A vámszabályok változásai január 1-jén

2000.12.28. MTI Online

Az aktív feldolgozást végző gazdálkodó 2001. január 1-je után kizárólag akkor jogosult a vám-visszatérítésre, ha a vámárut a behozatal pillanatától az aktív feldolgozás szabályai szerint vámkezelik - tartalmazza a 2000. július 1-jén hatályba lépett vámtörvény, amely 180 napos felkészülési időt biztosított az átállásra. A vámfizetési kötelezettség mellett exportcélú termeléshez vámkezelt importra 2002 december 31-ig még a július 1-je előtt hatályos előírások alkalmazhatók. Vagyis 2000. decemberig nem kell aktív feldolgozási eljárásban vámkezelni az importot, ugyanakkor augusztus végéig be kellett adni a kérelmet az aktív feldolgozási engedély megszerzéséhez annak érdekében, hogy a vámhatóság az engedélyt időben ki tudja adni. Fontos szempont, hogy az aktív feldolgozási eljárás nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá, így az importra csak a vámot kell megfizetni. Mivel 2001-től minden szabadkereskedelmi partnerrel megszűnnek az ipari termékek vámjai, így az aktív feldolgozási tevékenységi engedély megszerzésének késedelme feltehetően nem okoz a gazdálkodónak érzékelhető likviditási problémát. Tekintettel arra, hogy a vám-visszatérítés és az aktív feldolgozási eljárás szigorú anyagfelhasználási nyilvántartást és elszámolást feltételez, az exportőrnek indokolt az engedélyt megszereznie. Amennyiben a szigorodó tevékenységi feltételeket a gazdálkodók nem teljesítették 2000. december végéig, a korábbi engedély hatályát veszti. Az exportra termelő gazdálkodó természetesen folytathatja tevékenységét aktív feldolgozási eljárási engedély nélkül is, de ez esetben meg kell fizetnie az áfát és más vámterhet, amire vonatkozóan 2001-jétől nem biztosít a törvény visszatérítési lehetőséget. Az aktív feldolgozási eljárás módosításának a gazdálkodók számára számos pozitív eleme van. Így a továbbiakban az aktív feldolgozásra behozott termék feldolgozása külföldön, olcsóbb munkaerővel is elvégezhető. Az importanyag átmeneti hiánya magyar helyettesítő termékek felhasználásával is pótolható, ami biztosítja a folyamatos termelést. Ezek mellett a jövőben az aktív feldolgozás vámraktárban is elvégezhető, amely lényegében az eddig magánvámraktári eljárásnál alkalmazott különös megoldást intézményesíti. A kötelező tarifainformációs (BTI) és a kötelező származási információs (BOI) rendszert 2001. január 1-jétől alkalmazza a magyar vámhatóság. Az általuk nyújtott kötelező tarifa besorolás 6 évig, a származási információ pedig 3 évig érvényes, ha azonos árukra kérik a vámkezelést vagy származási igazolást a gazdálkodók. A rendszert a vegyvizsgáló vámszerv működteti, amely a vállalkozó kérelmére határozati formában közli a besorolási döntést. Mindkét besorolás segíti a mindennapi vámmunkát, amely egyidejűleg a vámkezelések biztonságát is növeli, mivel a hosszú távra kiadott besorolások eredményeként a visszaélések száma csökkenhet.

  • kapcsolódó anyagok
VÁM