A kirendelt védőség gyakorlati problematikája - Lassan 1 éves az új Be., de a rendszer még mindig visszásságokkal terhelt

2019.03.14. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Lassan 1 éves az új büntetőeljárási törvény, azonban a védők kirenedelésére vonatkozó szabályozás és rendszer korszerűsítése ellenére a jogintézmény gyakorlati megvalósulása továbbra is problémákat hordoz magában.

A kirendelt védőre vonatkozó rendelkezéseket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény (a továbbiakban: Be.), az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet, valamint a a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről szóló 9/2018. (V.25.) MÜK szabályzat tartalmazza. A jogintézmény szabályozási hátterét évek óta aggályosnak ítélik meg a szakemberek. A kirendelt védőkre vonatkozó szabályoknak a büntetőeljárás terheltjeinek nyújtott jogi segítséggel és védelemmel kapcsolatos nemzetközi követelményrendszernek kell megfelelnie, melynek szem előtt tartásával kimunkált új Be. vonatkozó rendelkezései a védői rendszer hatékonyabb érvényesülését kívánják szolgálni. Lassan 1 éves lesz az új eljárási törvény, azonban a rendszer korszerűsítése ellenére a jogintézmény gyakorlati megvalósulása továbbra is problémákat hordoz magában.

Az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként és eseti gyámként jár el a terhelt nevében és érdekében. A kirendelhető védők jegyzékét a MÜK múlt év szeptemberében tette közzé. Az új szabályozás szerint a kirendelést a területi ügyvédi kamara biztosítja az e célra kifejlesztett információs rendszer működtetésével azzal, hogy amennyiben a jogszabály szerint az eljárásban védő részvétele kötelező, akkor az egzisztenciális okokból hátrányban lévő terheltnek is lehetősége legyen képviseltetni magát az igazságszolgáltatási szervek előtt. Az új Be. szerint nem a hatóság dönt a kirendelt védő személye felől – az objektivitás megőrzése érdekében ez már a területileg illetékes kamara hatáskörébe tartozó feladat.

Gyakorlati problémaként merül fel, hogy míg a bűncselekménnyel gyanúsítottak száma növekvő tendenciát mutat, vidéken egyre fogy a kirendelhető védők száma, illetve a kirendelés tényéről a védő az eljárási cselekmény elrendelésével egyidejűleg szerez tudomást. A védő sok esetben kulcsfontosságú eljárási cselekményekről “marad le”, ellehetetlenítve ezzel a terhelltel való kezdeti együttműködés kialakításának lehetőségét. A kapcsolatfelvétel lehetőségének korlátozása, a védekezés ellátására való felkészülés érdekében a megfelelő körülmények megteremtésének hiánya csorbítja a védelem hatékony ellátását. A védő és a terhelt közötti kapcsolattartás korlátozása veszélyezteti a terhelttel való interaktív kapcsolatra, a bizalmas kommunikáció kiakítására való törekvést.

Bár a védőnek kijelölése tárgyában nincs lehetősége jogorvoslatra, a törvény lehetőséget biztosít számára, hogy indokolt esetben indítványozza a kirendelés alóli felmentését. Gyakori eset, hogy a kirendelt védő nem tud jelen lenni a gyanúsítotti kihallgatáson, egyéb elfoglaltságra való hivatkozással jelzett távolmaradás esetén pedig helyette már a hatóság rendel ki védőt. Amennyiben a védő nem jelenik meg a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére, helyettesítéséről nem gondoskodik és az eljárási cselekemény elvégzésének feltételei fennállnak, az nem mellőzhető a hatóság szintén helyettes védőt rendel ki. A tárgyalások gördülékeny lebonyolítása ezen okokból abbamarad, amely elhúzódó, költséges eljárást eredményez.

A kirendelt védői díjak évek óta súlyos kritika tárgyát képezik, melyek kevésbé teszik vonzóvá az ügyvédek számára, hogy jogi képviseletet ebben a minőségben lássanak el, továbbá veszélyezteti az eljárásban a szakmailag alapos védői munka ellátását.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ÜGYVÉDSÉG