A Jogtudományi Közlöny 1890. évi 29. számában a Nemzetközi Szemle rovatban a szentpétervári börtönügyi kongresszus ajánlásáról, az egyetemeken felállítandó börtönügyi tanszékekről olvashatunk.
“Nemzetközi Szemle
— A szentpétervári nemzetközi börtönügyi kongressus kifejezte azon kivánalmat, hogy a különböző államok egyetemein a börtönügy számára tanszékek állittassanak fel, és hogy a börtönügyi kormányzat könnyitse ezen tanulmányok müvelését és bátoritsa alkalmazottait ezen tantárgy hallgatására.”
A fenti kongresszusi ajánlás Finkey Ferenc munkásságában nyert először hazai támogatást, melyről bővebben a Börtönügyi Szemle 2015. évi 2. számában Lőrincz József tanulmányából olvashatunk (Bűnügyi Tudományi Közlemények 9. kötet, Tanulmányok Dr. Dr. h. c. Horváth Tibor professor emeritus 85. születésnapja tiszteletére):
„A büntetés-végrehajtási ismeretek felsőfokú oktatásának gondolata hazánkban a XX. század elején jelent meg. Finkey Ferenc különösen kívánatosnak tartotta a börtönügy részletkérdéseinek ismeretét a bírákra, ügyészekre, ügyvédekre nézve, ezért fontosnak tekintette „ha a jogi főiskolákon – mint ezt az 1890-es szentpétervári nemzetközi börtönügyi kongresszus ajánlotta – a börtönügy rendes tantárgy gyanánt adatnék elő, s annak kötelező hallgatása a joghallgatóknak előíratnék, valamint gondoskodás történnék arról, hogy a joghallgatók évente egy-egy mintabörtönt, javítóintézetet, megfigyelő intézetet megtekintenek. A börtönhivatalnokoknak pedig a »börtönügyi tudomány« természetesen kenyérstúdiumukat képezi.” 28
Finkey koncepciójának gyakorlati megvalósítására csaknem 70 évet kellett várni. Az alacsonyabb szintű tanfolyami kurzusokat és ismeretterjesztő előadásokat nem számolva a felsőoktatásban 1972-től kezdődött meg a Rendőrtiszti Főiskola büntetés-végrehajtási szakán a büntetés-végrehajtási jognak „kenyérstúdiumként” való oktatása. E jogterületnek a jogászképzésbe való beillesztése a 80-as évek közepétől kezdődött, amikor több-kevesebb rendszerességgel (speciális kollégiumként, alternatív, választható tantárgyként) csaknem valamennyi jogi karon bevezették a büntetés-végrehajtási jogi ismereteket, főkollégiumként azonban csak a rendszerváltozás után jelent meg a büntetés-végrehajtási jog. Az 1992/93. tanévtől – Horváth Tibor kezdeményezésére – a miskolci, ugyanebben az évben a szegedi, majd az ezt követő években a pécsi és a budapesti jogi karok illesztették be tanrendjükbe a büntetés-végrehajtási jogot.”
28 Finkey Ferenc: A magyar büntetőjog tankönyve. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1909. 379. o.
