A parkolási cég a peresítés előtt visszalép követelésétől, a hírközlési szolgáltató közel hetvenezer forintos tartozást töröl és jóváír még közel húszezret, az áramot szolgáltató cég pedig elengedi a visszakapcsolás díját és további kedvezményeket tesz.
A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint a békéltetés egyre fontosabb a cégeknek, amelyek igyekeznek megegyezni a fogyasztókkal. Üzletpolitikai szempontok, a vevő megtartása vagy elégedettsége, netalán a vállalkozás önkéntelen elkövetett korábbi hibája – sokféle indok állhat a méltányos egyezségi ajánlatok hátterében, amelyeket a fogyasztók rendre elfogadnak a Testületet eljárásában. Így mindkét fél megelégedettségére rendezik a vitát és nem kell pereskedniük az igazukért. Mindezt ingyen, gyorsan, egyszerűen.
A békéltető testületi eljárásban a fogyasztó és vállalkozás közötti ügy rövid úton, költségkímélő módon zárható le. Ugyanakkor ehhez önmagában kevés a fogyasztó írásos kérelme és a paragrafusok szerinti kötelező részvétel az eljárásban, ami a cégeket terheli. A vállalkozásoknak nagy szerep jut abban, hogy sikerül-e a feleknek dűlőre jutniuk.
Az ügy megoldására törekvő egyezségi ajánlat nélkül nincsen egyezség sem – egyre több cég ismeri fel ezt a tapasztalatok szerint a Budapesti Békéltető Testület eljárásában és tesz rendszeresen valamilyen megoldási javaslatot a problémás ügy rendezésére. A fogyasztók pedig ezt általában el is fogadják, hiszen nekik sem érdekük az, hogy hosszú ideig bíróságra járjanak és adott esetben akár több százezer forintos költségeket kelljen megelőlegezniük.
A fentiekre kézzelfogható példa annak a fogyasztónak az esete, aki elfelejtett parkolójegyet venni, viszont nem is talált büntetést az autó szélvédőjén. Csak négy hónappal később kapta meg, a peresítés előtti utolsó – de mint kiderült, harmadik – felszólítást, ami viszont már közel harmincezer forintos összegről szólt. Holott az eredeti büntetés csak 6340 Ft lett volna. Az ügyben a panaszos a Budapesti Békéltető Testület segítségét kérte, hogy ne kelljen bíróságra járnia.
Ezt követően a békéltető testületi meghallgatáson a parkolási cég kész volt az egyezségre. Mint kiderült, a bírságról szóló értesítés kétszer is azzal érkezett vissza hozzájuk, hogy a postacím „nem volt azonosítható”. Így fordulhatott elő, hogy a fogyasztó nem is tudott a pótdíjról. Vállalta ezért, hogy nem érvényesíti igényét bíróságon, sőt elengedi a tartozás nagy részét, ha a fogyasztó az eredeti – amúgy is jogos – büntetést, azaz a hatezer forintos összeget megfizeti. A kérelmezőnek ez teljesen megfelelt, így az ügy rendeződött.
Egy másik kérelem szerint a fogyasztó tartozása, amelyet a hírközlési cég, sőt később már követeléskezelő követelt, majd 100.000 Ft-ra rúgott. A vitát az okozta, hogy téves tájékoztatást kapott telefonon a fizetendő számla összegéről és a magasabb összeget: 990 Ft helyett 4970 Ft-ot később évekig számlázták neki. Amikor kiderült a szolgáltató tévedése, visszavásárolta a követelést és a fogyasztó által indított békéltető testületi eljárásban arra tett ajánlatot, hogy 68.370 Ft-ot töröl, 19.892 Ft-ot pedig jóváír a fogyasztó számláján. A kérelmező elégedett volt, hisz épp ezért indította az eljárást. Az ügy itt is pozitív véget ért a vállalkozás magatartásának köszönhetően.
Volt olyan ügy is, amiben pedig az áramszolgáltató kezdetben a visszakapcsolási díjat követelte a fogyasztótól, és további 100.000 Ft-ot. Körülbelül ennyibe került az, hogy az egy évet meghaladó, kikapcsolt állapot miatt a mérőre „szabványosítást bizonyító kivitelezői nyilatkozat” kerüljön kiállításra. Ezt a panaszosnak kellett volna állnia. Kiderült viszont, hogy hosszú ideig nem is lakott az ingatlanban, ráadásul később baleset is érte. A szolgáltató embereit nem tudta beengedni a lakásba leolvasásra és a kézbesítési vélelem a tartozás értesítéséről már beállt. Így került sor a kikapcsolásra. A Budapesti Békéltető Testület eljárásában végül tisztázódott az, hogy voltaképpen a fogyasztó nem is tartozott a cégnek, mivel a leolvasás hiánya miatt becsült óraállással készültek el a számlák. Ezek pedig nagyobb villamos energia fogyasztásról szóltak, mint ami a mérőn szerepelt.
Az áramszolgáltató mérlegelt és elengedte a visszakapcsolás díját, sőt azt is vállalta, hogy kiküldi szakértőjét a fogyasztóhoz, és ha a vizsgálat alapján a mérőóra állapota megfelelőnek bizonyul, akkor eltekint a szabványosítási nyilatkozattól. A panaszos itt is elfogadta az ajánlatot, a felek kölcsönös megelégedéssel távoztak a meghallgatásról.
A békéltető testületi eljárás tehát sokféle vitás ügy lezárásában tud segíteni a fogyasztóknak, különösen, hogy a vállalkozások élnek az egyezségi ajánlat lehetőségével, és egyre nagyobb számban. Ha pedig a fogyasztónak nincs is igaza az eljárásban, az átütemezett fizetési folyamatok, méltányosságból elengedett követelések vagy egyéb, cég által megtett vállalások elősegítik vita után a kérelmező vállalkozásba vetett bizalmának megerősítését.
