A gazdasági verseny felett őrködő versenyhatóság végső célja az, hogy a fogyasztók jó minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak piaci árakon – mondta Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a hivatal fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából rendezett konferencián szerdán, Budapesten.
Nemcsak a versenyhatóság kezében lévő fogyasztóvédelmi eszközök, hanem valamennyi más eszköze is végső soron ezt a célt szolgálja – tette hozzá az elnök.
A GVH eddigi működését három szakaszra osztotta Juhász Miklós. Az első az 1990-es versenytörvénytől és a versenyhatóság 1991 első napján történt indulásától tartott az intézményes működés megszilárdulásáig. A második szakasz az uniós felkészülést, majd a csatlakozást jelentette, a közös szabályok átvételével együtt. A harmadik – jelenlegi – szakaszt már az érett szervezet működése jellemzi, amely már csak jogalkalmazási gondokat vet fel – mondta.
Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára elmondta, az adótörvények több esetben differenciáltan kezelik a cégeket, s ebből egyesek előnyhöz jutnak, míg mások hátrányt szenvednek. Az Európai Bizottság (EB) emiatt függesztett már fel magyar törvényt, viszont az indoklás mindössze annyi volt, hogy az veszélyezteti a versenyt. Az államtitkár megítélése szerint érdemi indoklásra lenne szükség egy ilyen határozatban.
Berke Barna kitért arra is, hogy az EB februárig konzultációkon értékeli a nemzeti versenyhatóságok munkáját. Erre azért van szükség, mivel a decentralizáció jegyében egyre fontosabbak az uniós versenyjog érvényesítésében a nemzeti hatóságok.
Pierre Poret, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) pénzügyi és vállalkozási ügyek igazgatóságának helyettes vezetője üdvözölte, hogy a GVH nem csupán a versenyjog és a versenypolitika magyarországi ösztönzője, de egyben az OECD kulcspartnere is a hatékony versenypolitikák és intézmények fejlesztésében.
A lengyel fogyasztóvédelmi és versenyhatóság elnöke, Adam Jasser arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztókkal szembeni visszaélések gyakran a versenyellenes magatartás első megnyilvánulásai, és lehetővé teszik a reagálást már akkor, amikor a hagyományos jogalkalmazási eszközök még kevésnek bizonyulnak.
