Ünnepekről szóló törvény Szlovéniában - Nem diszkriminálja a muszlimokat és ateistákat - döntött az alkotmánybíróság

2017.02.21. Jogi Fórum / MTI

A szlovén alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította Almira Talic iszlám vallású szlovén állampolgár panaszát, amelyben kifogásolta, hogy az ünnepekről szóló törvény diszkriminálja a muszlimokat és az ateistákat - közölte a helyi sajtó.

Talic szerint az ünnepekről szóló törvény megkérdőjelezi az alkotmányt és a benne lefektetett alapelveket, miszerint az egyház az államtól elválasztva működik, és a vallási közösségek egyenrangúak. Úgy vélte: míg a keresztények számára törvény írja elő a munkaszüneti napokat, a muszlim vallásúaknak könyörögniük kell a munkaadójuknak, hogy szabadnapot kapjanak saját ünnepeik megtartására.
    

A törvények szerint az állami ünnepek mellett munkaszüneti nap a húsvéthétfő, a karácsony, az úrnapja és a Nagyboldogasszony ünnepe, továbbá október 31., amikor a reformáció napját ünneplik.
    

Talic szerint a törvényhozók csak a keresztény ünnepeket vették figyelembe, amikor a munkaszüneti napokról szóló törvényt megalkották, és ezzel diszkriminálták a nem keresztény vallásúakat, de az ateistákat is. 
    

Az alkotmánybíróság elutasító döntésében azt írta: Szlovéniában az ünnepek és a munkaszüneti napok teljesen összhangban vannak az európai hagyományokkal, ami egyedi külső kifejezése is a nemzeti identitásnak. A muszlim és más vallásúak Szlovéniában szabadnapokat vehetnek ki saját vallási ünnepeik megünneplésére, amit jelenleg is biztosítanak a törvények számukra. 
    

A taláros testület megalapozatlannak tartotta a kezdeményezést, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek az ünnepekről szóló törvényt. Mint fogalmazott: a törvényalkotónak joguk van meghatározni azokat az ünnepeket, amelyek kifejezik a történelmileg valamilyen területen élő emberek identitását.
    

A szlovén parlament az állami ünnepekről és munkaszüneti napokról szóló törvény meghozatalakor kiemelte, hogy a vallási ünnepek Szlovéniában nemcsak a vallás miatt fontosak, különös jelentőséggel bírnak a családok számára.
    

A második világháború után Szlovénia lakosságának 97 százaléka vallotta magát katolikusnak, 2,5 százalékuk lutheránusnak és 0,5 százalékuk más vallásúnak. A következő évtizedekben a kommunista rezsim a volt jugoszláv tagállamok mindegyikében, így Szlovéniában is elnyomott minden vallást, később tolerálta ugyan az egyházat mint intézményt, de korlátozta működését. 
    

Az utolsó teljes népszámlálás alkalmával, 2002-ben ( 2011-ben már nem gyűjtöttek adatokat vallási és nemzeti hovatartozásról) a szlovén lakosság már csak 57,8 százalékban vallotta magát katolikusnak. A második legnagyobb számú vallási kisebbséghez a muzulmánok tartoznak 2,4 százalékkal - ők javarészt Boszniából települtek át. Az országban további 2,2 százalék vallja magát ortodox kereszténynek, míg a protestánsok száma 1 százalék alá süllyedt.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
SZLOVÁKIA