A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mostanáig elnéző volt azon véleményvezérekkel, akik közösségi oldalaikon kereskedelmi terméket népszerűsítettek, de nem tüntették fel, hogy ezért ellenszolgáltatásban részesültek. Ellenszolgáltatásnak nem csak pénz minősül, de bármilyen ajándék, ingyenes juttatás. Minden jel arra utal, hogy ez az időszak véget ért: az uniós szabályozási törekvésekkel összhangban a napokban a GVH szigorúbb fellépést jelentett be az online véleményezérekkel és a hirdetőkkel szemben – foglalja össze a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

A hirdetők körében egyre népszerűbbek a véleményvezérek/ influencerekkel folytatott kereskedelmi gyakorlatok, azaz a reklámozók az ő segítségükkel próbálják termékeiket népszerűsíteni a közösségi médiában. Ilyen esetekben a GVH megvizsgálja, hogy a posztokban megfelelő módon feltüntetik-e, hogy ellenszolgáltatásban részesültek azért, hogy termékeket, szolgáltatásokat vagy márkát reklámozzanak, azaz a vizsgált kereskedelmi tevékenység megfelel-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) szabályainak. Vagyis, a fogyasztók észlelik-e, hogy valójában „reklám” vagy „hirdetés” az a tartalom, amit éppen látnak.

Az elmúlt években a GVH nem szabott ki bírságot, az eljárás alá vont vállalkozásokat inkább különböző kötelezettségvállalásokra kötelezte (például oktatási célú kommunikációs tevékenység és annak szerződésben történő rögzítése, hogyan kell a véleményvezéreknek posztolniuk egy adott termék népszerűsítésekor).

Varga Noémi, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint úgy tűnik, ez a türelmi időszak véget ért: a GVH a napokban – Kasza Tibor ügyében – egyértelműen jelezte, hogy a jövőben szigorúbb fellépésekre lehet tőlük számítani. Ezt indokolttá teheti, ha a piaci szereplők figyelmen kívül hagyják a GVH iránymutató döntéseit és tájékoztató háttéranyagát.

A bejelentés összhangban van az uniós szintű szabályozási törekvéssel is, amely megjelenik az Európai Parlament és Tanács 2005/29/EK irányelvében.

Mi minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak?

A 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) szerint tisztességtelen kereskedelmi eljárásnak minősül, ha egy véleményvezér közösségi oldalán egy terméket népszerűsít és a posztból nem derül ki egyértelműen, hogy ezért ellenszolgáltatást kapott (például: #reklám, #hirdetés megjelölések használata útján). Ezek elmulasztása esetén szerkesztői tartalomnak álcázott reklám valósul meg, amiért a GVH bírságot szabhat ki. Ennek mértéke elérheti a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékát is.

Ki a felelős?

A szerkesztői tartalomnak álcázott reklámért nemcsak az influencer, azaz az oldal „szerkesztője”, hanem maga a hirdető (reklámozó) is felelősségre vonható, továbbá mindenki más, aki gazdaságilag érdekelt (motivált) az adott termék vagy szolgáltatás népszerűsítésében. Így nemcsak a véleményvezéreknek, hanem a reklámozóknak is érdekükben áll, hogy ezek a posztok a hazai jogszabályoknak teljes mértékben megfeleljenek, így a GVH esetleges szankcióit elkerüljék.

„A magyar influencerek posztjainak jelentős része nem felel meg a jogszabályi kívánalmaknak. Gyakori hibának számít az ellenszolgáltatás megfelelő helyen és módon történő feltüntetésén kívül az, hogy a véleményvezérek nem tudják, hogy nem csak pénzbeli ellentételezés esetén kell feltüntetni a reklám jellegét, hanem akkor is, hanem bármilyen ajándékot, ingyenes juttatást, ajándék táskát, ruhaneműt, ingyenes gépkocsit kaptak a népszerűsítésért cserében.” – tette hozzá a Lakatos, Köves és Társai ügyvédi iroda szakértője.

Mit tegyen a hirdető?

A reklámozó vállalkozásoknak célszerű – sőt, a felelősség korlátozása érdekében kifejezetten ajánlott – kidolgozni olyan szerződéses keret-, illetőleg monitoring rendszereket, amelyekkel biztosítani tudják, hogy a véleményvezérek megismerjék a közzétételre vonatkozó elvárásokat, és ők is befolyásolhassák az adott tartalom kialakítását (például: utasítani tudják az influencert a jogszabályoknak nem megfelelő posztok azonnali eltávolítására).

Akkor sincs azonban minden veszve, ha a GVH már elkezdett vizsgálódni egy adott vállalkozás ellen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. Számos megoldás létezik az együttműködő vállalatok részére, amelyekkel jelentős mértékben csökkenthető, sőt, adott esetben el is kerülhető a bírság kiszabása (például: kötelezettségvállalási eljárás, (részleges) beismerés, utólagos megfelelési program kidolgozása stb.).