Gazdasági tevékenységet végző alapítványok - Új törvény született márciusban a vagyonkezelő alapítvány bevezetéséről

2019.04.29. Jogi Fórum / Taylor Wessing

A vagyonkezelő alapítványok vonzó alternatívát jelenthetnek a magyar vállalkozók és a külföldi befektetők számára. Az Országgyűlés 2019. március 5-én elfogadta a vagyonkezelő alapítvány, mint a professzionális vagyonkezelés legújabb jogintézményének bevezetéséről szóló törvényt.

Bár a Polgári Törvénykönyv már 2014-ben meghonosította a bizalmi vagyonkezelési szerződést, a törvényhozó szükségét érezte egy külföldi mintákon alapuló, például az angolszász trust-hoz, vagy a német Stiftung-hoz hasonló, rugalmasabb megoldás átvételének. Ez az új típusú alapítvány elsősorban az alapítók által rendelt vagyon kezelésére alapítható, az alapítók által azonban meghatározhatók egyéb célok is, így a kedvezményezettként megjelölt személy javára történő vagyoni juttatás. A Taylor Wessing budapesti irodájának szakértői szerint az új szabályozás vonzó alternatívaként szolgálhat mind a magyar vállalkozók, mind a külföldi befektetők számára.

A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény alapjaiban változtatja meg az alapítvány jogintézményének általunk ismert sajátosságait, átalakítva a felfogásunkat az alapítványok jogrendszerünkben betöltött szerepéről. A hagyományos alapítványokkal szemben, amelyek kizárólag akkor jogosultak gazdasági tevékenységet folytatni, ha az közvetlenül kapcsolódik az alapítvány nem profit orientált fő céljaihoz, egy vagyonkezelő alapítvány főtevékenységként is végezhet gazdasági tevékenységet. Az új szabályozás a vagyonkezelő alapítványok két típusát, a közérdekű és a családi alapítványt különíti el, így megteremti a lehetőséget nemcsak nevelési-oktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, sporttevékenységek stb. finanszírozására, de egyúttal professzionális pénzügyi és jogi keretet nyújt azok számára, akik több generáción keresztül meg kívánják őrizni a család vagyonát. A kedvezményezettek, illetve közeli hozzátartozóik kuratóriumi tagságának, továbbá többségi irányításszerzésének tilalma csak az előbbire alkalmazandó.

A folyamatos működés biztosítása érdekében tőkeerős intézményekre van szükség, így a törvény 600 millió forint értékű kötelező tőkeminimumot vezet be, amelyet az alapítóknak már a nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztése előtt rendelkezésre kell bocsátaniuk.

Az alapító az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti, vagy e jogait az alapítványra átruházhatja. Ebben az esetben a tulajdonosi ellenőrzés megvalósítása érdekében a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottságon túlmenően az alapító köteles kijelölni egy alapítványi vagyonellenőrt is, aki az alapítvány vagyongazdálkodásának figyelemmel kísérése során szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket egy alapító okirattal ellentétes vagy adott esetben veszteséges üzleti döntés esetén. A törvény további innovatív rendelkezése az alapítvány vagyongazdálkodását szabályozó befektetési szabályzat elkészítésének kötelezettsége.

„Egyelőre csak találgathatunk, milyen új lehetőségeket nyit meg számunkra az új szabályozás. Egyrészről a vagyonkezelő alapítványok megkönnyítik a nagyobb vagyonok hosszú távú megóvását, és hatékony eszköznek bizonyulhatnak az öröklési jogviták megelőzésében. Másfelől azonban a nemzetközi adórendszer kritikusai arra hívják fel a figyelmet, hogy könnyen népszerű adóelkerülő trükké válhat egy családi vagyonkezelő alapítvány, továbbá hozzájárulhat a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőséges növekedéséhez.” – véli Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
POLGÁRI JOG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS