Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben vizsgálták az elmúlt hónapban a különös kegyetlenséggel elkövetett “szekszárdi gyermekgyilkosság” 19 éves gyanúsítottját. „Ösztönlénnyé vált, akinél átszakadt a morális gát, a fékrendszer” – állítják a szakemberek. De hogyan zajlik egy bűnelkövető elmeállapotának megfigyelése? Milyen esetben rendelhető el és mit jelent a kényszergyógykezelés?
A napokban befejeződik az 5 éves szekszárdi kislány sérelmére elkövetett emberölés elkövetésével gyanúsított “szekszárdi gyerekgyilkos” elmeállapotának megfigyelése, akit a gyilkosság napján elfogtak, és részleges beismerő valomást tett: klinikai szakpszichológusok, pszichiáterek, orvosszakértők feladata annak feltárása, hogy a gyanúsított belátási képessége enyhén, közepes mértékben, avagy súlyosan befolyásolta-e elkövetési magatartását – e tényezők tehát kulcsfontosságúak a felelősségre vonás, a büntethetőség megállapítása kapcsán. Az előzetes vizsgálatot végző szakemberek álláspontja szerint a fiatalember „ösztönlénnyé vált, akinél átszakadt a morális gát, a fékrendszer”, az elkövető felelősségre vonásáról azonban részletes kórrajzkivonat alapján a megfigyelést elrendelő bíróság fog dönteni. Az emberölés büntetési tétele tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, melyet ez esetben 14. életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére különös kegyetlenséggel követett el az áldozat unokabátyja.
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) 1896 óta működő intézmény, melyet elsősorban kényszergyógykezelés végrehajtására hoztak létre. Az intézet speciális egészségügyi tevékenységet végez, melyben sajátosan ötvöződik a klasszikus pszichiátriai gyógykezelés és büntetés-végrehajtási tevékenység. Az IMEI a Budapesti Fegyház- és Börtön (közismert nevén: a „Gyűjtő”) falain belül elhelyezkedő, 311 fogvatartott befogadására alkalmas részleg, ahol a gyógyszer a rendfenntartó: három objektumban őrzik a brutális elkövetőket. Az I. épület rehabilitációs osztályain kényszergyógykezelésre, előzetes kényszergyógykezelésre utalt betegek, valamint a kóros elmeállapotú elítéltek gyógykezelése történik. A II. épület ad helyet a fogvatartottak pszichiátriai és neurológiai kivizsgálására és ellátására, a letartóztatottak elmeállapotának megfigyelésére, a korlátozott beszámítási képességű, valamint a személyiségzavarban szenvedő fogvatartottak kivizsgálására és gyógyítására, a III. épület pedig kizárólag a kényszergyógykezelésre utalt betegek elhelyezését és őrzését szolgálja.
A kényszergyógykezelés elrendelésének szabályozása:
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 78. §-a alapján 4 konjunktív feltétel együttes megléte szükséges a kényszergyógykezelés elrendeléséhez: „Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.” A joggyakorlat alapján leginkább jellemző személy elleni erőszakos büntetendő cselekmények az emberölés, a hirtelen felindulásból elkövetett emberölés, a testi sértés és a szexuális erőszak. A kényszerintézkedés elrendelésére pusztán szándékos elkövetői magatartás esetén kerülhet sor. Az IMEI falain belül szakszerűen ellátott betegek túlnyomórészt gyermekgyilkosok, férj-, illetve családirtók, akik folyamatos kontroll, felügyelet és gyógyszeres terápia alatt élnek.
A kényszergyógykezelés gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy az elkövetőt a bíróság annak kóros elmeállapotára való hivatkozással felmenti – az a Btk. 17. § alapján büntethetőséget kizáró ok – így nem minősül elítéltnek. A kényszergyógykezelt elkövető a büntetés-végrehajtási jogszabályok szerint olyan fogvatartott, aki kóros elmeállapotából adódóan az orvostudomány állása szerint betegnek minősül – így ezen intézkedési nem alkalmazása csakis beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapotú elkövető esetén valósulhat meg. Az intézkedés elrendelésének további feltétele, hogy a kóros elmeállapotú elkövető esetében fennáll a bűnismétlés veszélye – mely alapos feltételezést ideg- és elmeorvosi szakvéleménynek kell alátámasztania – a hasonló erőszakos bűncselekmény ismételt elkövetése tekintetében, amennyiben a törvény az általa elkövetett bűncselekményre egyévi szabadságvesztést meghaladó büntetést rendel kiszabni.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCLX. törvény (Bvtv.) szerint a büntetések és intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az a kényszergyógykezelés esetén a társadalom védelmén túl a kényszergyógykezelt számára megfelelő kezelést és gondozást biztosítson. A beteg gyógyításán, mint elsődlegesen célon túlmenően a jogintézmény büntetőjogi jellegét a társadalom védelme érdekében annak másodlagos célja, az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzése érdekében tett intézkedések adják. A gyógyító-orvosi tevékenységen felül, a szakszerű ellátás keretein belül kiemelt jelentőséget fordítanak a munkaterápiás foglalkoztatásnak és a rehabilitációnak.
Az elmeállapot megfigyelése és a kényszergyógykezelés végrehajtása
Az elmeállapot megfigyelése olyan bizonyítási cselekmény, mely a feltételezett elkövető büntetőjogi szempontból történő felelősségre vonását hivatott alátámasztani. A letartóztatásban lévő terhelt IMEI-be történő beutalásához szükség van orvosszakértői véleményre és – esetlegesen – kórrajzkivonatra. A bíróság a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendelheti el, amennyiben a fenti szakvélemények szerint elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges. Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése esetén a fogva lévő terheltet az IMEI-be, a szabadlábon lévő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni – a megfigyelés időtartama 1 hónap, melyet a bíróság a megfigyelést végző intézmény véleménye alapján további 1 hónappal meghosszabbíthat.
A kényszergyógykezelés már olyan kényszerintézkedés, mely a kóros elmeállapotban lévő terhelt gyógyítását, kezelését hivatott szolgálni. A beteget előzetes kényszergyógykezelés céljából a bírósági értesítőlap végrehajtási utasítása alapján lehet az IMEI-be befogadni. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) vonatkozó szakasza alapján lehetőség van előzetes kényszergyógykezelés elrendelésére, mely a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt történő bírói elvonását jelenti. A vádemelés előtt elrendelt előzetes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb hat hónapig tart, melynek időtartamát a vádemelés előtt a bíróság 1 hónappal meghosszabbíthatja. A főigazgató főorvos az eljáró ügyészségnek haladéktalanul javaslatot tesz az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetésére vagy annak indítványozására, amennyiben az előzetes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú – teret adva ez által a gyanúsított büntetőjogi felelősségre vonásának.
A kényszergyógykezeltekre a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésére irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kényszergyógykezelés elrendelése időpontjának a beteg kezelésének felülvizsgálati határideje szempontjából van relevanciája, mivel annak elrendelésétől számított 1 év elteltével a beteg 30 napra adaptációs szabadságra bocsátható, melyet a hazabocsátásra való félkészülés jegyében otthonában tölthet. A Btk. szerint a kényszergyógykezelés abban az esetben szüntethető meg, amennyiben annak szükségessége a bírói felülvizsgálat eredményeképpen már nem áll fenn, a kényszergyógykezelés tehát a hatályos jogszabályok alapján határozatlan idejű kényszerintézkedésnek minősül. A szakemberek szerint az elmebetegek azonban soha nem gyógyulnak meg, szemléletes hasonlattal élve ez nem egy csonttörés, amely majd idővel összeforr…
