GMO-knak minősülnek-e a mutagenezis útján nyert szervezetek? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2018.08.13. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A mutagenezis útján nyert szervezetek GMO-knak minősülnek, és főszabály szerint vonatkoznak rájuk a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek. Azok a mutagenezis útján nyert szervezetek azonban, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott, mentesülnek e kötelezettségek alól, azzal hogy a tagállamok azokat az uniós jog tiszteletben tartása mellett az irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vethetik alá - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-528/16. sz. ügyben hozott ítélet Confédération paysanne és társai kontra Premier ministre és ministre de  l’Agriculture, de l’Agroalimentaire et de la Forêt

A transzgenezistől eltérően a mutagenezis olyan technikák összessége, amely valamely élő faj genomjának idegen DNS beültetése nélkül történő megváltoztatását teszi lehetővé. A mutagenezis technikái tették lehetővé a bizonyos szelektív gyomirtó szereknek ellenálló vetőmagfajták kifejlesztését.

A Confédération paysanne olyan francia mezőgazdasági szakszervezet, amely a mezőgazdasági kisvállalkozások érdekeit védi. Nyolc másik szövetséggel együtt indított keresetet a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) előtt a mutagenezis útján nyert szervezeteket a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelv1 által előírt kötelezettségek alól mentesítő francia szabályozás tárgyában. Ezen irányelv különösen arról rendelkezik, hogy a GMO-kat csak az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok értékelését követően lehet engedélyezni, és e szervezetekkel szemben nyomon követhetőségi, címkézési és felügyeleti követelményeket támaszt.

A Confédération paysanne és a többi szövetség arra a körülményre hivatkozik, hogy a mutagenezis technikái az idők során változtak. A GMO-irányelv elfogadását megelőzően kizárólag a mutagenezis hagyományos vagy véletlen módszereit alkalmazták in vivo egész növényekre. Később a műszaki fejlődés a mutagenezis in vitro technikáinak megjelenéséhez vezetett, amelyek célzottan lehetővé teszik egy gén pontos mutációját például a meghatározott gyomirtó szereknek ellenálló szervezetek kinyerése érdekében. Márpedig a Confédération paysanne és a többi szövetség álláspontja szerint a valamely gyomirtó szernek ellenálló vetőmagfajták alkalmazásával fennáll a kockázata annak, hogy a környezet, valamint az emberi és állati egészség jelentősen károsodik, hasonlóképpen, mint a transzgenezis esetében.
A Conseil d’État e körülmények között kérte a Bíróságot lényegében annak meghatározására, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek GMO-knak minősülnek-e, és vonatkoznak-e rájuk a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek.

Ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő. Ebből következik, hogy e szervezetek főszabály szerint az GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, és vonatkoznak rájuk az említett irányelvben szereplő kötelezettségek.

A Bíróság azonban megállapítja, hogy az OGM-irányelvből kitűnik, hogy az nem alkalmazandó a mutagenezis bizonyos technikái útján, azaz olyan technikák útján nyert szervezetekre, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott. A Bíróság ugyanakkor rámutat, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy e szervezeteket az uniós jog (különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok) tiszteletben tartása mellett a GMO-irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vessék alá. Az a körülmény ugyanis, hogy e szervezetek ki vannak zárva az irányelv hatálya alól, nem jelenti azt, hogy az érintett személyek ilyen szervezeteket szándékosan kibocsáthatnak a környezetbe vagy forgalomba hozhatnak az Unión belül. A tagállamok tehát e területen az uniós jog és különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett jogszabályokat fogadhatnak el.

Azon kérdést illetően, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell-e, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg, a Bíróság megállapítja, hogya mutagenezis új technikáinak alkalmazásához kapcsolódó veszélyek hasonlónak bizonyulhatnak azokhoz, amelyek a GMO-k transzgenezis útján történő előállításából és kibocsátásából erednek, mivel valamely szervezet genomjának mutagenezis útján elért közvetlen módosítása ugyanolyan hatások elérését teszi lehetővé, mint egy idegen génnek az említett szervezetbe történő behelyezése (transzgenezis), és ezen új technikák olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel. E közös kockázatokra tekintettel a mutagenezis új technikái útján nyert szervezeteknek a GMO-irányelv hatálya alól történő kizárása veszélyeztetné ezen irányelvnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésére irányuló célját, és sértené az elővigyázatosságnak az irányelv által megvalósítani kívánt elvét. Ebből következik, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg.

Végül a Bíróság azt a kérdést vizsgálja, hogy a mutagenezis technikái útján nyert, géntechnológiával módosított fajtáknak teljesíteniük kell-e egy másik uniós irányelv2 által támasztott feltételt, amely szerint valamely géntechnológiával módosított fajta csak akkor ismerhető el az „azon mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékébe való felvétele céljából, amelyek vetőmagjai és szaporítóanyagai forgalomba hozhatók”, ha valamennyi megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölésére. A Bíróság megállapítja, hogy a „géntechnológiával módosított fajta” fogalmát úgy kell tekinteni, mint amely a GMO-irányelvben szereplő GMO-fogalomra utal, ezért a mutagenezis útján nyert, ezen irányelv hatálya alá tartozó fajtáknak teljesíteniük kell a fenti feltételt. Ezzel szemben a mutagenezis olyan technikái útján nyert szervezetek, amelyeket már hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott, mentesülnek e kötelezettség alól.
_________________________________________________________________________________

1A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 2-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 106., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 77. o.).

2A 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2003. L 268., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 32. kötet, 432. o.) módosított, a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelv (HL 2002. L 193., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 36. kötet, 281. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
BIOTECHNOLÓGIA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA