Üzletnek minősül-e a webáruház? - Ellentmondások a vasárnapi zárvatartást szabályozó törvényben

2015.03.27. Jogi Fórum / MTI

A webshopokról nem állapítható meg egyértelműen, hogy üzletnek minősülnek-e, így a PwC jogászainak álláspontja szerint nem tartoznak a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény hatálya alá, amely az üzletek zárva tartását szabályozza – hangzott el a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédjeinek sajtóbeszélgetésén Budapesten.

Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje hangsúlyozta: alapvető ellentmondások feszítik jogi szempontból a törvényt, jelenlegi állapotában számos olyan kérdés merült fel, amelyek a törvény betartását ellenőrző fogyasztóvédelmi hatóság értelmezésére vannak bízva.

A törvény hatálya kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik, a vasárnapi nyitva tartás tilalma pedig az üzletekre, tehát közvetetten vonatkozik a kiskereskedelmi tevékenységre – fejtette ki a jogász. Sok kiskereskedelmi tevékenységet azonban nem üzletben végeznek, mondta, példaként említve, hogy lehet értékesíteni közterületen, a bevásárlóközpontok nem üzletnek minősülő területein, és lehet szó csomagküldésről, házhoz menő, vagy webshopon keresztüli értékesítésről.

A 200 négyzetméter alatti, családi üzletekre vonatkozó kivétel esetén is számos írásbeli bizonyítékot kell bemutatni az esetleges ellenőrzés során – hívta fel a figyelmet Firniksz Judit. Mivel a törvény szerint csak a tulajdonos, vagy segítő családtagja - közeli hozzátartozója - láthat el személyesen tevékenységet, teljes bizonyító erejű magánokirattal kell nyilatkozni erről a tényről. Kétség esetén ráadásul a hatóság kérhet közjegyzői pecséttel ellátott közokiratot is – tette hozzá. A vizsgálatkor be kell mutatni a társaság alapító okiratát, a házassági anyakönyvi kivonatot és az üzlet működési engedélyét is - mondta. Csak olyan kft jöhet szóba, amelynek természetes személy a tulajdonosa, hiszen jogi személy nem tud kiszolgálni – vette át a szót Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Ezen kívül a bolt üzemeltetéséhez megfelelő képesítés, kereskedelmi végzettség igazolása is szükséges az egész családnak – tette hozzá.

Szűcs László szerint a törvény „borítékolhatóan” munkaerő-felesleg kialakulásához vezet. Mivel a kereskedelemben a fluktuáció viszonylag magas, akár az évi 20-30 százalékot is eléri, viszonylag gyorsan leépíthető a létszám, ha az elmenők helyébe nem vesznek fel új munkavállalót – mondta. A munkáltató szempontjából a legegyszerűbb „megszabadulni” a kölcsönzött munkaerőtől és a diákmunkásoktól – jegyezte meg. A vasárnapi munkavégzés az 50 százalékos bérpótlék miatt eddig preferált munkavégzésnek minősült – mondta. Mivel a hétköznap este 6 óra után végzett munkáért 30 százalékos bérpótlék jár, még ha hetente többször is sor kerül esti munkavégzésre, a jövedelem kisebb mértékben akkor is csökkenni fog – vélekedett Szűcs László.

Illés István, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje arról beszélt, hogy a vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabály közvetetten az ingatlanpiacra, azon belül a kiskereskedelmi üzletek bérletének piacára is hatással van. A bérleti szerződésen keresztül ugyanis a bérbeadó és bérbevevő tartós jogviszonyban van a legtöbb esetben, ahol a felek közötti egyensúly jelentősen függ a jogszabályi környezettől – fejtette ki. A bérlő a nyitvatartási szabályok változása miatt a szerződéskötési állapothoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az árbevétel csökkenése miatt – mutatott rá Illés István. A megoldás egy kivételes jogvédelmi eszköz, a bírói szerződésmódosítás lehet, amire akkor kerülhet sor, ha a körülményváltozás a szerződéskötést követően következik be és sérti valamelyik fél - jelen esetben a bérlő – lényeges és jogos érdekét. Ezen kívül a 2014-től érvényes újabb szabályozás szerint szükséges egyebek mellett az is, hogy a körülményváltozás haladja meg a bérlő rendes üzleti kockázatát – tette hozzá. A bíróság mérlegelésén múlik, hogy mennyiben terheli át a bérbeadóra a kötelező zárva tartás miatti bevételkiesést – jegyezte meg.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
MUNKAJOG
KERESKEDELEM