Félmilliárdos csalás Széchenyi Kártyával - Vádemelés 43 gyanúsított ellen - Könyvvizsgáló is érintett

2015.04.10. Jogi Fórum / MTI

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra kérte a Magyar Könyvvizsgáló Kamarát, hogy indítson fegyelmi eljárást, és szabjon ki visszatartó erejű szankciót, amennyiben van olyan könyvvizsgáló, aki a Széchenyi Kártya-programot érintő félmilliárd forintos csalás gyanúsítottjai között szerepel - közölte a szaktárca szerdán.

A minisztérium azt követően kért azonnali és haladéktalan intézkedést, hogy kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bejelentette: egy képzett szakemberekből álló bűnszervezet mintegy félmilliárd forintot csalt a kis- és középvállalkozásoknak állami garanciával és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal és a nyomozás 43 gyanúsított ellen vádemeléssel zárult.

A gazdasági tárca szerint a könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók szerepe kiemelt a gazdaságban, mivel ők az államkassza bevételének elsődleges felügyelői, éppen ezért az NGM minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni a csalárd, gondatlan vagy éppen képzetlen könyvelővel, adótanácsadóval vagy könyvvizsgálóval szemben - közölték.

A közlemény szerint a csalás miatt elítélt könyvelők, adótanácsadók, adószakértők engedélyét a tárca haladéktalanul visszavonja.

Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke közölte, hogy a bűnügy vezető személyeként ismert B. Zs. nem rendelkezik könyvvizsgálói képesítéssel, így nem tagja a kamarának sem, tehát vele szemben a kamara nem járhat el.

Az érintett többi személy neve nem ismert, róluk csak a nevük ismeretében tudna nyilatkozni a kamara - tette hozzá. Az elnök leszögezte: a Magyar Könyvvizsgálói Kamara mindig és haladéktalanul eljárt azokkal a tagjaival szemben, akik vétettek a jogszabályok, illetve a kamara belső szabályi ellen.

Könyvvizsgálói kamara: egy könyvvizsgáló érintett a Széchenyi Kártya-csalásban

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tudomása szerint a Széchenyi Kártya Program keretében elkövetett csalásban közvetetten a kamara egy tagja érintett, akivel szemben az MKVK haladéktalanul fegyelmi eljárást indít.

A köztestület csütörtöki közleményében azt írja, értesülései szerint a folyamatban lévő büntetőeljárás gyanúsítottjai között kamarai tag könyvvizsgáló nem szerepel. Egyben visszautasítanak minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal, vagy "könyvvizsgálói maffiáról" beszél.

Ismertetik, hogy a kamara egy tagja valószínűsíthetően a könyvvizsgálói standardokat figyelmen kívül hagyva állított ki könyvvizsgálati jelentést. A kamara az érintett taggal szemben haladéktalanul fegyelmi eljárást indít - szögezték le. Ha a vádak a fegyelmi eljárás során igazolódnak, a jogszabályban biztosított legsúlyosabb fegyelmi szankció, a kizárás alkalmazása is indokolt lehet - közölték.

Az MKVK hangsúlyozza, hogy a könyvvizsgálók a magyar gazdaság átláthatósága érdekében tisztességes és eredményes munkát folytatnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden közölte, hogy egy képzett szakemberekből álló bűnszervezet mintegy félmilliárd forintot csalt a kis- és középvállalkozásoknak állami garanciával és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal; a nyomozás 43 gyanúsított elleni vádemeléssel zárult. A közlemény szerint a könyvvizsgálói és adószakértői ismeretekkel bíró szakemberek által irányított bűnszervezet hamis iratok, banki igazolások felhasználásával, egy céghálózaton keresztül, stróman ügyvezetők segítségével nagy összegű vállalati hiteleket vett fel több ismert pénzintézettől. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán arra kérte a Magyar Könyvvizsgáló Kamarát, hogy indítson fegyelmi eljárást és szabjon ki visszatartó erejű szankciót amennyiben van olyan könyvvizsgáló, aki a Széchenyi Kártya-programot érintő félmilliárd forintos csalás gyanúsítottjai között szerepel.

Az MKVK csütörtöki közleményében ismertet egy korábbi vizsgálatot is, amely szerint a közvetlenül a könyvvizsgálati értékhatár alatt elhelyezkedő cégek egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása 29 százalékkal elmaradt a közvetlenül az értékhatár fölötti, azaz könyvvizsgálók által hitelesített cégekétől.

A nagyjából egyforma árbevételű cégek közül a vizsgált cégek által kimutatott eredmény 3,5-szöröse volt a nem vizsgáltakénak. A különbség több száz milliárd forint adóbevételt hoz az államnak, és biztonságot jelent a hitelezőknek, a beszállítóknak és a könyvvizsgált cégekkel kapcsolatba kerülő valamennyi vállalkozásnak - fejti ki a köztestület.

Hozzátették: a különbséget az magyarázza, hogy a cégvezetés és a tulajdonosok - ami ezen a szinten nagyon gyakran egybeesik - a könyvvizsgáló megjelenésével nem merik használni azokat a szürkegazdaságra jellemző megoldásokat, amiket növekedési pályájuk korábbi szakaszában előszeretettel alkalmaztak, mert tudják, hogy a könyvvizsgáló így nem adna a beszámolóra hitelesítő záradékot, vagy a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedést kezdeményezne, értesítené az illetékes hatóságokat.

Kapcsolódó cikk:

Félmilliárdos csalás Széchenyi Kártyával - A nyomozás 43 gyanúsított elleni vádemeléssel zárult

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
PÉNZÜGYI JOG