Napjainkban az esküvők megszervezésére már egy egész iparág specializálódott, azonban még mindig sokan döntenek úgy – elsősorban anyagi megfontolásból, – hogy nagy napjukat maguk szervezik meg. Számos fórumon olvasni azonban olyan „rémtörténeteket”, melyek azt mutatják, hogy nem árt elővigyázatosnak és körültekintőnek lenni a különböző esküvői szolgáltatókkal (zenekar, dj, fotós-videós, ceremóniamester, dekoratőr, sminkes stb.) kötött megállapodások során.
A házasulni vágyók feladatát ráadásul az is nehezíti, hogy gyakran az esküvő időpontja előtt már egy évvel, vagy akár még korábban köttetnek ezen megállapodások, melyeket nem minden esetben, vagy épp nem mindenre kiterjedően foglalnak szerződésbe a felek. Utóbb azonban ezek nem várt problémákhoz is vezethetnek.
A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület ezért az alábbiakban néhány jó tanácsot gyűjtött össze, melyek ismerete, illetve figyelembevétele megkönnyítheti a kevésbé rutinos szervezők dolgát is.
1. Esküvői szolgáltatói szerződések fontossága
Az egyik menyasszony arról számolt be, hogy az esküvőt megelőző évben egy ismerős DJ-vel kötött szóbeli megállapodást, aki ígérte, hogy a talpalávaló zenét kedvezményes megbízási díjért biztosítja majd a nagy napon. Az esküvő előtt két héttel azonban, mikor újra felmerült a szolgáltatás díja, a lemezlovas már dupla áron vállalta volna a fellépést. A pár – mivel szerződés hiányában nem tudta bizonyítani a korábban megbeszélteket (megbízási díj összege) – végül az utolsó pillanatban egy másik szolgáltatót keresett.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében lehetőség szerint mindig kérjük a szolgáltatóval megbeszéltek írásba foglalását. Általánosságban kijelenthető, hogy ahány szolgáltatás, annyiféle szerződés. Érdemes tudni azonban, hogy akármilyen elnevezés is szerepeljen a megállapodáson, valamennyi szolgáltatóval megbízási szerződés jön létre, melyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:272. – 6:280. § rendelkezései az irányadók. Kivételt általában a menyasszonyi ruha kölcsönzése, illetve bérlése képez, mivel ott bérleti szerződést kötnek a felek. (Ptk. 6:331. § – 6:341. §).
2. A szolgáltató hibás teljesítése
Az Egyesülethez érkezett olyan panasz is, mely szerint az esküvői helyszín díszítésére (dekoráció, illetve virágdíszek) megbízott dekorációs szolgáltató nem az elvárt minőségben nyújtotta szolgáltatását. Például a szerződésben tételesen rögzített dekorelemek helyett csak néhány darab dísz került kihelyezésre, az élő virágok többsége pedig már az esküvő reggelén hervadt volt.
Éppen ezért fontos, hogy a megbízó pár minden esetben legyen tisztában a hibás teljesítés fogalmával. Hiszen ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában – mely jelen esetben az esküvő napja – nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, akkor a szerződésszegés ezen esetéről beszélünk. Kérhető ekkor a megbízási díj arányos leszállítása, ahogyan kirívó esetekben kártérítésre is jogosulttá válhatnak a megbízók. Ha bárki tehát hasonlóan járna, mint a fenti példában, akkor a későbbi bizonyítás miatt érdemes fényképfelvételekkel is dokumentálnia a kifogásolt végeredményt.
3. Ruhabérlés kockázatai
Egy másik esetben az ifjú feleség azt szerette volna megtudni az Egyesülettől, hogy jogosan kellett-e fizetnie utólag a ruhakölcsönzőnek még pluszban (ruha bérleti díján felül) azért, mert az esküvőn véletlenül leöntött ruháját maga tisztította ki, s így vitte vissza azt leadni.
A helyzet az, hogy első lépésként mindig figyelmesen végig kell olvasni a cég általános szerződési feltételeit (ÁSZF). Nem szabad erre sajnálni az időt, hiszen ezek nem kerülnek leírásra a (bérleti) szerződésben, viszont ugyanakkor a szerződés részét képezik. Általában a gyakran többoldalas, apró betűs ÁSZF a szerződés mellékleteként kerül átadásra a szerződő félnek. Azt sem árt tudni, hogy a szerződés megkötésével/aláírásával automatikusan elfogadásra kerül, így ezen feltételek nem ismerete nem mentesít – egy fenti példához hasonló esetben – például a kár megfizetése alól.
Ugyanis a példában szereplő ara kölcsönzője az ÁSZF-ben kifejezetten kikötötte, hogy a ruhát kizárólag csak a kölcsönző tisztíttathatja ki. Ruhakölcsönzésnél érdemes továbbá tájékozódni az óvadék (kaució), késedelmi kamat, valamint az átadás-átvételi jegyzőkönyv és/vagy visszavételezési elismervény fogalmakról is.
4. Anyakönyvvezető kontra szertartásvezető
Gyakran okoz gondot a fenti fogalmak elhatárolása, így néhány mondatban ezeket sem árt tisztázni. Először is ott lehet házasságot kötni, ahol az erre irányuló szándékot a pár bejelenti az illetékes Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjénél. Általában házasságkötő teremben történik a polgári szertartás, de a magyar törvények kihelyezett helyszínen történő házasságkötést is lehetővé tesznek, de ezt például nem minden hivatal vállalja. A szertartás menetrendje is egy megszokott forma szerint zajlik. Ezzel szemben a szertartásvezető tulajdonképp egy ugyanolyan szolgáltató, mint például a fotós vagy a vőfély. Az ország bármely területére kérhető, nincsenek sem helyszíni, sem időkorlátok, a felek megbízási szerződést kötnek egymással.
A szertartásvezetőt nem kötik hivatali szabályok, vagyis a szertartás levezetésében a pár igényeihez igazodik. A különbség azonban abban rejlik, hogy a szertartásvezető felkérésével tartott ceremónián a pár a kitűzött esküvő előtt korábban két tanúval bemegy az anyakönyvi hivatalba és ott aláírják a hivatali anyakönyvet, majd megkapják a házassági anyakönyvi kivonatot. Csak ezután kerülhet sor arra, hogy a választott esküvő napján a szertartásvezető levezesse a pár által kért formában a ceremóniát.
5. Hová lehet fordulni egy esetleges jogvita rendezésének érdekében?
Mielőtt bárki bíróságra menne, célszerű az alternatív vitarendezés jegyében az illetékes békéltető testületek ingyenes jogi segítségét igénybe venni. Egyszerűbb és gyorsabb módja lehet annak, hogy a felek egyezségre jussanak, például egy hibás teljesítéssel összefüggő esetben.
