Az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot korlátozó szabályozást – állapították meg az alkotmánybírák az ásotthalmi önkormányzat rendelete kapcsán. Egy időközi választás szórólapján szereplő közléseket pedig valótlan tényállításoknak minősítették. – Górcső alatt az Alkotmánybíróság áprilisi határozatai.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének áprilisi határozatai
Alaptörvény-ellenes az ásotthalmi rendelet – 7/2017. (IV. 18.) AB határozat
Az Ab április 11-én, soron kívüli eljárásban hozott határozatában megállapította: Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 12/2014. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 7/B. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2016. november 23-ával megsemmisítette. A támadott rendelet megtiltotta közterületen a müezzin tevékenységet, a burka és a csador viselését, továbbá bármilyen olyan propaganda-tevékenység megvalósítását, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be. Az Ab megalapozottnak találta Székely László ombudsman indítványát. Az indokolás szerint az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást, mivel az Alaptörvény alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A közvetlenül alapjogokat érintő, illetve korlátozó helyi önkormányzati rendeleti szabályozás oda vezetne, hogy egyes alapjogok gyakorlása önkormányzatonként eltérő feltételek mellett valósulhatna meg. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Sulyok Tamás)
A kétszeres büntetés tilalma – 8/2017. (IV. 18.) AB határozat
Az Ab április 11-én megállapította: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1) és (4) bekezdésének alkalmazása során a jogbiztonság elvéből, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmából eredő alkotmányos követelmény, hogy ha állatkínzás miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személlyel szemben nem kerülhet sor. Az alapügybeli tényállása szerint az állattartó felperes egy kistermetű kutya kölykeit vízbe fojtotta, és cselekménye miatt a Debreceni Járásbíróság pénzbüntetésre ítélte, míg a jegyző állatvédelmi bírsággal sújtotta. Az Ab azonban a bírói kezdeményezést elutasította, mert a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés alaptörvényi tilalma nem zárja ki minden esetben a hatósági eljárás lefolytatását, hiszen a bírság helyett alkalmazható jogkövetkezmények nem tekinthetők büntető jellegű szankciónak, így nem esnek a kétszeres büntetés tilalma alá. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, valamint Balsai István, Czine Ágnes, Salamon László és Szabó Marcel különvéleményt csatolt. (Előadó: Szívós Mária)
Alkotmányos a bírósági végrehajtási törvény – 3076/2017. (IV. 28.) AB határozat
Az Ab április 11-én elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 234. §, 234/A. §, 306/I. §, 306/L. § (1)–(6) bekezdései, 306/M. § (1)–(5) bekezdései, 306/N. § (1) bekezdése ellen irányuló mintegy negyven indítványt. Az indítványozók szerint a törvény támadott rendelkezései sértik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, valamint a kellő felkészülési idő követelményét. Az Ab az indítványokat nem találta megalapozottnak, mert a kifogásolt szabályok nem a kihirdetésüket megelőző időre állapítanak meg kötelezettségeket, és nem a végrehajtók korábbi jogállását változtatják meg, hanem a jövőben megkövetelt képesítési feltételeiket és jövőbeni jogállásuk kereteit szabályozzák. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Balsai István)
Adatigénylés teljesítésének megtagadása – 3077/2017. (IV. 28.) AB határozat
Az Ab április 11-én elutasította a Kúria Pfv.IV.21.976/2014/9. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 24.Pf.20.829/2014/5. számú, a Kúria ítéletével hatályában fenntartott ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. A felperes indítványozó adatigénylést terjesztett elő a bírósághoz, majd az adatigénylés teljesítésének részbeni megtagadása miatt pert indított. A bírósági eljárás során a felperes keresetét elutasították, aki alkotmányjogi panasszal élt. Az Ab azonban az indítványt nem találta megalapozottnak, mert az adatigénylés tárgyát képező adat (a polgári peres eljárásban félként résztvevő jogi személy neve) nem minősült közérdekű adatnak, azaz megismerését nem kötelező biztosítani. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Stumpf István)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának áprilisi határozatai
Téves jogorvoslati tájékoztatás – 9/2017. (IV. 18.) AB határozat
Az Ab tanácsa április 11-én megállapította, hogy a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.Kpk.27.058/2014/1/I. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette azt. Az indítványozó épület bontásának elrendelése iránti kérelmet nyújtott be az építésügyi hivatalhoz, amely a hatósági eljárást felfüggesztette. Az indítványozó egy jogsértőnek tekintett eljárási cselekmény miatt panasszal fordult a felügyeleti szervhez, amely az eljárást megszüntette. A hatóság tájékoztatta az indítványozót, hogy a döntés közlésétől számított 30 napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát. Az indítványozó a kézbesítést követő 30. napon keresetet nyújtott be a bírósághoz, az azonban elkésettség miatt elutasította azt. Az építésügyben hozott döntés tekintetében ugyanis a keresetindításra nyitva álló speciális határidő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. § (2) bekezdése szerint 15 nap, szemben a Pp. 330. § (2) bekezdésében főszabályként meghatározott 30 napos határidővel. Az indítványozó sérelmezte, hogy a bíróság reá hárította a hatóság törvénnyel ellentétes tájékoztatásának jogkövetkezményeit. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, mert a téves tájékoztatás folytán a bíróság elutasító végzése elzárta az indítványozót a tényleges jogorvoslat lehetőségétől. (Előadó: Balsai István)
Szerzett jog elvonása-e a bércsökkentés? – 3078/2017. (IV. 28.) AB határozat
Az Ab tanácsa április 11-én elutasította a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 7/A. § (3) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezést. A felperes köztisztviselői jogviszonyban állt egy polgármesteri hivatalban, majd kormányzati szolgálati jogviszonyba került az alperes megyei kormányhivatalban, amely korábbi illetményéhez képest kevesebb bért állapított meg. Az indítványozó bíró szerint a bércsökkentés szerzett jog elvonásának minősül. Az Ab nem osztotta az álláspontot, mert az államigazgatás strukturális reformja során a kormányhivatalok állományába kerülő kormánytisztviselőknek a jogalkotó egységes bértábla alkalmazását írta elő, ami nem hozható összefüggésbe a szerzett jogok védelmével. Czine Ágnes párhuzamos indokolásában kifejtette: érdemben vizsgálni kellett volna, hogy fennáll-e a szabályozás közérdekűsége és arányossága. (Előadó: Balsai István)
Becsérték időmúlás miatti újbóli megállapítása – 3079/2017. (IV. 28.) AB határozat
Az Ab tanácsa április 11-én elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 305. § (3) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezést. A végrehajtó 2010 áprilisában lefoglalta az adós tulajdonában lévő ingatlant, majd megállapította az ingatlan becsértékét. A végrehajtást kérő 2016-ban kifogást terjesztett elő, mert a becsérték közlése óta eltelt években az ingatlan állapotában jelentős értékcsökkenés történt. Miután a Ráckevei Járásbíróság megállapította, hogy a becsérték időmúlás miatti újbóli megállapítása csak olyan ingatlanokra alkalmazható, amelyekről a tájékoztatást 2012. szeptember 1-je után közölték, az Ab-hoz fordult, mert szerinte a támadott rendelkezés sérti az elismert tulajdonhoz való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A testület azonban nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést, mert a kifogásolt szabály egy semleges és objektív körülményt ír elő, amely a végrehajtási eljárásokban résztvevő valamennyi félre vonatkozik. (Előadó: Balsai István)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának áprilisi határozatai
Vélemény vagy tényállítás? – V/1033/2017.
Az Ab tanácsa április 25-én elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pk.50.005/2017/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az ügy dióhéjban: Budapest Főváros XIV. kerület 3. számú választókerületében, az időközi önkormányzati képviselőválasztás során az MSZP szórólapot tett közzé, amelyben a Fidesz–KDNP képviselőjelöltjéről azt állította, hogy „Somodi Zoltán hazudik Zuglónak? Hazudik a rendnek?”, „Esküt tett, hogy nem politizál!”, „Megszegte az esküjét! Ön hinne neki?” A szórólap kapcsán a helyi választási bizottságnál kifogást terjesztettek elő, amely megállapította, hogy az indítványozó megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bek. e) pontjában foglaltakat, és eltiltotta a további jogsértéstől. A határozat ellen az indítványozó fellebbezést terjesztett elő, mert szerinte a szórólapon tett közlések politikai véleménynek minősülnek, és így az indítványozó nem követett el jogsértést. A Fővárosi Választási Bizottság azonban az elsőfokú határozatot helybenhagyta, és a szórólapon szereplő közléseket valótlan tényállításoknak minősítette. A bíróság a határozatát helybenhagyta, annak helyes jogi indokai alapján. Az Ab azt vizsgálta, hogy az ítélőtábla döntése a szórólapon megjelenő közléssel összefüggésben kiterjesztően értelmezte-e a ténymegállapítás fogalmát. Az alkotmánybírák megállapították, hogy a végzés nem alaptörvény-ellenes módon korlátozta az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságát. A határozathoz Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Szívós Mária)
A kormánytisztviselő önkorlátozása – 3070/2017. (IV. 19.) AB határozat
Az Ab tanácsa április 4-én elutasította a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.196/2016/7. számú ítéletét támadó alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó pénzügyi csoportvezetőként dolgozott egy települési önkormányzati hivatalban. 2014-ben ugyanezen a településen indult a helyi önkormányzati választásokon polgármester-jelöltként. A kampány során bejegyzéseket tett közzé a közösségi hálón a hivatalban lévő polgármesterről és hozzátartozóiról, a jegyzőről és egy háziorvosról. Miután a korábbi polgármestert ismét megválasztották, a jegyző, mint az indítványozó munkáltatója méltatlanság jogcímén azonnali hatállyal felmentette a pénzügyi csoportvezetőt. Az indítványozó keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, míg a törvényszék közbenső ítéletét, amely szerint a munkáltató jogellenesen szüntette meg a jogviszonyt, a Kúria hatályon kívül helyezte. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a kormányzati szolgálati jogviszony betöltésével a kormánytisztviselő egyfajta önkorlátozásnak is aláveti magát, és elfogadja, hogy egyes alapvető jogaival csak olyan mértékben él, amitől nem válik a közhivatal viselésére méltatlanná. (Előadó: Szívós Mária)
