Növelné az adatlekérések átláthatóságát a Telenor - Évente 40 ezer adatlekérés a bűnüldözés szolgálatában

2015.12. 8. Jogi Fórum / Sg.HU

A mobilszolgáltatónak éves szinten százmillió forintos költséget jelent a rendőrségi megkeresésre való válaszadás.
Napjainkban már mindenkinél van mobiltelefon, a bűnözőknél is, így egy bűncselekmény felderítésében a helyszínen lévő nyomok rögzítésén túl a mobilszolgáltatók adatai is fontos szerepet játszanak.

A Telenor éves szinten 40 ezer adatlekérést kap a hatóságoktól - közölte dr. Erdélyi Márk jogi és megfelelési igazgató egy sajtóbeszélgetésen. A cég rendvédelmi adatszolgáltatási stratégiájának elkészítése kapcsán tartott eseményen elmondta, hogy jelentős közérdek fűződik a bűnüldözés hatékonyságának segítéséhez, ugyanakkor a magánélethez való jog védelme is egyre fontosabb az emberek számára.

"Nagyon kényes ez az egyensúly. A Telenornak természetesen nincs olyan szerepe ebben, hogy mi húzzuk meg a határvonalat, hogy mit lehet kiadni a nyomozóhatóságoknak és mit kellene. Bennünket jogszabályok köteleznek arra, hogy együttműködjünk ezekkel a szervekkel. Mégis van egy óriási felelősségünk: az ügyfeleink adatait mi azért kezeljük, hogy szolgáltatást nyújtsunk számukra, és nem pedig azért, hogy ezeket kiadjuk. Tehát szerepünk van abban, hogy előmozdítsuk, hogy ez az egyensúly helyes irányba terelődjön. Arra jutottunk, hogy növelni kell ennek az átláthatóságát." - mondta dr. Erdélyi Márk.

A folyamat bemutatása során elmondta, hogy a kezelt adatok számukra alapvetően a számlázás miatt szükségesek. "Ki, kit, mikor, honnan, milyen készülék- és kártyaazonosítóról hívott. Ugyanígy kezeljük, hogy internetforgalom esetén milyen IP-címet használt. De mi nem tárolunk beszélgetéseket, SMS-t is csak addig, amíg az kézbesítésre nem kerül, utána töröljük. Azt sem tároljuk, hogy milyen honlapokat néznek az ügyfeleink. Tehát nagyon sok adatunk van, és erre bizonyos esetekben szüksége van a nyomozóhatóságoknak. Nekünk törvényi kötelezettségünk ezek átadása." - emelte ki ismét a jogi igazgató. "Annyi megkeresést kapunk, hogy ezt 8 ember napi 8 órában végzi, ők folyamatosan csak ezen dolgoznak, és egy ember 24 órás ügyeletet tart."

A Telenor ezzel foglalkozó csoportja napi 160 ügyet kap, mely lehet egy adatlekérés vagy akár ezer is. Az újságírók között vidám pillanatokat okozott, hogy faxon és postai úton, levélben küldi el ezeket a rendőrség és a válaszadás ugyanígy történik. Csak októberben 16 ezer ügyfelük személyes adatát adták ki, ami 1 millió hívásrekordot és 95 ezer helyadatot jelent. Egy SIM-kártya azonosítója alapján meg tudják mondani, hogy korábban milyen készülékben volt benne, és azt is hogy abban a készülékben egyébként milyen SIM-kártyák voltak - erre kíváncsi a leginkább a rendőrség. Például egy ellopott telefonnál, ha a tolvaj belerakja a saját SIM-kártyáját máris lebukott, de ugyanígy felesleges másik SIM-kártyát rakni a saját telefonba a kétes ügyletek űzéséhez.

Dr. Erdélyi Márk megemlítette a cellaszintű adatlekéréseket, mert egy cella akár egy teljes falut lefedhet. Például ha egy településen éjjel betörnek valahova, és megkérdezi a rendőrség, hogy egy adott lakcím közelében négy órás időtartamban ki használta a mobiltelefonját, mert feltételezik, hogy felhívta a társát, akkor ilyenkor meg kell adniuk az egész település összes hívását. "Egy elkövetőt keresnek, de akár 3-4000 hívásrekordot is kiadunk." Egy híváslista kikérésekor a hívót és a hívottat mindig tartalmazza az adatszolgáltatás, továbbá a használt bázisállomás (azaz a hely), milyen készülékkel meddig tartott az adott hívás, és a felek neve, lakcíme.

A szabályozás szerint egy évig kell az adatokat megőrizniük, és általában utána - ha nincs számlareklamáció vagy egyéb pénzügyi ok - azokat azonnal törlik is, de ennek ellenére előfordul, hogy egy éven túl is hozzájuk fordul a rendőrség, és akár le is foglalják ezeket, ha szükséges. Az előfizetők csak abban az esetben tudhatják, hogy kiadta-e az adatukat a szolgáltató, ha a rendőrség nem kérte ennek titkos kezelését - a rendvédelmi kapcsolatok csoport vezetője, Alagi - Zilah Orsolya közlése szerint ez kb. 60 százalékban van így. A Telenornak egyébként fogalma sincs, hogy mennyire segíti a rendőrségi munkát, visszacsatolást nem kapnak. Ugyanez a helyzet a beszélgetések lehallgatásával is, amit csak a titkosszolgálat végezhet Magyarországon, ők közvetlenül csatlakoznak a rendszereikre.

Az adatlekérés Magyarországon ingyenes, amit a jogi igazgató nem feltétlen tart jónak, mert ez azt is jelenti, hogy kevésbé van megbecsülve. "Svédországban, Norvégiában és Dániában szintén jelen van a Telenor, ezekben az országokban vagy átalánykompenzáció van vagy pedig minden megkeresés után fizetnek a nyomozóhatóságok. Svédországban egy egyszerű megkeresés 16 euró, a bonyolultabb 55 euró. Társadalmilag is hasznos lenne itthon is az ellenszolgáltatás, mert sokkal jobban meggondolnák hogy adatokat kérjenek csak azért, hogy majd esetleg jó lesz valamire, vagy nehogy kifussunk az egy évből." - mondta Dr. Erdélyi Márk.

Megemlítette, hogy a Vodafone publikus adatok szerint 75 ezer megkeresést szolgál ki, míg náluk ezek száma évek óta stabilan 40 ezer, és ezek 10 százalékát formai vagy egyéb okokból el is utasítják. Jelenleg a Telenor az ORFK-val közösen az adatlekérések elektronikus útra való terelésén dolgozik, ami ugyan olcsóbb lesz a cég számára, de hordozza azt a kockázatot is, hogy mivel egyszerűbb lesz adatot kérni, ezek száma meg fog ugrani.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BŰNÜLDÖZÉS