Védett véleménynyilvánítás - Áprilisi Ab-mustra

2015.05. 4. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság ismét kiállt a véleménynyilvánítási szabadság mellett. Kész Zoltán ügye után a tapolcai időközi választás kampányában közzétett kisfilm kapcsán is leszögezte: adott esetben kemény verbális csatározásokat is jelenthet, ha nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és programját is megvitatják.

Legfrissebb Ab-statisztika – Húsz különvélemény áprilisig

Az Alkotmánybíróság legfrissebb ügyforgalmi statisztikája szerint 2015 első negyedévében 79 ügyet fejeztek be, ebből 16-ot érdemi határozattal. A befejezett ügyekből 66 alkotmányjogi panasz, 11 bírói kezdeményezés, míg kettő utólagos normakontroll volt. Az alkotmánybírák megsemmisítettek egy jogszabályi rendelkezést és három bírói döntést, egy ügyben pedig alkotmányos mulasztást állapítottak meg. Március végéig főtitkári előkészítő eljárás során 131, egyesbírói végzéssel 44 ügyet fejeztek be. Három hónap alatt 306 új ügy indult. Ez a statisztika ugyanakkor nem tartalmazza azt a mintegy ötszáz, devizahitellel kapcsolatos, azonos tárgyú ügyet, amelyek egyesítéssel lettek befejezve.

A legtöbb befejezett ügy előadója Lenkovics Barnabás (12) volt, akit Dienes-Oehm Egon (11) és Szívós Mária (10) követett. A különvélemények terén Kiss László és Lévay Miklós bizonyult a legaktívabbnak (6-6), Pokol Béla (4), Balsai István és Czine Ágnes (3-3) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában Czine Ágnes (7) végzett az élen, Dienes-Oehm Egont, Salamon Lászlót, Stumpf Istvánt, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást (2-2) megelőzve.

A három öttagú tanács közül az 1. számú volt a legaktívabb (Kiss László tanácsvezető, Balsai István, Juhász Imre, Paczolay Péter és Sulyok Tamás): tizenkilenc ügyet fejezett be. A 3. számú (Lévay Miklós tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Salamon László és Szalay Péter) tizenhat, míg a 2. számú (Stumpf István tanácsvezető, Czine Ágnes, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András) tizenkettő döntést hozott.

Március 31-én 183 ügy maradt folyamatban. Ez a szám 16-tal több, mint január 1-jén. A folyamatban lévő ügyek közül a legtöbb Czine Ágnesnek van kiszignálva (26), de Szalay Péter (20) és Stumpf István (18) sem panaszkodhat munkanélküliségre.

A teljes ülés áprilisi határozatai

Kemény verbális csatározások – 9/2015. (IV. 23.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a Kúria Kvk.II.37.345/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: a tapolcai időközi választás kampányában a Fidesz ajkai szervezete által közzétett kisfilm összefüggésbe hozta Pad Ferencet, az MSZP–DK képviselőjelöltjét az ajkai vörösiszap-katasztrófával. A Kúria felülírta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, mert szerinte a filmbeli valótlan ténymegállapításokkal megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelvet. Az alkotmánybírák nem osztották a Kúria álláspontját. Döntésük indokolásában idézték februári határozatukat, amelyben Kész Zoltán, az ellenzék által támogatott független jelölt indítványára kimondták: társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és programját is megvitassák, ami alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

Az elszenvedett sérelem eredménye  – 3073/2015. (IV. 23.) AB határozat
Az Ab elutasította az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjának „az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések orvoslásáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján” szövegrésze alaptörvény-ellenessége megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. A határozat indokolása szerint a másokkal közösen elszenvedett sérelem eredményeként keletkező hátrányos szociális helyzet nem minősül olyan megváltoztathatatlan tulajdonságnak, amely az egyén önazonosságának elválaszthatatlan részét képezné, és ami miatt az érintett csoportnak társadalmi előítéletekkel, kirekesztéssel kellene szembe nézni. A határozathoz Juhász Imre és Pokol Béla párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

Előzetes bírósági mentesítés –  8/2015. (IV. 17.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 104. § (1) bekezdése és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 102. § (1) bekezdése alkalmazásakor az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésekor hivatalból vizsgálja az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét, és arról az ítéletben rendelkezzen. A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

A legfőbb ügyész kijelölési joga – 3072/2015. (IV. 23.) AB határozat
Az Ab elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 474. § (1) bekezdés első mondatában szereplő „valamint a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész (a továbbiakban együtt: katonai ügyész)” szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést, mert a legfőbb ügyész kijelölési joga nem érinti sem a bíróság ítélkezési monopóliumát, sem a védelem feladatkörét, valamint a terhelt büntetőeljárási jogaira sincs semmilyen hátrányos hatással. Az indokolás szerint „törvényes ügyészhez fűződő jog” nem létezik. (Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes)

A 3. öttagú tanács határozata

Szakszolgálati pedagógus pótszabadsága – IV/403/2014.
Az Ab tanácsa megállapította, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 2014. november 3-áig hatályban volt 30. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes volt. A szakszolgálati pedagógus indítványozó szerint a jogalkotó diszkriminatív módon zárta ki őt a pedagógus pótszabadságra jogosultak köréből. Az Ab egyetértett vele, mert egymással összehasonlítható helyzetben lévő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak között tett a jogalkotó különbséget az emelt mértékű pótszabadságra való jogosultság tekintetében. Miután a munkajogi igény három év alatt évül el, az Ab döntése alapján mások is érvényesíthetik a pótszabadsággal kapcsolatos igényüket. (Előadó alkotmánybíró: Salamon László)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG