Kényelmetlen börtönök? - Kártérítés alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt - A Szögi család ügyének margójára

2019.04.10. Jogi Fórum / Barna Barbara

Több mint két éve lépett hatályba a Bv. törvény módosítása,amely alapján a fogvatartottak nem megfelelő elhelyezési körülményeik miatt kártalanítási igénnyel élhetnek a magyar állammal szemben. 2018-ban több mint 11 ezer ilyen ügy indult, amely közel 50%-os emelkedést jelent a megelőző évhez képest. De miért is jár a kártalanítás? És mi lesz a Szögi Lajos gyilkosának ítélt 5 millió forint sorsa?

A témának további aktualitását adja és az elmúlt hónapokban nagy sajtóvisszhanggal járt, hogy Szögi Lajos egyik gyilkosának 5 millió forintos kártalanítási összeget állapítottak meg a bv. intézetbeli alapvető jogot sértő elhelyezési körülmények miatt.

A sui generis jogintézményként bevezetett kártalanítási eljárás a 2016 évi CX. törvény alapján, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) módosításával, 2017. január 1-jével lépett hatályba. A törvény indokolása szerint a jogintézmény bevezetése azt célozta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elvárásainak megfelelő, hatékony hazai jogorvoslat keretében, hazai fórum előtt legyenek orvosolhatók a zsúfolt körülmények közötti fogvatartás miatti jogsérelmek.1

Az EJEB a hazai jogorvoslat bevezetésére tekintettel 2016 novemberében felfüggesztette a folyamatban lévő magyar ügyek vizsgálatát 2017. augusztus 31-ig.

Az EJEB-hez a magyarországi fogvatartási körülmények miatt benyújtott kérelmek száma 2016. év novemberéig meghaladta a 6.800-at. A strasbourgi bíróság 2015. március hó 10. napja és 2016. január hó 07. napja között – 10 hónap alatt – 11 ügyben összesen 99 kérelmezőnek nem vagyoni kártérítés és költség címén 1.544.650 eurót (közel 500 millió forintot) ítélt meg. (dr. Werner Zsolt: Jogértelmezés és gyakorlat az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárásban) 2016 végén több mint 600 ilyen magyar ügy volt folyamatban és kb. 5000 új kérelem várt iktatásra Strasbourgban, az újabb ügyek elvesztése óvatos becsléssel is több tízmilliárdos kiadást jelentett volna Magyarországnak.

Ezzel szemben a hazai eljárásban 2017. évben 650 ügyben, mindösszesen kevesebb, mint 640 millió forint összegben került kifizetésre kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt. A fejenként átlagosan megítélt összeg láthatóan jóval alacsonyabb, mint korábban az EJEB által átlagosan megítéltek (átlagban 1 millió forint alatt maradt, szemben a korábbi 5 millióval).

A Strasbourgban indított perek drasztikus csökkenését eredményezte az EJEB 2017. november 23-án közzétett határozata a Domján kontra Magyarország ügyben. Az EJEB az újonnan bevezetett jogorvoslati mechanizmusok hatékonyságát vizsgálta és megállapította, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a preventív intézkedések (pl. a reintegrációs őrizet kiterjesztése, házi őrizet számának növekedése) és a kompenzációs jogorvoslat egyaránt alkalmasnak bizonyulnak a börtönzsúfoltságból – és egyéb, nem megfelelő fogvatartási körülményből – eredő egyezménysértések hatékony orvoslására, továbbá a kompenzációs jogorvoslat során megítélhető kártalanítás napi összege is az EJEB gyakorlatának megfelelően került meghatározásra. A határozat rendelkezett arról is, hogy minden kérelmező köteles kimeríteni az újonnan bevezetett hazai jogorvoslati lehetőségeket. Az ügybeli elítélt kérelmező hazai kártalanítási eljárása folyamatban volt, ezért az EJEB a kérelmet idő előtt benyújtottnak ítélte meg, és elfogadhatatlannak találta, így nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasította azt.

A jogalkotó a kártalanítás iránti kérelem elbírálását a büntetés-végrehajtási bírói eljárások közé illesztette be. A törvény indokolása szerint a büntetés-végrehajtási bíró ugyanis független, pártatlan fórumként jár el, ugyanakkor egyszerű eljárás keretében, rövid határidővel orvosolható a sérelem, valamint további előnye, hogy a büntetés-végrehajtási bíró speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik az értékelhető körülmények számbavételekor. A büntetés-végrehajtási bíró iratok alapján is meghozhatja a döntést, ez esetben az általános eljárási szabályok értelmében bírósági titkár is jogosult eljárni. Az eljárásra a fogvatartás helye, ha pedig a fogvatartott szabadult, a szabadítást intéző büntetés-végrehajtási intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az illetékes. Ezzel kapcsolatban a Kúria Bkk.I.926/2017. számú jelentős ügyben hozott határozata is rendelkezik, amely szerint az elítéltnek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítása iránt indult büntetés-végrehajtási ügyben annak a törvényszéknek a büntetés-végrehajtási bírája illetékes, ahol az elítéltet fogva tartják. „Annak, hogy a Bv. tv. 70/A. § (2) bekezdés szerinti előterjesztést melyik büntetés-végrehajtási intézetnek nyújtotta be a terhelt, nincs jelentősége; az illetékességet az alapozza meg, hogy a kártalanítási igény elbírálásakor melyik intézet hajtja végre a büntetést.”

2017. január 1-jével történt bevezetése óta jelentős ügyterhet okoz a nagyobb BV. intézetek mellett működő törvényszékeknek a kérelmek elbírálása. Az Országos Bírósági Hivatal és az érintett törvényszékek kiemelten foglalkoznak az ügyteherrel, amelynek keretében a Budapest Környéki Törvényszéken pilot jelleggel új munkaszervezési módszereket vezettek be, míg a Győri és a Székesfehérvári Törvényszék kártalanítási ügyeinek számát a Tatabányai Törvényszék bírái önkéntes vállalással csökkentik.

Az alábbiakban, a Győri Törvényszék sajtószóvivőjétől, Havasiné Kulcsár Petrától kapott információkkal kiegészítve tekintjük át a kártalanítási eljárás folyamatát.

A Győri Törvényszékre 2017-ben 532 darab, 2018-ban 390 darab kérelem érkezett. Egy 2017-ben megjelent tanulmány szerint, amely a hatályba lépését követő 6 hónapban vizsgálta kártalanítási eljárás működését: „A kártalanítás iránti kérelmek száma erős korrelációt mutat az adott bv. intézetben uralkodó elhelyezési körülményekkel, vagyis a zsúfoltság mértékével." A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyobb létszámú bv. intézetekben a fogvatartottak fokozottabbnak élhetik meg a zsúfoltságot.” Állításuk bizonyítására a vizsgált időszakban (2017. január 1. - július 14. között) kiemelkedő kártalanítási kérelemmel szereplő intézetek: Szegedi Fegyház és Börtön (telítettség 142%), benyújtott kérelmek száma 675, a Budapesti Fegyház és Börtön (telítettség 152%), benyújtott kérelmek száma 635, Márianosztrai Fegyház és Börtön (telítettség 150%), benyújtott kérelmek száma 523. (Pázsit Veronika – Tallódi Zoltán (2017): Börtönzsúfoltság kontra nemzetállamok, Belügyi Szemle 2017. 11-12. sz. 139.o. in FORGÁCS JUDIT: A fogvatartottak kártalanítása az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata tükrében)

A Bv.tv. 10/A.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény – különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás – által előidézett sérelem miatt jár. Az egyéb, sérelmes helyzetet fokozó elhelyezési körülmények példálózó jelleggel kerültek felsorolásra az EJEB esetjoga alapján. Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott elhelyezésére szolgáló, jogszabályban meghatározott minimális mértékét a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 121.§ (1) bekezdése határozza meg."121. §(1) A zárkában vagy a lakóhelyiségben elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre hat köbméter légtér és egyéni elhelyezés esetén legalább hat, közösen elhelyezett elítéltek esetén személyenként legalább négy négyzetméter élettér jusson. (2) Az élettér kiszámításakor a zárka vagy a lakóhelyiség alapterületéből az illemhely és a mosdó által elfoglalt területet - függetlenül attól, hogy ezek leválasztása megtörtént-e - figyelmen kívül kell hagyni."

A Győri Törvényszék elé kerülő kérelmekben a túlzsúfoltság mellett a leggyakoribban hivatkozott sérelmek: a nem megfelelő szellőzése a zárkának, a nem megfelelő világítás, a zárkák higiéniai állapota, továbbá az illemhely elkülönítésének a hiánya.

Kártalanítás iránti igény az alapvető jogokat sértő elhelyezés megszűnésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül érvényesíthető. A kártalanítás iránti igény érvényesítése esetén ugyanilyen jogcímen további kártérítésnek vagy sérelemdíjnak nincs helye, de a fogvatartott jogosult az ezt meghaladó igényét polgári bíróság előtt érvényesíteni. A kártalanítás iránti igény benyújtásának formai feltétele, hogy a fogvatartott a jogsértő elhelyezés miatt merítse ki speciális panaszjogát, tekintettel arra, hogy lehet olyan kapacitással rendelkező büntetés-végrehajtási intézet, ahova a fogvatartott a kapcsolattartási jogának a sérelme nélkül átszállítható.

A Győri Törvényszék előtti ügyeknek közel egyharmadában fordul elő érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, amelynek oka leggyakrabban a fogva lévő terheltek esetében a kártalanítási kérelmet megelőző és a jogszabály által kötelezően előírt panasz hiánya, illetve annak elkésettsége.

A kártalanítás iránti kérelem benyújtására az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és védője jogosult a fogvatartást foganatosító bv. intézetnél, ha pedig az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott már szabadult, annál a bv. intézetnél, ahonnan a szabadítás megtörtént. Győr-Moson-Sopron megyében nem jellemző, hogy a fogvatartott maga nyújtsa be a kérelmét, az esetek többségében jogi képviselőt vesznek ehhez igénybe.

Az ügyintézési határidő hossza függ a sértettek számától, akiket a megítélt polgári jogi igényre tekintettel meg kell keresni, valamint az ügytehertől. A gyors ügymenetet segíti, hogy a bv. intézeti előterjesztések kellően részletesek, az elhelyezési adatokat tartalmazó táblázatok pontosak. Egy-egy esetben fordulhat elő kisebb kiegészítés szükségessége. Az ügyészség álláspontjának beszerzésére is sor kerül a határozat meghozatalához, optimális esetben a kérelem benyújtásától számítva 30 nap az ügyintézési idő.

A kártalanítás minden olyan napra jár, amelyet az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött. A büntetés-végrehajtási bíró (bírósági titkár) a sérelem mértékének megállapításakor veszi figyelembe a zsúfolt elhelyezés körülményből eredő sérelmet súlyosító körülmények fennállását, halmozódását.

A hazai szabályozás a kártalanítás egynapi összegét 1.200 forinttól 1.600 forintig terjedően határozza meg. A törvényi indokolás szerint: ” Az összeghatárok az Eurostat adatait alapul véve, a magyarországi átlagkeresetre tekintettel kerültek meghatározásra úgy, hogy az EJEB által elvárt „ésszerű összeg” követelményének is eleget tegyenek, így a megítélhető kártalanítás nem lehet indokolatlanul alacsony. A kártalanítás egy napra járó összegének megállapításánál a rendelkezésre álló élettér mellett – összhangban a Bíróság ítélkezési gyakorlatával – a fogvatartás egyéb körülményeit is figyelembe kell venni. Így a maximálisan kiszabható napi tétel felé mozdul el az összeg, ha a nem megfelelő élettér mellett például a zárkában nem biztosított a megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, nincs elkülönítve az illemhely, illetve ha a rovarok jelenléte súlyosbítja a szűkös fogvatartási körülményeket.”

Az egy napra eső összeg a Győri Törvényszék gyakorlatában 1.200 forint, ha csak a túlzsúfoltság állapítható meg, egyéb sérelmekkel kiegészülve pedig mérlegeléssel ez az összeg legfeljebb 1.600 forintra emelhető. Az egy napra eső összeg megállapítása mérlegelés kérdése, a jogszabályi rendelkezéseken túl nincsen olyan állásfoglalás, iránymutatás, amely segítségükre lehet a napi összeg megállapításában. A Győri Törvényszéken a legalacsonyabb összegű kártalanítás 3.600 forint, a legmagasabb 3 millió forint felett volt.

Jelen írásnak szomorú aktualitást kölcsönöz, hogy az elmúlt hetekben a sajtóban ellentétes tartalmú cikkek jelentek meg Szögi Lajos egyik gyilkosának megállapított kártalanítási összeg kifizetésével kapcsolatban. A 2006-ban meggyilkolt tanár hozzátartozói számára a bíróság több mint 40 millió forint kártérítést ítélt meg, amely követelés eddig teljes egészében kielégítetlen maradt.

A kártalanítás kifizetése iránti intézkedési kötelezettséget az igazságügyért felelős miniszter feladatkörébe telepíti a törvény (10/B.§ (1) bekezdés). A kifizetés előtt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett nyilvántartásból adatlekéréssel meg kell győződni arról, hogy a kártalanításra jogosulttal szemben gyermektartásdíj behajtása iránt van-e szünetelő vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás. Amennyiben a végrehajtói adatközlés vagy a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatása alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy gyermektartásdíj vagy a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj behajtása iránt végrehajtási eljárás indult, az igazságügyért felelős miniszter az illetékes végrehajtót értesíti az adós javára megítélt kártalanításról, és hogy annak terhére mely követelések kielégítése érdekében van helye követelés lefoglalásának.

A Bv.tv. 10/A.§ (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kártalanítással szemben milyen követelések kielégítésének van helye. Ezek a következők:

  • azzal a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerős megítélt kártérítés vagy sérelemdíj, amely miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása tekintetében a kártalanítást megállapították;
  • gyermektartásdíj behajtása iránti végrehajtási eljárásban érvényesített követelés.

A kártalanítási összegből kielégíthető sértetti követelések tekintetében a törvényi indokolás a társadalmi igazságosság elvére hivatkozott. Emellett a Bv.tv. 10/A.§ (8) bekezdése és annak indokolása alapján egyértelmű az is, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke okán elsőbbséget érdemel a gyermektartásdíj behajtása iránti követelés a kielégítések rangsorolása során.

Az írásom készítésével egyidejűleg jelent meg a sajtóban a hír, miszerint az igazságügyi miniszter jóváhagyása után már a végrehajtó számláján van az a 4,9 millió forint, amit a Szögi-gyilkosság egyik elkövetőjének ítélt meg korábban a bíróság. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke által adott felvilágosítás szerint az összeget ráadásul teljes egészében megkaphatja a Szögi család, ugyanis a végrehajtó, az MBVK és az igazságügyi tárca közösen úgy döntött, hogy minden szokásos, egyébként felszámítható költségtől eltekint.

Fenti hír is megerősített abban a véleményben, hogy az új jogintézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, megfelel a jogalkotói szándéknak és az EJEB elvárásainak is, valamint a hazai közvélemény számára is kedvezőbb megítélés alá esik, különös tekintettel a Strasbourgban korábban megítélt összegekre és azokkal járó tetemes állami kiadásokra.

_________________________________________________________________________________

1A hazai kártalanítási eljárás bevezetését megelőző években az EJEB a magyar büntetés- végrehajtási intézetekben uralkodó, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt több esetben is elmarasztalta Magyarországot. Az EJEB 2015. március 10-én hozott irányadó ún. „pilot” ítéletében (Varga és mások Magyarország elleni ügyében hozott ítélet) kötelezte a magyar államot arra, hogy azonosítsa és oldja meg a strukturális problémát, amely miatt az ügyek ismétlődnek a strasbourgi testület előtt. (A Bíróság abban az esetben rendel el ilyen eljárást, ha arra a következtetésre jut, hogy egy országban rendszer szintűen fordulnak elő hasonló jogsértések.) A 2015-ös külön ítélet meghozatalát indokolta továbbá az is, hogy tömegével érkeztek újabb hasonló kérelmek a strasbourgi testület elé Magyarország ellen a nem megfelelő fogvatartási körülmények miatt. (Bővebben lásd: Kúria Büntető Kollégium Joggyakorlat-elemző csoport: A büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat, különös tekintettel a reintegrációs őrizetre (Összefoglaló vélemény) Budapest, 2018.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
ALAPJOGOK
KÁRTÉRÍTÉS