A „szegények ügyvédjének” is nevezték Szent Ivót, a jogászok védőszentjét - Tudta-e? - Jogtörténeti nyalánkságok

2019.05.10. Jogi Fórum / OBH

A szegények, ügyvédek, jogászok, törvényszolgák, kánonjogászok, bírók, közjegyzők, árvák és gyermekek védőszentjének is tartják Szent Ivót, azaz Yves Hélory de Kermartint. Bíróként mindig is elhivatottan védelmezte a szegényeket, az elesetteket és az árvákat, igazságos és elfogulatlan módon ítélkezve. A legenda szerint még a pervesztes felek is tisztelték döntéseiért.

Szent Ivó Yves Hélory de Kermartin néven 1235-ben született Kermartinban, Bretagne mellett. Nemesi család gyermekeként 1267-ben a Párizsi Egyetemre küldték tanulni, ahol a civil jog tudoraként diplomázott. Tanulmányait komolyan vette, rendszeresen imádkozott, szabadidejében a szegényeket látogatta.

1277-ben Orléans-ba ment kánonjogot tanulni, majd visszatért szülőföldjére és a rennes-i főesperesi bíróság bírója lett. Hamarosan satlakozott a ferences szerzetesrendhez, 1284-ben pappá szentelték. Általában peres felekkel körülvéve, trónon ábrázolják, vagy jogászként, akit a szent szellem jelképeként hattyúk vesznek körül.

A legenda szerint Ivó vegetáriánus volt és sosem ivott bort.- Forrás: OBH

Bíróként mindig is elhivatottan védelmezte a szegényeket, az elesetteket és az árvákat, igazságos és elfogulatlan módon ítélkezve. A legenda szerint még a pervesztes felek is tisztelték döntéseiért.

Más bíróságok előtt a szegények védelmezőjeként lépett fel, fizette a perköltségeiket, meglátogatta őket a börtönben - ezért nevezték el a „szegények ügyvédjének”.

1303. május 19-én halt meg Louanecc-ben Bretagne-ban, mise közben. 1347. júniusában VII. Klement pápa kanonizálta.

Szent Ivót számos jogi kar és katolikus jogászegylet tekinti védőszentjének. Rómában az ő tiszteletére nevezték el a Sapienza Egyetem barokk templomát Szent Ivó-templomnak. A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa.

Egy érdekes korabeli történet is kötődik a személyéhez:

Egy tours-i özvegy két kereskedőtől átvett megőrzésre egy ládát, melyet nem nyithatott ki. A szerződés szerint csak akkor adhatta vissza, ha mindkét fél, Doe és Roe is megjelenik előtte. Egy nap Doe azzal jött, hogy Roe egyéb ügyei miatt nem tud megjelenni, az özvegy jóhiszeműen átadta a ládát. Később Roe beperelte az özvegyet, és követelte, hogy térítse meg a ládában található értékek árát. A bíróság előtt Szent Ivó képviselte az özvegyet. Amikor Roe előállt keresetével, Szent Ivó azzal érvelt, hogy a szerződés szerint két személynek kell a ládát visszakövetelnie, tehát felperesként Doe-val együtt Roe-nak is a bíró elé járulnia a perben. A bíró észlelvén a csalást, helyt adott Szent Ivó érvelésének, mindkét személyt letartóztatta és lefoglalta a ládát, melyről kiderült, hogy értéktelen szeméttel volt tele. A fiatal jogász így mentette meg az özvegy becsületét a bíróság előtt.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
NÉP ÜGYVÉDJE
ÜGYVÉDSÉG
JOGTÖRTÉNET