A CSOK után itt van a NOK - Érdemes-e belépni?

2016.06.27. Jogi Fórum / Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége

„Új lakások építésére való ösztönzés állami támogatással, mindenki lakáshoz jut, a sorsolás csak a sorrendet határozza meg” - ezek a kijelentések hangzanak el legtöbbet a családok otthonteremtési lehetőségeit bővítő legújabb programról, azaz a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK). De vajon tényleg megéri-e belépni ezekbe a közösségekbe vagy inkább kezeljék fenntartásokkal a fogyasztók ezt a fajta új lehetőséget?

Előzmények

2016. április 26. napján lépett hatályba a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló 2016. évi XV. törvény. Az új, hosszú távú előtakarékossági forma célja a saját erőből történő otthonteremtés lehetőségeinek bővítése, az újonnan épült lakóingatlanok vásárlásának és a közösségi előtakarékosság elősegítése.

Lakástakarékpénztárak kontra Nemzeti Otthonteremtési Közösségek

Mivel a jelenleg működő, államilag támogatott lakástakarékpénztárokban összegyűjtött megtakarításokat a fogyasztók többnyire ingatlan felújításra, korszerűsítésre, bővítésre használták fel, ezért - és mert hazánk a környező országokhoz képest jelentős lemaradásban van az új ingatlanok építésének tekintetében, - létrehozásra került a NOK. Ezen új jogintézmény célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön.

Mi is az a NOK?

A NOK-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A közösség működését egy zártkörű részvénytársaságként működő szervező biztosítja, amely kezeli a közösség (legalább 120 tag) befizetését, és kizárólag új lakás vásárlásra használja fel azokat.

A szervező egyebekben olyan zártkörű részvénytársaság lehet, amely megfelel a törvényi feltételeknek és ilyen tevékenységre részére a Magyar Nemzeti Bank engedélyt adott. A szervező zrt. tevékenységét az MNB mindvégig szigorúan felügyeli. A szervezőt széles körű általános tájékoztatási kötelezettség terheli, valamint a jogszabályban előírt tájékoztató adatokat és információkat a saját honlapján is köteles folyamatosan elérhetővé tenni.

Hogyan működik a közösség?

A közösség tagjai minimum 120 fős csoportot alkotnak. A fizetési kötelezettségüket maradéktalanul teljesítő tagok a befizetésekből kiválasztás útján jutnak a működési időtartam folyamán (10-15 év alatt), nagyrészt véletlenszerű időpontban új lakóingatlanhoz. Amennyiben megfelelő összeg gyűlik össze a közösség számláján, azt a licit vagy sorsolás keretében kiválasztott tagnak köteles a közösség a tag által megvásárolni kívánt új lakóingatlan vételárához megelőlegezni, a szerződésben meghatározott összegben (10-40 millió forint), melyet állami támogatás egészíthet ki.

A NOK nem pilótajáték!

2014-ben betiltásra került a fogyasztói csoportok szervezése (csak a már meglévő csoportok működhetnek tovább), sokak szerint azonban a NOK szinte mindenben megegyezik ezekkel a betiltott csoportokkal. Fontos tudni, illetve hangsúlyozni, hogy 2014-ig nem volt olyan jogszabály, amely részletesen meghatározta volna a fogyasztói csoportok működésének részletes feltételeit. Ezzel szemben viszont a NOK nem is minősül fogyasztói csoportnak, másrészt a törvény szigorú előírásokat tartalmaz, működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogosítványok garantálják.

Mit mérlegeljenek a fogyasztók a belépés előtt?

1. A közösséghez csatlakozás előtt mindenképpen számításba kell vennie a fogyasztóknak, hogy a csatlakozás hosszú távú, - legalább 10 legfeljebb 15 évre alakul - és jelentős fizetési kötelezettséget jelent.

2.Fontos hangsúlyozni, hogy a NOK kizárólag új lakás vásárlására használható fel.

3. Az új lakás - közösségen keresztül finanszírozott szerződéses - értéke 10 és 40 millió forint között lehet, ez az összeg egészülhet ki állami támogatással.

4. NOK tagság esetén egyszeri regisztrációs díjat és rendszeres szervezési díjat kell fizetnie a tagoknak a havi előtakarékossági összegen felül. Az állami támogatás mértéke a befizetés 30%-a, de legfeljebb havi 25.000,- Ft. Ez havi közel 85 ezer forint, valamint szervezési díj befizetésével érhető el, ami éves szinten 1 millió forint plusz szervezési díj befizetését jelenti.

5. Az új ingatlan vásárlására fordítható pénzösszeghez jutás időpontja előre nem számítható ki. A kiválasztáson való részvétel egyik alapvető feltétele a tagsági szerződés szerinti ingatlanérték legalább 20%-nak megfelelő összeg befizetése.

6. Fontos tudni, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (BEVA,) sem más szervezet nem vállal garanciát a fogyasztók által befizetett összeg visszafizetésére.

7. Fennállhat továbbá annak a kockázata is, hogy ha a tag (fogyasztó) olyan közösségbe lép be, amely szervezője a belépéskor nem minősül megbízható szervezőnek és két év után sem kapja meg ezt a minősítést a felügyeletet gyakorló MNB-től, akkor eleve elesik az állami támogatás lehetőségétől. Ezzel kapcsolatban a szervezőnek nincs kártérítési felelőssége.

8. Mint minden befektetésnek, így a NOK előtakarékosságnak is vannak kockázatai. Teljes bizonyossággal nem zárható ki sem a részleges, sem a teljes tőkevesztés.

9. Ha bármilyen vita támad a szervezővel, a jogszabály megteremtette a fogyasztók számára a lehetőséget az ingyenes, gyors vitarendezéshez. A 2016. június 7-én hatályba lépett, nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló 115/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése szerint ugyanis vita esetén tájékoztatni kell a fogyasztót a békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről és ezek elérhetőségeiről is.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy megfelelő körültekintéssel járjanak el, valamint tájékozódjanak, mielőtt tagsági szerződést kötnek.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM