Korlátozott amerikai joghatóság műkincs visszaszolgáltatási ügyekben - Herzog-ügy - Az amerikai Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű döntése

2019.01.11. Jogi Fórum / Taylor Wessing

2019. január 7-én közzétett döntésében az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályban tartotta a másodfokú bíróság döntését, amely szerint az Egyesült Államok bíróságainak nincsen joghatósága a Magyar Állam fölött az egykor a Herzog-gyűjteménybe tartozó műtárgyak kiadásáért indított perben. Novák Zoltán, a TaylorWessing budapesti vitarendezési csoportjának vezetője szerint a döntés túlmutat önmagán, és lényegében kizárja a legfontosabb amerikai bíróságok eljárását külföldi államok ellen a konkrét vagyontárgy visszaszolgáltatása iránt indított perek többségében.

A rendkívüli értéket képviselő Herzog-hagyaték sorsa régóta tartott számot mind a művészettörténet, mind a restitúciós jog iránt érdeklődök figyelmére. A héten kihirdetett döntéssel lezáródni látszódó, immáron nyolcadik évében járó pert báró Herzog Mór Lipót zsidó származású műgyűjtő Amerikában és Olaszországban élő leszármazói indították a Magyar Állam és négy állami intézmény ellen negyvennégy olyan, egykor a báró gyűjteményében lévő műtárgy kiadása iránt, melyek jelenleg magyar köz­gyűjteményekben találhatók. A bíróság határozatával – több antik műalkotás mellett – El Greco, Zurbarán, Ribot, Corot, Courbet és más hasonló jelentőségű mesterek munkáinak sorsa is eldőlni látszik.

Pereskedés Magyarországon és az Egyesült Államokban

A felperesek még 2010-ben az Egyesült Államok Columbia Szövetségi Kerületi Körzeti Bíróságán indítottak pert a műtárgyak kiadása iránt. A perben az alperesi álláspontot – Thaddeus Stauber és Sarah Andre amerikai ügyvédek mellett – a Taylor Wessing budapesti vitarendezési csoportja képviselte. A magyar szakemberek elsősorban az ügy történelmi és ténybeli hátterének feltárását biztosították, valamint a jogvita magyar és nemzetközi jogi szempontú értékélését végezték el. 

A Magyar Állam szuverenitása szempontjából kiemelt jelentőségű per központi kérdése annak tisztázása volt, hogy az Egyesült Államok bíróságainak joghatósága – az Egyesült Államok saját jogszabályai szerint – egyáltalán megállapítható-e a Magyar Állam felett külföldön található vagyontárgyak esetében. A magyar álláspont szerint ugyanis a Herzog-örökösök igényeit – azoknak a XX. századi magyar történelemmel való szoros összefonódása miatt – magyar bíróság előtt kell elbírálni, ahogy az a műtárgyak egy része esetében korábban meg is történt.

Hosszas eljárást követően az ügyben másodfokon ítélkező Columbiai Körzeti Szövetségi Fellebbviteli Bíróság már 2017-ben elfogadta az alperesek érvelését, amely szerint a külföldi állam fölötti joghatóság megállapításához sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség a per tárgya és az Egyesült Államok között, mint amilyen az a jelen ügyben kimutatható. A bíróság szerint egy külföldi állam csakis akkor perelhető visszaszolgáltatási ügyben az amerikai bíróságok előtt, ha maga a visszaszolgáltatni kért dolog az Egyesült Államokban található.

A Legfelsőbb Bíróság is döntött

A felperesek ezt követően fordultak felülvizsgálati kérelemmel a végső bírói fórumhoz, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához. Az ügy – külpolitikai felhangoktól sem mentes – jelentőségét jól mutatja, hogy számos, a konkrét perben félként részt nem vevő érdekképviseleti szervezet is eljuttatta álláspontját a bírósághoz, amely emellett az amerikai Igazságügyi Minisztérium hivatalos állásfoglalását is bekérte. Az Igazságügyi Minisztérium álláspontjának megfelelően az amerikai Legfelsőbb Bíróság végül elutasította a felperesek felülvizsgálati kérelmét, ezzel hatályban tartva a másodfokú bíróságnak a Magyar Állam immunitását megerősítő döntését. Bár a műtárgyakat kezelő múzeumok ellen a per folytatódhat, ennek sikere számos okból több mint kétséges.

A Taylor Wessing közreműködésével elért siker nem pusztán a Herzog-hagyaték sorsa szempontjából döntő jelentőségű, de Magyarország – valamint más, amerikai bíróságok előtt restitúciós ügyben perelt külföldi állam – szuverenitása szempontjából is igen fontos, elvi jelentőségű fejlemény. „A döntés jelentősen korlátozza az amerikai joghatóságot a külföldi államok ellen indított visszaszolgáltatási ügyekben. Ugyan nem zárja ki az Egyesült Államok egészére kiterjedően az ilyen keresetek elbírálását, a legfontosabb amerikai bíróságok azonban ezt követően nem lesznek jogosultak külföldi államok felett ítélkezni hasonló ügyekben. Ezeket az igényeket a jövőben az állítólagos jogsértést elkövető állam bíróságai előtt kell majd érvényesíteni” – tette hozzá Novák Zoltán.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
USA