A vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés megengedhetősége, illetőleg a végzett munka díjazása örökzöld kérdések, melyek ráadásul számos buktatót is jelenthetnek, hiszen bonyolultabbá vált a szabályozás. Az alábbiakban így azt mutatjuk be, hogy kik és mennyiért dolgozhatnak ezeken a napokon.
Általános munkavégzési tilalom ugyanis nem érvényesül, hiszen úgy számos dolog az életünkben nem működne. Nem lenne egészségügyi ellátás, nem mehetnénk ilyenkor gyógyfürdőbe, illetve betörés esetén sem a rendőr, sem pedig a biztonsági szolgálat nem jönne ki. Minél több azonban a munkavégzéssel összefüggésben a speciális szempont (munkaszüneti nap, rendkívüli munkavégzés, óra vagy teljesítménybér), annál inkább a zsebébe kell nyúlnia a munkáltatónak. Lássuk akkor a részleteket. A következő táblázat a fizetési kötelezettségeket foglalja össze jogcímek szerint:
|
|
bér |
pótlék |
távolléti díj |
|
munkaszüneti napi munkavégzés |
100% |
100% |
0 |
|
rendkívüli munkavégzés |
100% |
100%+100% |
0 |
|
alapbérbe épített bérpótlék |
100%+x |
0 |
0 |
|
teljesítmény vagy órabér, ha volt munkavégzés* |
100% |
100% |
100% |
|
teljesítmény vagy órabér, ha nem volt munkavégzés* |
0 |
0 |
100% |
*további feltételek érvényesülnek
Ekkor lehet munkát végezni munkaszüneti napon
Vasárnap, illetve munkaszüneti napon kivételes esetekben lehet csupán munkát végezni, hiszen ezen napoknak fontos társadalmi rendeltetésük van. Míg a vasárnap rendeltetése elsősorban a pihenés, és a családi kapcsolatok ápolása, addig a munkaszüneti napok értelme a nemzet életében jelentős eseményekről való megemlékezés. Habár mindkét napon korlátozott a munkavégzés lehetősége, a munkaszüneti napok esetében éri el a korlátozás a maximumát. A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 102.§-a alapján akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, vagy külföldön történő munkavégzés során történik. A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (pl: hotel) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása (pl. autómentő), továbbá a vagyonvédelem érdekében (pl. biztonsági őr) kerül sor. Fontos, hogy amennyiben a munkavégzést a törvény nem teszi lehetővé, abban az esetben a munkavállaló beleegyezésével, sőt akár emelt díjazás fejében sem lehet munkát végezni.
Ekkor jár mindenképpen 100% mértékű bérpótlék
A munkavállalót a munkaszüneti napon végzett munkájáért többféle jogcímen is juttatás illeti meg. Elsőként nyilvánvalóan jogosult a munkabérére, hiszen munkát végzett (Mt.139.§(1)). Ez a munkabér ugyanakkor az olyan rendkívüli körülményt, mint a munkaszüneti napon történő munkavégzés, nem veszi figyelembe. Ebből eredően ezt bérpótlékkal kell kompenzálni. Az Mt.140.§ (4) bekezdés alapján a munkaszüneti napi munkavégzésért 100% mértékű bérpótlék jár. Ezzel összefüggésben azonban fontos arra rámutatni, hogy ez a bérpótlék – a vasárnapi pótlékkal szemben – minden munkavállalót megillet. Ez a pótléktípus ráadásul szabadidővel részben sem váltható meg.
Rendkívüli munkavégzés esetén további 100% bérpótlék jár
Láthattuk, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidő kivételesen osztható be, de van rá lehetőség. Arra is van azonban mód, hogy munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében dolgozzon a munkavállaló. Ez azonban csak azon munkavállalók esetében lehetséges, akik ezen a napon rendes munkaidőben is foglalkoztathatóak, vagy amennyiben a törvényben meghatározott, rendkívüli körülmények állnak be. Ilyennek tekintjük többek között a baleset, elemi csapás, súlyos kár elhárítását. Amennyiben tehát elrendelhető a rendkívüli munkavégzés, abban az esetben további 100% mértékű pótlék jár a munkavállalónak.
Alapbérbe építhető a pótlék
A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos bérpótlékok – azok konkrét megnevezésével – az alapbérbe kerüljenek beépítésre. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy a feleknek a bérpótlékot is magába foglaló alapbért a munkaszerződésbe vagy annak módosításába kell belefoglalni. Ennek az az egyszerű oka, hogy az alapbér a munkaszerződés kötelező eleme. Annak megítélése, hogy a beépítés során mennyire kell a beépített bérelemnek a valóságot tükröznie, többféle álláspont létezik. Minimálbér esetén ugyanazon szerződés aláírása azzal a különbséggel, hogy a bér a beépített bérelemet is tartalmazza, feltehetően sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit, sőt joggal való visszaélést is megvalósíthat. Minél nagyobb ugyanakkor a beépített bérelem, annál kevésbé van kitéve a felek megállapodása annak, hogy azt a bíróság később jogellenesnek fogja minősíteni.
Óra- és teljesítménybéreseknek további díjazás járhat
Az óra, illetve teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók számára a munkaszüneti nap kiesést jelenthet, hiszen csökken a teljesíthető munkaidejük feltéve, hogy a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkanapra esik. Havibér esetén a helyzet más, hiszen az egy átalány jellegű díjazásnak tekintendő, ott tehát a munkanapok számának nincs szerepe. Amennyiben a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkanapra esik, a munkavállaló munkavégzés nélkül (munkaidő-beosztásra tekintet nélkül) is távolléti díjra jogosult, s ez fogja kompenzálni azt a körülményt, hogy önhibája nélkül csökken a munkaideje. Amennyiben pedig munkát is végez, abban az esetben munkabérére és távolléti díjra is jogosulttá válik. Mindegyik mást kompenzál ugyanis. A munkabért a munkavégzéséért, a távolléti díjat a munkaidő csökkenéséért kapja.
Atipikus jogviszonyokban is ugyanazok a korlátok és pótlékok
Gyakran felmerül, hogy egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás esetén szükséges-e a törvényi korlátokat figyelni, illetve a munkavállalónak bérpótlékot fizetni. Munkaszüneti napi munkavégzés esetén ebben az atipikus jogviszonyban is ugyanazon szabályok érvényesülnek. Természetesen a többi atipikus jogviszony esetén a kérdés fel sem merülhet, az általános szabályok alkalmazandóak.
Az eredeti cikk a HR Portálon jelent meg, és az alábbi linken érhető el!
