Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Kettős mérce - Börtönviszonyok Magyarországon: a Magyar Helsinki Bizottság új könyve

2002.03.18. MTI

A magyarországi börtönök telítettsége 170 százalékos, a büntetés-végrehajtási intézményekre vonatkozó jogszabályok egy része pedig sok helyütt nem érvényesül - hangzott el a Magyar Helsinki Bizottság által kiadott Kettős mérce - Börtönviszonyok Magyarországon című könyv bemutatóján hétfőn, Budapesten.

Kőszeg Ferenc, a bizottság elnöke a tájékoztatón elmondta: a kötet kilenc magyarországi fegyházra és börtönre kiterjedő megfigyelés eredményeként született meg.

A jogvédő szervezet vezetője kitért arra, hogy 1999. decemberében jött létre együttműködési megállapodás a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és a Magyar Helsinki Bizottság között. Ez tette lehetővé, hogy 2000-2001-ben megfigyelők látogathassanak el hazai fegyházakba és börtönökbe. A felkeresett intézetekben a megfigyelő csoportok a fogva tartottak jogaira vonatkozó szabályok érvényesülését követték nyomon, de adatokat gyűjtöttek az elítéltek szociális helyzetéről és a társadalomba való visszailleszkedésük esélyeiről is.

Kőszeg Ferenc hozzátette: a magyarországi börtönökkel kapcsolatos legsúlyosabb kifogások a túlzsúfoltságból adódnak. Beszámolója szerint börtöneinkben jelenleg tízezer férőhelyre 17 ezer fogva tartott jut, ezt a problémát pedig nem lehet kizárólag börtönépítéssel megoldani. Az új egységek létesítése ugyanis soha sem lesz olyan ütemű, mint az elítéltek számának növekedése, éppen ezért alternatív büntetés-végrehajtási politikára van szükség.

A szervezet elnöke kiemelte, hogy több, a börtönökre és a fegyházakra vonatkozó
jogszabály sem érvényesül ma Magyarországon. Egy 1996-os miniszteri rendelet értelmében például a férfi elítéltek számára három négyzetméter szabad területet kell biztosítani a zárkákban, s ennek csak a töredéke valósul meg. Ugyancsak csorbul a fogva tartottak sportolási vagy eltávozási joga. Kőszeg Ferenc szerint ezáltal a büntetés egyik célja, az elítéltek társadalomba való "visszavezetése" károsodhat. Ezek az emberek azért kerültek ugyanis a falak közé, mert megszegtek egy jogszabályt, és a börtönhatóságok is ugyanezt teszik.

Kádár András Kristóf társszerkesztő arról szólt, hogy a kötetben helyet kapnak a büntetés-végrehajtás problémáival, a megfigyelés egészségügyi tapasztalataival, az elítéltek társadalmi hátterével és foglalkoztatással kapcsolatos kérdések.Yazbekné Szabó Katalin a BVOP sajtó és kommunikációs osztályának vezetője kiemelte: a civil kontroll nagyon fontos a büntetés-végrehajtás számára. Az osztályvezető szólt arról, hogy az elmúlt években számos intézményfejlesztés kezdődött el, többek között a Szegedi Fegyház és Börtönben, vagy a veszprémi bv-intézményben. Megemlítette az úgynevezett anya-gyermek körletek rendkívül gyors kialakítását is egy másik bv-intézményben.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
HELSINKI BIZOTTSÁG