Szabad a gazda? - Jogi eszközökkel az új adók ellen - Január 1-jétől bővült az önkormányzatok adó-megállapítási mozgástere

2015.02.27. Jogi Fórum / KCG Partners

2015. január 1-jétől bővült a települési önkormányzatok adó-megállapítási mozgástere: a helyhatóságok már akár több települési adót is bevezethetnek, feltéve, ha az adott terület még nem esik központi vagy helyi adó hatálya alá. A KCG Partners ügyvédi társulás legfrissebb összefoglalója rámutat: a főként a termőföldekre kivetett új helyi adókat közvetve a földbérlő gazdálkodók fizetik meg, pedig többféle jogorvoslati lehetőség áll a rendelkezésükre az ambiciózus önkormányzatok ellen.

Még nem készült Magyarországon olyan átfogó összesítés, amely az újonnan bevezetett helyi adókat összehasonlítható, szűrhető és kereshető adatbázisba rendezné, de a Magyar Államkincstár (MÁK) által üzemeltetett https://hakka.allamkincstar.gov.hu honlapon az adózók településenként tájékozódhatnak az esetleges új adóterhekről – hívja fel a figyelmet a KCG Partners Ügyvédi Társulás elemzése. A MÁK oldalán elérhető rendszer a jegyzők adatszolgáltatásai alapján valamennyi önkormányzat kihirdetett adórendeleteit tartalmazza.

„A MÁK adataiból megállapítható, hogy egyes önkormányzatok már tavaly decemberben határoztak új helyi adók bevezetéséről, melyek többsége, így vagy úgy, a termőföldtulajdont adóztatja – foglalta össze Hajnal Márton, a KCG Partners adójogi csoportjának ügyvédje. "Bár a termőföldet terhelő adót a magánszemélyek kötelesek megfizetni, elkerülhetetlen, hogy a jövedelmezőség csökkenése ne hozza magával a földbérleti díjak emelkedését, amely közvetetten a mezőgazdasági vállalkozások terheit növeli.”

Hajnal Márton elmondta: a földadó éves mértékét egyes településeken a földterület hektárban (esetleg m2-ben) kifejezett nagyságához, míg más esetekben kataszteri tiszta jövedelméhez, azaz aranykorona-értékéhez viszonyítják. Hozzátette: nem csak az új helyi adófajták elvi kialakításában, de a kiszámításuk módjában és a tényleges adóteher mértékében is számottevő eltérések mutatkoznak.

Meglehetősen esetleges, hogy az egyes településeken pontosan mennyit kell fizetnie a tulajdonosnak, hiszen a legmagasabb talált érték 400 Ft/aranykorona/év, illetve 10 ezer Ft/hektár/év volt, míg a legalacsonyabb 150 Ft/aranykorona/év, illetve 5 ezer Ft/hektár/év.

„Nem szükségszerű, hogy az önkormányzatok – esetenként az üzleti racionalitásokat figyelmen kívül hagyó – döntéseinek következményét a földtulajdonosok és a mezőgazdasági vállalkozások viseljék. Több érdekérvényesítési eszköz áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy ne, vagy csak mérsékelten növekedjenek a terheik” – mutatott rá a szakértő.

Szabad a gazda?

Így például az aranykorona értékhez kötött adók esetén az adóterhek mérséklődését eredményezheti, ha az évtizedekkel, vagy akár több mint száz éve megállapított aranykorona értéket felülvizsgáltatják – állítja a jogi szakértő.

Az úgynevezett földminősítési eljárás során – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – kérhető az ingatlanügyi hatóságtól az aranykorona-érték újbóli, esetlegesen – ha a tulajdonos úgy véli, termőföldjének minősége már gyengébb, mint az aranykorona érték megállapításakor volt – alacsonyabb értéken történő megállapítása. A települési adók bevezetése így áttételesen a termőföldek jövedelmezőségének felülvizsgálatát, azaz az aranykorona értékek újbóli megállapítását is elősegítheti, az új megállapításoknak köszönhetően, pedig csökkenthető az adóteher.

Ugyancsak lehetőség van arra, hogy egy jogellenesnek tartott önkormányzati rendelettel szemben a hatósághoz forduljanak az érintettek, de fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy ilyen esetekben az egyéni jogvédelem és az egyének által kezdeményezhető eljárások helyett az ellenőrző, felügyeletet gyakorló állami szervek által indított, és a Kúria illetve az Alkotmánybíróság előtt lefolytatott eljárások lehetnek a leghatékonyabbak.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa például vizsgálhatja az önkormányzati rendeletek törvényességét, illetve magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelését.

A Kúria eljárását három szerv bármikor kezdeményezheti: törvényességi felügyelet keretében a fővárosi és megyei kormányhivatalok, az alapvető jogok biztosa, illetve a jogellenesnek tartott rendeletet érintő jogvitában eljáró bíró.

Hajnal Márton szerint jó hír az érintett adóalanyoknak, hogy bár lehet, hogy csak közvetetten, de mindhárom esetben lehetőség van a törvénysértő rendeletekkel szembeni állampolgári észrevételek becsatornázására.

„Az egyén élhet közérdekű bejelentéssel vagy panasszal a kormányhivatal felé a jogellenes önkormányzati rendelet ellen, ugyanakkor a Kúria előtti eljárás már az állami szerv döntése alapján indul – hivatalból. Az önkormányzati rendelet miatt sértett fél ugyancsak fordulhat az alapvető jogok biztosához is, aki szintén kezdeményezhet felülvizsgálatot a Kúria előtt” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: a jogellenesnek tartott önkormányzati rendeletet érintő jogvitában pedig az eljáró bíró általában akkor fordul a Kúriához felülvizsgálat céljából, ha valamelyik peres fél ezt indítványozza.

A Kúria mellett az Alkotmánybíróság is jogosult normakontrollt gyakorolni az önkormányzati rendeletek felett, de csak akkor, ha a rendelet megsemmisítésére irányuló indítvány kizárólag az Alaptörvény megsértésére hivatkozik. Ha az indítvány alacsonyabb szintű jogszabály megsértését is felhozza, akkor az AB megállapítja hatáskörének hiányát és átteszi az indítványt a Kúriához.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
ADÓZÁS