Politikai megállapodás a nizzai szerződés végleges szövegéről

2000.12.27. MTI Online

Az EU-tagországoknak sikerült politikai megállapodásra jutniuk a nizzai szerződés végleges szövegéről, tisztázva azokat a bizonytalanságokat és kétértelműségeket, amelyek a hónap elején tartott csúcsértekezlet után maradtak a megállapodás körül. A szöveg végleges formába öntésének feladata a tagországok EU-nagyköveteiből álló bizottságra (Coreper) hárult, amely a karácsonyi ünnepek előtti napokban végzett ezzel a munkával. Az unió soros francia elnöksége szerint így már csak a fordítás maradt hátra, mielőtt aláírásra bocsáthatnák a szerződést. A bizonytalanságok egy része a szerződés politikailag legkényesebbnek számító részeit érintette, és abból fakadt, hogy a maratoni tárgyalások után december 11-én hajnalban véget ért csúcsértekezleten bizonyos megállapodásokat már csak szóban kötöttek meg. Az egyik legtöbbet vitatott kérdésben, a tagállamokra jutó szavazati súlyok újraosztását illetően a francia elnökség legutóbbi javaslata azt tartalmazta, hogy a minősített szavazattöbbség százalékos arányának küszöbe a jelenlegi érték (71,26%) alatti szintről indul, s a majdani csatlakozások ütemétől függően legfeljebb 73,4%-ra nő. A jelenlegi 15-ös taglétszám mellett ez azt jelentené, hogy az összesen 237 szavazatból legkevesebb 169 szükséges a minősített többséget kívánó döntések elfogadásához, az úgynevezett blokkoló kisebbség pedig 69 szavazat. Mivel a szerződésnek ez a része csak 2005. január 1-jén lép érvénybe, ennél korábbi csatlakozások esetén a számok automatikusan módosulni fognak. A szerződés szövegében azonban csak azt rögzítették, hogy az összes jelenlegi tagjelölt csatlakozása után a blokkoló kisebbséghez szükséges szavazatok száma 91-re nő (ekkor a szavazatok összege 345, a minősített többség pedig 258 lesz). A Coreper megerősítette az európai parlamenti helyek elosztásáról Nizzában született megállapodást is, amely kemény alkudozások nyomán ugyancsak az utolsó pillanatokban módosult. Belgium kivívta, hogy a neki szánt 20-ról 22-re növeljék képviselői helyeinek számát, ennek nyomán azonban a vele gyakorlatilag azonos népességű Portugália és Görögország esetében is meg kellett tenni ugyanezt. Elmaradt viszont a kiigazítás a népesség szempontjából ugyanebbe a csoportba tartozó két tagjelölt, Magyarország és Csehország esetében, amelyeknek változatlanul 20 hely jut a szerződés szerint. Ezt mindkét ország elvi okokból sérelmezi, s diplomáciai csatornákon máris lépéseket tett az egyensúly helyreállítása érdekében. Mivel azonban az unió egyelőre nem mutat erre hajlandóságot, valószínű, hogy a kérdés a csatlakozási tárgyalásokon ismét előkerül. Véglegesítették a tagországok azt a - Nizzában ugyancsak szóban kötött - megállapodást is, amely szerint 2002-től elnökségi időszakonként egy csúcstalálkozót Brüsszelben tartanak, amikor pedig az unió taglétszáma 18-ra nő, az Európai Tanács valamennyi értekezletét ott rendezik.