Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Az Unióban jóhírnévvel bíró közösségi védjegy joghatásáról - Magyar vonatkozású ügy az Európai Bíróság asztalán

2015.03.27. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A főtanácsnok szerint egy az Unióban jóhírnévvel bíró közösségi védjegy nem zárja ki automatikusan egy hasonló nemzeti védjegy későbbi lajstromoztatását más termékek tekintetében - foglalt állást egy magyar vonatkozású jogvitában Nils Wahl, az Európai Bíróság főtanácsnoka.

Nils Wahl főtanácsnoknak a C-125/14. sz. Iron & Smith Kft. ügyben kihirdetett indítványa

Az Iron & Smith Kft. a „be impulsive” színes ábrás megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (Hivatal). Az Unilever NV nevű holland cég azonban tiltakozott a védjegybejegyzési kérelemmel szemben arra hivatkozva, hogy az sértené a számára már korábban bejegyzett „Impulse” közösségi (uniós) szóvédjegyhez kapcsolódó jogokat.

Az ügy irataiból az ugyan nem derül ki, hogy a magyar cég által kért védjegybejegyzés, illetve a holland vállalkozás korábbi közösségi védjegye pontosan milyen termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik (ezeket védjegyeknél mindig fel kell tüntetni), az azonban igen, hogy nem azonos termékekről vagy szolgáltatásokról van szó. Márpedig ilyen esetekre az uniós védjegyjog azt írja elő, hogy a korábban bejegyzett közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés nemzeti védjegyként történő bejegyzését akkor kell megtagadni, ha a közösségi védjegy az Unió területén jóhírnévvel rendelkezik, és ezt sértené a kérdéses megjelölés bejegyzése.

A holland cég által hivatkozott „Impulse” védjegyről kiderült, hogy az a hozzá kapcsolódó értékesítési és reklámtevékenység miatt az Egyesült Királyságban és Olaszországban jóhírnévvel rendelkezik, noha hazánkban azt a fogyasztók nem ismerik. A Hivatal ilyen körülmények között elutasította a védjegybejegyzési kérelmet azzal az indokkal, hogy az a védjegyekre vonatkozó uniós szabályok értelmében sértheti a holland cég közösségi védjegyének az Unió területén meglévő jóhírnevét. Az e határozat bírósági felülvizsgálatát végző Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy ilyen esetekben a védjegybejegyzés iránti kérelemmel szemben benyújtott felszólalásnak helyt lehet-e adni annak ellenére is, hogy a korábbi védjegy a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban (Magyarországon) nem rendelkezik jóhírnévvel.

A mai napon kihirdetett indítványában Nils Wahl főtanácsnok (Svédország) mindenekelőtt megállapítja, hogy ahhoz, hogy egy közösségi védjegy az Európai Unió területén jóhírnevet élvezhessen, elegendő lehet az, hogy egyetlen tagállamban legyen jóhírneve, amelynek nem kell azonosnak lennie azzal a tagállammal, ahol e védjegynek egy későbbi nemzeti védjeggyel való összeütközését vizsgálják.

Azzal a kérdéssel összefüggésben, hogy a nemzeti védjegy sérti-e az említett jóhírnevet, a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék előtt bizonyítani kell, hogy az érintett magyar vásárlóközönség kereskedelmi jelentőségű hányada észlel-e kapcsolatot a magyar és a holland cég védjegyei között. E kapcsolat meglétéhez elengedhetetlen, hogy a magyar vásárlóközönség ismerje a korábbi védjegyet.

A főtanácsnok szerint e kapcsolat meglétének bizonyítása során különös jelentőséggel bír az Unilever-védjegy jóhírnevének mértéke, illetve az a tény, hogy mennyire közvetlenül és erőteljesen idézi fel a holland cég védjegyét a lajstromoztatni kívánt magyar védjegy.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÉDJEGY
SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA