Jelzálogbankok 2016-tól? - Az MNB rendelete döntés elé állította a nagyobb pénzintézeteket

2015.08.10. Jogi Fórum / MTI

Egyelőre nem tervezik jelzálogbank-alapítását a megkérdezett pénzintézetek: a Budapest Bank, a CIB Bank és a K&H Bank úgy nyilatkozott, hogy még nem döntött a kérdésben, vagy pedig más megoldásban gondolkodik.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete szerint minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-jétől hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni. A magyarországi szabályozásban csak jelzálogbank (jelzáloghitelintézet) jogosult jelzáloglevelet kibocsátani, amellyel az MNB előírásai és a hosszú forrásokat igénylő eszköz-forrás gazdálkodás leghatékonyabban teljesülhetnek.

A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-jén bevezeti a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót. Addig az időpontig a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. Az Erste Bank Hungary augusztus 3-án már be is jelentette a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy 100 százalékos tulajdoni hányaddal, egyedüli alapítóként, magyarországi székhellyel jelzálogbankot alapít. A K&H Banknál azt válaszolták, hogy a bank még nem döntött saját jelzálogbank alapításáról, de folyamatosan figyelik, mennyire felelnek meg a jogszabályi kötelezettségnek.

A CIB Bank egyelőre nem tervezi jelzálogbank alapítását, az érintett szabályozói követelményeknek való megfelelés érdekében más megoldásban gondolkodik.

A Budapest Bank még vizsgálja egy esetleges jelzálogbank alapításának kérdését.

Jelenleg három nagy pénzintézet jelzálogbankja működik a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank. Az MNB rendelete óta az Erste az első, amely létre akarja hozni saját speciális pénzintézetét.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
BANK
JOGALKOTÁS