emlékeztetett, hogy az ösztöndíjrendszer is egy kudarc volt egészen addig, amíg a röghöz kötés feltételeit fel nem puhították. Azonban azt támogatni tudják, hogyha megvalósul a szakorvosi minimálbér rendszere, akkor hálapénzt ne lehessen elfogadni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a hálapénz körüli jogbizonytalanság továbbra is fennáll.

Dénes Tamás a rezidensszövetség számításait ismertetve elmondta: felmérésük szerint a szakorvosok jelenlegi fizetésük háromszorosáért "mondanának le" a paraszolvenciáról. Számításaik szerint ha minden olyan szakorvos, aki most kevesebbet keres nettó havi 275 ezer forintnál, megkapná ezt a pénzt, mint a bérrendezés következő lépését, az a járulékok nélkül 20 milliárd forintos költségvetési ráfordítást jelentene.

Az orvoselvándorlásról szólva azt mondta, 15 százalékkal nőtt tavaly a 29 év alatti orvosok elvándorlása, ez egyértelműen azt mutatja, hogy az eddigi intézkedések nem elegendőek, és sürgősen tovább kell lépni.
Az egészségügyi ágazati stratégiáról Dénes Tamás véleménye az, hogy a dokumentum jól felvázolja a problémákat, különös tekintettel a szakemberhiány problémájára, de nem szolgál megnyugtató megoldással, nem határozza meg pontosan a bérrendezés ütemezését.
Az elnök fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem csak egy bérharc, és kérte a társadalom támogatását is. "Egy orvos elmehet külföldre dolgozni, de a betegeknek itthon kell megkapni az ellátást" - fogalmazott.

Orvoskamarai állásfoglalás az egészségügyi dolgozók béréről

A kórházak adósságkonszolidációjára, az orvosok és szakdolgozók mozgóbérére, a bérfelzárkóztatásra és a hálapénzrendszer megszüntetésére vonatkozóan fogalmazott meg többpontos állásfoglalást a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Területi Szervezetének Tanácsa szerdai ülésén.

Az ülésen született dokumentumban leszögezik, hogy a köztestület az egészségügyi kormányzat szakmai együttműködő partnereként igyekszik tevékenykedni, és az ágazat helyzetének javításában, továbbfejlesztésében egyértelműen érdekelt.

Mindennek érdekében azonban leszögezik, hogy az intézményi adósságkonszolidáció nem merülhet ki az alulfinanszírozott gyógyító tevékenység nyomán újra és újra felhalmozódó adósság rendezésében. Mint írják, annak újratermelődését csak hiteles szakmai alapokon nyugvó, reális költségelemzésre alapozott ráfordításokkal lehet megakadályozni, melyet régóta és újólag szorgalmaznak.

A dokumentumban leszögezik, haladéktalanul meg kell szüntetni azt a negatív diszkriminációt, amelynek nyomán az egészségügyben dolgozók nem kapják meg úgynevezett mozgóbérüket, így például az ügyeleti díjat, műszakpótlékokat, túlmunkadíjért járó pótlékot. Úgy vélik, az ügyeleti díjaik 2011-es befagyasztásának megszüntetése jelentős jövedelemnövekedést eredményezve és hozzájárulhatna a dolgozók pályán és itthon tartásához.

Továbbá úgy vélik, haladéktalanul folytatni kell a valamennyi orvosra és egészségügyi szakdolgozóra kiterjedő bérfelzárkóztatási programot, hiszen az ágazati munkaerőhelyzet tovább romlik, ami véleményük szerint a 2012-2013-as béremelések átmenetileg pozitív hatásának kifulladását jelzi. Egyben hangsúlyozzák, nem tartják elfogadhatónak a bérfelzárkóztatást bármilyen egyéb feltételhez kötni. A testület meggyőződése, hogy a szükséges források - megfelelő politikai döntéssel - rendelkezésre állnak.

Kiemelték, továbbra is egyértelműen kiállnak a hálapénzrendszer megszüntetése mellett, és készek a szükséges feltételek kidolgozására, az érdemi egyeztetésre. "Mindez azonban nem akadályozhatja, és különösen nem várathatja az orvosi életpályaterv, javadalmazási rendszer bevezetését, mivel annak eddigi halogatása is igen súlyos károkat eredményezett" - fogalmaz a MOK Területi Szervezetének Tanácsa állásfoglalásában.

  • kapcsolódó anyagok
EGÉSZSÉGÜGY