Négy új polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba az Európai Bizottság - Egyet jogilag elfogadhatatlannak nyilvánított

2019.05. 7. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság április 30-dikán nyilvántartásba vett négy új európai polgári kezdeményezést - a következőket: „Gyors, igazságos és hatékony megoldás az éghajlatváltozásra”, „A repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó adómentesség megszüntetése Európában”, „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” és „PRO-NUTRISCORE'”. Ugyanakkor az „A megszállt palesztin területeken működő izraeli telepekkel folytatott kereskedelem beszüntetése” elnevezésű európai polgári kezdeményezést jogilag elfogadhatatlannak minősítette, mivel nyilvánvalóan kívül esik a Bizottságnak a Szerződésekben meghatározott hatáskörén.

A folyamat jelenlegi szakaszában a Bizottság nem elemezte a kezdeményezések érdemi tartalmát, csak azok jogi elfogadhatóságát. Amennyiben a négy nyilvántartásba vett kezdeményezés bármelyike egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottság három hónapon belül megvizsgálja azt, és reagál rá. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

1. „Gyors, igazságos és hatékony megoldás az éghajlatváltozásra”

Ezen európai polgári kezdeményezés célja a levegőszennyezés csökkentése érdekében „a fosszilis tüzelőanyagok után fizetendő összegek folyamatos emelése", és az így befolyó teljes összeg visszajuttatása a polgároknak havi kifizetés formájában. A szervezők azt állítják, hogy a tudósok és a közgazdászok egyetértenek az alábbiakban: „Eredményes módszer a levegőszennyezés után fizetendő összegek emelése és az ebből származó bevétel vissszajuttatása a háztartásoknak”.

A Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi intézkedést tehet a környezet minőségének megőrzése, megóvása és javítása céljából, valamint a közvetett adók és a kereskedelempolitika harmonizációja területén. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. május 6-án kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.

2. „A repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó adómentesség megszüntetése Európában”

Ezen európai polgári kezdeményezés szervezői felkérik a Bizottságot, „hogy javasolja a tagállamoknak a repülőgép-üzemanyagra (kerozinra) vonatkozó adó bevezetését, arra hivatkozva, hogya légi közlekedési ágazat adókedvezményekben részesül, pedig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik leggyorsabban növekvő forrását jelenti.

A Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi intézkedéseket tehet a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb formáira vonatkozó jogszabályok harmonizálására. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. május 10-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.

3. „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért”

Ezen európai polgári kezdeményezés szervezői úgy vélik, hogy „az EU-nak különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyeknek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságai eltérnek a környező régiók sajátosságaitól”. Ezért a szervezők arra kérik fel a Bizottságot, hogy biztosítson „egyenlő lehetőséget [a régiók számára] a különböző uniós alapokhoz (…) való hozzáférésre annak érdekében, hogy az EU fejlődését és kulturális sokszínűségét fenn lehessen tartani”.

A Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszthet elő az uniós strukturális alapok feladatainak, elsődleges célkitűzéseinek és szervezésének meghatározása érdekében. A Bizottság egyértelművé tette, hogy e kezdeményezés kapcsán támogató nyilatkozatok gyűjthetők, tudomásul véve, hogy az uniós strukturális alapok feladatainak, elsődleges célkitűzéseinek és szervezésének meghatározására irányuló jogi intézkedéseket érintenek, és feltéve, hogy a finanszírozandó intézkedések az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez vezetnek. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött.

Ezen nyilvántartásba vételt megelőzte a kezdeményezés nyilvántartásba vételének elutasításáról szóló, 2013. július 25-i első bizottsági határozat, amelyet a Bíróság 2019. március 7-én megsemmisített. A határozatot követően a Bizottság újraértékelte a javasolt kezdeményezést.

A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. május 7-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.

4. „PRO-NUTRISCORE”

Ez az európai polgári kezdeményezés felkéri az Európai Bizottságot, hogy „írja elő egyszerűsített „Nutriscore” jelölés feltüntetését az élelmiszeripari termékeken, hogy a fogyasztók magas színvonalú tájékoztatást kapjanak a termékek tápértékéről az egészségük megóvása érdekében. A kezdeményezés célkitűzései a következők: „a tápértékre vonatkozó jelölések könnyebben olvashatóvá és érthetőbbé tétele […]; a közegészségügyi problémák kezelése az élelmiszer-előállítók arra való ösztönzése révén, hogy javítsák a termékeik összetételét; [valamint] a tápértékre vonatkozó információk európai szintű harmonizációja egységes hivatalos jelölési rendszer bevezetése révén […]”. 

A Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi intézkedéseket tehet, melyek célja a belső piac megteremtése és működése. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. május 8-án kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. 

5. „A megszállt palesztin területeken működő izraeli telepekkel folytatott kereskedelem beszüntetése”

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy „a megszállt palesztin területeken működő izraeli telepekkel folytatott kereskedelem beszüntetését” célzó európai polgári kezdeményezés jogilag elfogadhatatlan, mivel nyilvánvalóan kívül esik az uniós szerződésekben foglalt hatáskörén.

Az európai polgári kezdeményezés szervezői felkérik a Bizottságot, hogy „hivatalosan ismerje el, hogy az izraeli telepekkel folytatott kereskedelem tilos, mind az EU egésze, mind pedig a tagállamok számára; továbbá érvényesítsen egy olyan rendeletet, amely biztosítja, hogy a részben vagy egészben az ilyen telepekről származó áruk és szolgáltatások többé ne kerülhessenek be az európai piacra”.

E tárgyra vonatkozó jogi aktust csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke alapján lehetne elfogadni (amely az ún. „korlátozó intézkedésekkel” foglalkozik). Mielőtt azonban a Tanács ilyen jogi aktust elfogadhatna, az EU közös kül- és biztonságpolitikája keretében kell döntést hozni az adott harmadik országgal meglévő gazdasági és pénzügyi kapcsolatok megszakításáról vagy csökkentéséről. A Bizottságnak nincs hatásköre ilyen határozatra irányuló javaslat előterjesztésére.

Mivel ez a kezdeményezés nem felel meg az elfogadhatóság jogi feltételeinek, az Európai Bizottság úgy vélte, hogy azt nem áll módjában nyilvántartásba venni. A rendelet értelmében a javasolt európai polgári kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

Az EU álláspontja továbbra is az, hogy a telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak, akadályozzák a békét, és ellehetetlenítik a kétállami megoldást. Az EU újfent hangoztatja, hogy határozottan ellenzi az izraeli letelepedési politikát és az ebben az összefüggésben hozott intézkedéseket. Az EU és tagállamai elkötelezettek a hatályos uniós jogszabályok és a telepekről származó termékekre alkalmazandó kétoldalú megállapodások folytatólagos, teljes körű és tényleges végrehajtása mellett. Az EU kifejezi az iránti elkötelezettségét is, hogy a nemzetközi joggal összhangban az Izrael Állam és az EU között létrejövő valamennyi megállapodásban egyértelműen és kifejezetten szerepeljen, hogy azok nem alkalmazhatók az Izrael által 1967-ben elfoglalt területekre.

Háttér

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be. Ezzel 2012 áprilisában, az európai polgári kezdeményezésről szóló – a Szerződés rendelkezéseit végrehajtó – rendelet hatálybalépésekor olyan eszköz került a polgárok kezébe, amelynek segítségével elérhetik egyes kérdések napirendre tűzését. 2017-ben, az Unió helyzetéről tartott Juncker-beszédben elhangzottaknak megfelelően az Európai Bizottság reformjavaslatokat terjesztett elő az európai polgári kezdeményezésre vonatkozóan annak érdekében, hogy az még inkább felhasználóbarát legyen. Az Európai Parlament és a Tanács 2018 decemberében megállapodott a reformról, és 2020. január 1-jétől alkalmazandók lesznek a felülvizsgált szabályok. Mindeközben az eljárás egyszerűbb lett, és a szervezőknek egy együttműködési platform nyújt támogatást. Mindez 14%-kal több polgári kezdeményezést (33 nyilvántartásba vétel a jelenlegi Bizottság ideje alatt, szemben az előző Bizottság megbízatása alatt benyújtott 29-cel) és 80%-kal kevesebb elutasítást eredményezett (mindössze 4 polgári kezdeményezést nem vett nyilvántartásba a jelenlegi Bizottság, szemben az előző Bizottság általi 20 elutasítással).

Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi aktusra vonatkozó javaslatot a hatáskörébe tartozó területeken.

Az elfogadhatóság feltételei az alábbiak: a javasolt polgári kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be; nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; és nem lehet nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS