Hogyan tovább, Ab?

2016.04.21. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Elnök és további három bíró nélkül működik április 22-étől az Alkotmánybíróság. Az eredetileg 15 fős testületet elnökhelyettes irányítja, a teljes ülés határozatképességének fenntartása érdekében legfeljebb egy bíró hiányozhat. De van az elnökhelyettesnek is helyettesítője: a rangidős alkotmánybíró.

Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós április 21-i távozásával az eredetileg 15 fős testület létszáma 11 főre csökkent, mert két mandátum korábban is betöltetlen volt: Paczolay Péteré (2015. február 24.) és Kiss Lászlóé (2016. március 10.).

Bitskey Botond, az Ab főtitkára a kialakult helyzetről szólva az MTI-nek elmondta: az Ab fennállása óta eltelt több mint negyedszázad során többször előfordult, hogy egy vagy több bírói hely nem volt betöltve. És arra is volt példa, hogy a testület átmenetileg elnökhelyettes vezetésével működött. A főtitkár szerint az Ab működése során elő szokott néha fordulni, hogy egy-egy alkotmánybíró távollét – például betegség, halaszthatatlan külföldi út – vagy elfogultság miatt nem tud részt venni a teljes ülésen, de egyszerre három alkotmánybíróval ez nagyon ritkán történhet meg, így a testület határozatképessége sem forog veszélyben. Az ügyek túlnyomó többségét intéző öttagú tanácsok határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges ugyan, ezt azonban az Ab elnöke az ügyrend alapján eddig is biztosította a helyettesítésekre vonatkozó kijelölésekkel – tette hozzá a főtitkár.

Az Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdése kimondja: „Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”

Az Ab két évtizeden át választotta tagjai közül az elnököt: Sólyom Lászlót (1990-ben, 1993-ban, 1996-ban), Németh Jánost (1998-ban), Holló Andrást (2002-ben), Bihari Mihályt (2005-ben) és Paczolay Pétert (2008-ban). Ez a szabályozás változott meg 2010 után, így 2011-ben már az Országgyűlés választotta meg kétharmados többséggel a testület elnökének Paczolay Pétert, majd 2014 decemberében Lenkovics Barnabást.

Az Ab elnökének a testületen kívül is számos funkciót kell ellátnia, így például az alaptörvény rögzíti a Honvédelmi Tanáccsal kapcsolatos feladatait, és tagja a Szent Korona Testületnek is. A jogszabályok arról nem szólnak, hogy ezekben a funkciókban miként lehet helyettesíteni az Ab hiányzó elnökét. Mindenesetre az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 17. § (1) bekezdésének g) pontja szerint az elnök (elnökhelyettes) képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság előtt.

A hatályos alkotmánybírósági törvény a korábbi jogszabályhoz képest részletesen szabályozza az elnökhelyettes jogállását. Az 1989-es törvény még úgy szólt, hogy „az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja a helyettes elnökét, aki e tisztségre újraválasztható”. Az Alkotmánybíróság történetében eddig hét helyettes elnök volt: Sólyom László (1989–1990), Herczegh Géza (1990–1993), Lábady Tamás (1993–1998), Holló András (1998–2003), Erdei Árpád (2003–2007), Paczolay Péter (2007–2008), Holló András (2008–2011). 2011 júliusától 2015 áprilisáig nem volt második embere a testületnek. 2015. április 1-jével viszont Sulyok Tamást választották elnökhelyettesnek. A Jogi Fórum-nak adott interjújában nagyon megtisztelőnek nevezte a megválasztását. „Soha nem rejtettem véka alá a véleményemet, az első naptól kezdve őszintén beszéltem az Alkotmánybíróság ülésein, és mindig szakmai érvek mentén igyekeztem kifejteni a véleményemet. Szerencsére a kollégáim is ilyenek, nem látom ennek az ellenkezőjét, és ez nagyon nagy erővel, örömmel tölt el” – hangsúlyozta Sulyok Tamás, aki április 22-étől az Ab vezetője lett.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 21. § (2) bekezdése értelmében az elnökhelyettest az Ab tagjai sorából az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg. Vagyis az elnökhelyettes megválasztásához három együttes feltétel szükséges: 1) a javasolt személy Ab-tagsága, 2) elnöki javaslat, (3) határozatképes teljes ülés. Az Ab ügyrendjének 17. §-a ezt azzal egészíti ki, hogy a választás titkos szavazással történik. Ha a szavazás eredménytelenül zárul, az elnök újabb javaslata alapján újabb választási fordulót kell tartani.

Az elnökhelyettest tehát a bírák maguk választják, de a procedúrához egy elnöki javaslatra és legalább tíz szavazó alkotmánybíróra van szükség. Mivel az elnökhelyettest elnöki javaslatra választják meg, elnök nélkül nincs elnökhelyettes-választás. A törvény 48. § (4) bekezdése szerint pedig a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Ab tagjainak kétharmada, köztük az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van.

A törvény 21. § (5) bekezdése írja le az elnökhelyettesi megbízatás megszűnésének eseteit: az új elnök hivatalba lépésével, az Ab-tagság megszűnésével, illetve lemondással megszűnik a megbízatás. Ha az elnök megbízatása megszűnt, jogkörét az elnökhelyettes, az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a 17. § (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt hatásköröket az Ab életkorban legidősebb tagja gyakorolja. Jelenleg a 71 éves Dienes-Oehm Egon a rangidős. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén a rangidős bíró összehívhatja és vezetheti az Ab teljes ülését, meghatározhatja teljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét, az Ab által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének ütemezését, kijelölheti az előadó alkotmánybírót, továbbá javaslatot tehet a tanácsok összetételére, a tanácsvezető alkotmánybírókra, ideiglenes tanács alakítására. A rangidős ugyanakkor nem képviselheti az Ab-t a nyilvánosság előtt, nem irányíthatja az Ab hivatalát, nem tehet javaslatot a főtitkár személyére, nem nevezheti ki és mentheti fel a gazdasági vezetőt, nem gyakorolhatja a munkáltatói jogokat az Ab hivatalának köztisztviselői és munkavállalói felett, és nem intézkedhet az Ab tagja mentelmi jogának megsértése esetén sem.

Mi az oka annak, hogy az elmúlt hetekben leállt az alkotmánybíró-jelölés folyamata? Mivel a bírák – és köztük az új elnök – megválasztásához kétharmados többség kell, a Fidesz–KDNP mellett még legalább egy párt együttműködése szükséges. Elsőként az MSZP jelezte, hogy nem vesz részt a jelölésben. Parlamenti hírek szerint a kormányoldal olyan javaslattal állt elő, amelyben három bírót ő, egyet pedig az ellenzék jelölt volna. Az MSZP után a Jobbik azért szállt ki, mert jelöltjét (Morvai Krisztina EP-képviselőt) a többiek nem támogatták. Staudt Gábor ennek ellenére közölte: a Jobbik kész arra, hogy ismét tárgyaljon. A kormánypártok és az LMP állítólag három emberről már megállapodtak, de a negyedik helyre hiába ajánlott a zöldpárt négy nevet is, egyiket sem fogadták el. (A jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv szerint Sulyok Tamást jelölik elnöknek, míg az alkotmánybíró-jelöltek között van Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Horváth Attila, Szabó Marcell, Pál Lajos és Marosi Ildikó.)

Meglepően hosszú azoknak a volt alkotmánybíróknak a listája is, akiket az Országgyűlés újra bírónak választhatna. A törvény értelmében az újraválasztható jelöltnek három feltételnek kell megfelelnie: 1) az első mandátuma kilenc évig tartott, 2) nem töltötte be a 70. életévét, 3) a megválasztását megelőző négy évben nem volt kormánytag, párt vezető tisztségviselője, vagy nem töltött be állami vezetői tisztséget. Összesen nyolc ilyen jelölt van: Lenkovics Barnabás (1950) és Lévay Miklós (1954) mellett Balogh Elemér (1958), Bragyova András (1950), Kovács Péter (1959), Kukorelli István (1952), Paczolay Péter (1956) és Czúcz Ottó (1946. június 23.). Trócsányi László az első két feltételnek megfelelne, de mint kormánytag kiesik a jelöltek közül.

Az LMP társelnöke, Schiffer András szerint nem zsákmányszerzésre kívánják felhasználni a testületet, „nem LMP-s kádereket akarnak berakni az Alkotmánybíróságba”. – Azt szeretnék, ha továbbra is többségben lennének a jogállam iránt elkötelezett alkotmánybírák – mondta. A Magyar Nemzet megkeresésére egy fideszes forrás nemrég elmondta, a következő hetekben ismét kísérletet tesznek majd arra, hogy az ellenzéki pártokkal tárgyalóasztalhoz üljenek, és a KDNP-s Rubovszky György vezette eseti bizottság végre javaslatot tehessen az új bírák és az Ab-elnök megválasztására a parlamentnek.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG