Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság: Tisztességtelen a BKK pótdíjazási gyakorlata - Egy precedens értékű ítélet margójára

2019.02.14. Jogi Fórum / Varga János

A Budapesti Közlekedési Központ 2015-ben 97%-os aránnyal nyerte a pótdíjazással kapcsolatos pereket. Nemrég mégis bírósági határozat született a BKK pótdíjának tisztességtelenségéről. Ha ez így van, miért csak az esetek 3%-ban nyernek a pótdíj fizetésére kötelezettek?

Kivel ne fordult volna elő, hogy otthon felejtette a jegyét, vagy arcképes igazolványát? A BKK szolgáltatásait igénybe vevők óhatatlanul jogi jártasságra tesznek szert a Közlekedési Központ pótdíjazását illetően. Ez igaz az utazó közönség azon tagjaira is, akik igyekeznek betartani a BKK utazási feltételeit.

Szerencséje volt annak az utasnak, aki a Pulay Vince ügyvédjelöltet foglalkoztató Dr. Illés Levente Ákos Ügyvédi Irodát kérte fel, hogy lássa el jogi képviseletét, miután jegy nélkül utazott. A kérdéses utas az alapdíjat és a pótdíjat nem fizette meg. A BKK egyszerű fizetési felszólítással reagált, majd ezt követően, közel egy év után fizetési meghagyásos eljárást indított. Ennek eredménye egy bírósági eljárás lett, amit kivételesen az utas nyert meg. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság elutasította a BKK pótdíj követelését, sőt kimondta, hogy a BKK pótdíjazásra vonatkozó szerződési feltétele tisztességtelen.

Hogyan született ilyen ítélet, hogyha a legtöbb esetben a BKK nyeri a pótdíj körüli pereket?

A válasz a fogyasztók érdekeit védő jogi szabályozásban keresendő. A szerződési szabadságot jelentősen szűkíti az a mára elterjedt gyakorlat, hogy tömeges szerződéskötés céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül határoznak meg szerződési feltételeket, amelyeket egyedileg nem tárgyalnak meg. Ezért a jogalkotó garanciális szabályokkal igyekszik védeni azt, aki ilyen általános szerződési feltételeket alkalmazó jogalannyal köt szerződést.

Egy ilyen garanciális szabályra hivatkozott a kérdéses perben Pulay is, nevezetesen a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:104. § (2) j) pontjára. Eszerint: „…ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést…. amely a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.”

A BKK a személyszállítási jogviszony tekintetében általános szerződési feltételeket alkalmaz, így a garanciális szabályok ezekre a jogviszonyokra is irányadóak. A szóban forgó utas nem teljesítette szerződési kötelezettségét, mikor nem váltott jegyet. A BKK 16.000,- Ft-os követelése ebben az ügyben elévült, így a bíróság a szerződési feltétel tisztességtelenségét csak a magasabb összegű, 32.000,- Ft-os pótdíj vonatkozásában vizsgálta. A fő kérdés az volt az eljárás során, hogy a 350,- Ft-os vonaljegy árához képest a 32.000,- Ft-os összegű pótdíj aránytalannak számít-e?

Jogszabályi rendelkezés nem szólt kifejezetten a BKK pótdíjazásáról és annak lehetséges mértékéről, így a bíróság a parkolási díjakra vonatkozó rendeletet vette alapul. A parkolási pótdíj az egy órai várakozási díj 12-14-szerese. Ha 15 napon túl fizetik a parkolási pótdíjat, akkor is „csak” 40-szerese a várakozási díjnak. A BKK pótdíja 30 napon belüli megfizetéssel 45-szörös, 30 napon túl pedig 91-szeres az egyszerű vonaljegy árához képest. Ez utóbbit minősítette tehát már túlzó mértékűnek a bíróság. Érdekes lett volna megtudni, hogy a jogszabályi mértéket nem sokkal meghaladó 16.000,- Ft-os, azaz 45-szörös pótdíjat vajon aránytalannak ítéli-e a bíróság.

A BKK nem fellebbezett a fent megjelölt ügyben, mely így első fokon jogerőssé vált. Felvetődik a kérdés, hogy miért nem fordultak jogorvoslathoz?

A közlekedési vállalat az elveszített per ellenére a mai napig nem változtatta meg a pótdíjazásra vonatkozó szabályzatát. Ennek oka feltehetően, hogy anyagilag inkább megéri néhány pert elveszítenie, mint lemondania a jelentősebb összegű pótdíjról. A BKK álláspontja szerint egy ítélet nem tekinthető kiforrott ítélkezési gyakorlatnak, szerződési feltétele pedig nem tisztességtelen. A vállalat az utas szerződésszegő magatartásának halmozódása, illetve ennek nyomán fellépő többletköltsége miatt nem tartja túlzónak a pótdíj mértékét. Valóban nem elhanyagolható részletkérdés, hogy a pótdíjazás aránytalansága csak a vonaljegy vonatkozásában áll fenn?

Habár jogrendszerünkben az ítélkezés nem precedens alapú, az azonban felveti a jogbiztonság sérelmének kérdését, hogy egyes bíróságok tisztességtelennek minősítik a BKK pótdíjazási gyakorlatát, míg más bíróságok – a BKK elmondása szerint – nem.

Mivel az Alaptörvény alapján a jogértelmezésre leginkább hivatott szerv nem a BKK, hanem a bírósági szervezet, ezért a közlekedési vállalatnak új pótdíj szabályzatot lenne szükséges elfogadnia, hiszen bíróság mondta ki annak tisztességtelenségét. Ráadásul - Pulay véleménye szerint - felvetődhetne a per újrafelvétel kérdése is azon ügyekben, amelyekben a tisztességtelennek, azaz semmisnek ítélt pótdíj szabályzat alapján nyert a BKK.

A legtöbb utas inkább ezután sem bocsátkozik perbe a BKK-val szemben, ugyanis a per várható költségei jóval meghaladják azt a pótdíj összeget, amitől esetlegesen mentesülhetnének, illetve tekintélyt parancsoló a BKK korábbi 97%-os pernyertességi aránya.

A gyakorlati megfontolások így felülírják a jogi logikát, ezért, a szakmai sikert elért ügyvédjelölt pereskedés helyett továbbra is inkább azt tanácsolja az utasoknak, hogy váltsanak vonaljegyet.

________________________________________________________________________________

A Budapesti Közlekedési Központ reagálása a Jogi Fórum fenti cikkére:

Több első- illetve másodfokú ítélet állapította meg, hogy a BKK üzletszabályzatában rögzített pótdíjazási gyakorlata, illetve a pótdíjak mértéke nem tisztességtelen, míg a hivatkozott cikk csupán egy olyan esetet említ, ahol ezzel ellentétes ítélet született. Kizárólag egyetlen ilyen ítélet született, ami nem teremtett precedens alapot.

A BKK fenti állításainak alátámasztására az alábbi ítéletek szolgálnak, melyek mindegyike elutasította a pótdíj tisztességtelenségére vonatkozó kifogást, és a BKK álláspontjával értett egyet. Valamennyi bírósági per során az alperesek arra hivatkoztak, hogy a BKK által alkalmazott pótdíj mértéke tisztességtelen. Ezt a hivatkozást a bíróságok egyike sem találta megalapozottnak a cikk írója által hivatkozott „precedens” ítélet meghozatalát követően.

Részlet a XX., a XXI. és a XXIII. Kerületi Bíróság egyik ítéletből:

"Az alperes, illetve valamennyi, a közszolgáltatást díjfizetés nélkül igénybe vevő utas ahhoz, hogy 32.500,- Ft pótdíj fizetésére kötelezettsége keletkezzen, több ízben kell, hogy megszegje a személyszállítási szerződést. Az első szerződésszegésnek minősül a díjfizetés nélküli  szolgáltatás   igénybevétel,  majd  ezt követően a helyszíni bírság megfizetésének elmulasztása, továbbá a későbbiekben az önkéntes teljesítési lehetőség ellenére a teljesítés elmulasztása. A bíróságok álláspontja szerint a pótdíj mértékének vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen indokkal keletkezik és mely célból alkalmazza a szolgáltatást nyújtó fél. A BKK által nyújtott közszolgáltatás alapvető, tömegesen igénybe vett szolgáltatásnak minősül, melynek biztosítása elengedhetetlen közérdek. Ennek érdekében elfogadhatónak tekinthető a magasabb összegű pótdíj alkalmazása, különös tekintettel arra, hogy valamennyi utas számára köztudomású tény, hogy a személyszállítási szolgáltatás igénybevételéért díjat kell fizetni vonaljegy vagy bérlet váltás formájában, és ennek elmulasztása tudatos szerződésszegésnek minősül, melyet egyrészt a pótdíj szankcionálni kell, hogy képes legyen, másrészt a bevételek körében alkalmas kell, hogy legyen arra, hogy a szolgáltatás működtetését fedezze."

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a fentieken túl arra is hivatkozik ítéletében, hogy a BKK-nak a pótdíj és a késedelmi díj megállapítása során nem kizárólag a vonaljegy árát, hanem az egyéb utazásra jogosító bérletszelvények árát is figyelembe kellett vennie.

A budapesti tömegközlekedés viteldíjait, a pótdíjakat és a díjalkalmazási feltételeket, valamint ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) d) pontja és 31. §-a alapján, Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Közgyűlés döntése (20/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet) alapján állapítja meg a BKK-val kötött, Feladat-ellátásról és közszolgáltatásról szóló keretmegállapodás 1. mellékletében (Díjmelléklet), ennek alapján készül a BKK Üzletszabályzatának Díjszabás melléklete.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:102. § (4) bekezdése értelmében nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

Összegzésként elmondható, hogy a BKK által alkalmazott pótdíj mértéke több cél megvalósulását szolgálja:

  • az összeg önmagában elegendő visszatartó erőt jelent a jegy, vagy bérlet nélkül utazás puszta tilalmán kívül,
  • a pótdíjak összege arányban áll a bérletek árával,
  • a pótdíjak mértéke ösztönzőleg hat azok mielőbbi rendezésére,
  • összhangban van a magyar és a nemzetközi gyakorlattal a közösségi közlekedési pótdíjazás terén.
  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÖZLEKEDÉS