Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Anyakönyvi eljárások módosítása, elektronikus ügyintézés - Az Országgyűlés napirendjéből

2016.09.28. Jogi Fórum / MTI

A ragadványnevek könnyebb és egyszerűbb használatát célozza az anyakönyvi eljárások módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitáját kedden folytatták le az Országgyűlésben. Ezt követően az elektronikus ügyintézésre vonatkozó módosításokat tárgyalta meg a Ház.

Anyakönyvi eljárás 

Vejkey Imre (KDNP) expozéjában kiemelte: számos családot érint a kéttagú családnevek kezelésével összefüggő szabályozás. Kérhetik, hogy az anyakönyvben kötőjellel vagy anélkül szerepeljenek, és ezt a hatóság köteles is átvezetni. A vezeték és keresztnéven kívül ugyanakkor sajátos kategória a ragadványneveké, ami az ország egyes vidékein igen elterjedt, és ezekre az érintett családok igen büszkék. A kéttagú családnevek korrekciójára a ragadványnevek esetében jelenleg csak névváltoztatási kérelemmel van lehetőség. Ezen módosítana a mostani javaslat, amely kiegészíti a családi név korrekciójának fogalmát, hogy az anyakönyvbe korában bejegyzett ragadvány név újra viselhetővé válhasson - közölte, és kérte a javaslat támogatását. Egyúttal jelezte: a KDNP is igennel szavaz arra.    
    

Pogácsás Tibor államtitkár jelezte: a kormány szintén támogatja azt, általa könnyebben és egyszerűbben lesz használható és bejegyezhető a ragadványnév. Ugyanakkor ki kell azzal egészíteni, hogy a ragadványnévvel együtt is csak kéttagú lehet a családnév.

Vezérszónokok
    
Gyopáros Alpár (Fidesz) kiemelte: nem tartja jónak a hatóságok kialakult szokását, hogy a korábban bejegyzett ragadványnevek használatát a leszármazottaknál nem teszik lehetővé. A törvényjavaslat kellő mértékben határozza meg a névjog viselésének korlátozhatóságát, lehetőséget teremt a név viselőjének mindenki mástól való megkülönböztetésére - hangsúlyozta, hozzátéve: nem a ragadványnevek felvételéről van szó, az a névváltoztatás. Azt segíti a javaslat, hogy a korábbi nevét valaki úgy viselhesse, ahogy élete során 30-40 éven át tette.   
    

Heringes Anita (MSZP) szerint az lenne igazán jó, ha nemcsak a családok nevét, hanem magukat a családokat is ilyen vehemensen védenék. Felvetette annak a gyanúját, hogy személyre szabott jogalkotásról van szó, hiszen a kormány nem vette nevére a javaslatot. Ez nem elegáns és nem szép - mondta, és megjegyezte: a javaslat alapján olyan ragadványneveket is anyakönyveztetni lehet, hogy "Mengyi-Voldemort Roland".
    

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, óriási jelentősége van a ragadványneveknek, különösen a falvakban, vidéken. A ragadványnevek öröklődhetnek, de az, hogy bejegyzik-e őket az anyakönyvbe, elfogadják-e, más kérdés. A ragadványnév definíciójában nincs ugyanis egységes álláspont. Ha meg kívánnak különböztetni valakit, az eddigi szabályozás alapján betűjelzéssel megtehetik, és sok esetben gúnynévről van szó, ezért nem lenne jó, ha ez az anyakönyvbe bekerülne. A párt részéről a tartózkodó szavazatot jelezte.
    

Sallai R. Benedek (LMP) iróniával "a Fidesz és a KDNP politikai éleslátását" dicsérte a téma felvetése kapcsán. Ő nem látott olyan problémát, mint jobbikos képviselőtársa, szerinte jogszabályi lehetőséget teremtenek meg. Hozzátette: ha már van ez a kezdeményezés, jó lenne, ha találnának forrást a 25 évvel ezelőtt létezett honismereti mozgalmak felélesztésére is, ezek ugyanis az elmúlt tíz évben visszaszorultak.
    
Elektronikus ügyintézés
    
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az elektronikus ügyintézés előtt álló akadályok, korlátok megszüntetésével indokolta a törvénymódosítást és jelezte: széles körben kívánják biztosítani az ilyen eljárásokat. Mint mondta, a rendszert 2018. január 1-jétől vezetik be, de ahol a feltételek korábban adottak, ott egy évvel korábban elindítható.

Az államtitkár tájékoztatása szerint az alapértelmezés szerint minden ügyet lehet elektronikusan intézni, illetve nyilatkozatot tenni, amit törvény vagy kormányrendelet nem zár ki. Arra törekednek, hogy csak ott legyen kötelező a személyes jelenlét, ahol elengedhetetlen - tette hozzá. Megjegyezte, ez összhangban van a bürokrácia csökkentésére irányuló célokkal is.
    
Vezérszónokok
    
Vas Imre (Fidesz) célként jelölte meg, hogy kiszűrjenek minden olyat, ami gátat szab az elektronikus ügyintézés gyakorlati érvényesülésének. Ezt a jól működő állam elengedhetetlen feltételének nevezte. A módosítás rögzíti a kapcsolattartás szabályait, biztosítja az informatikai fejlesztések alapjait és nagyobb hatékonyságot biztosít - értékelt. A kormánypárti politikus azt is kiemelte, hogy tízből hat ember az interneten intézi ügyeit és erre folyamatosan nő az igény. Megjegyezte, csak indokolt esetben marad meg a személyes ügyintézés, olyan esetekben, ahol az eredeti okirat benyújtása szükséges. például házasságot továbbra sem lehet elektronikusan kötni - mondta.
    

Firtl Mátyás (KDNP) üdvözölte, hogy a módosítás nemcsak hatósági, hanem valamennyi peres- és panaszügyre, pályázatra kiterjed. A rendszer képes lesz a hiteles e-azonosításra, üzenetek kézbesítésére és fogadására, az aláírt dokumentumok feldolgozására, elektronikus fizetésre és az űrlapok kezelésére - sorolta. Egyetértett azzal, hogy nincs helye minősített adatot tartalmazó ügyek elektronikus intézésének, továbbá a fogvatartottak ügyintézését a törvény korlátozza.
    

Szakács László (MSZP) kapkodónak nevezte a jogalkotást. Bírálta, hogy a letelepedési kötvények vásárlóinak nem kell a hazai nyilvántartásban szerepelniük, miközben a külföldről hazatérő magyar állampolgárok egyes ügyeket csak személyesen intézhetnek. Szóvá tette, hogy korábban kidolgozott koncepciókat nem hasznosítottak, szerinte ennek az az oka,hogy valakinek a találmánya hasznosuljon.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS