Törvényes-e a hatóság határidőt követően hozott határozata? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2019.05.24. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A tisztességes eljárás megóvása nem önmagában azon múlik, hogy hány nap telt el az ügyintézési határidőt követően, hanem azon, hogy mekkora a határozathozatali határidő elmulasztásával okozott járulékos adózói jogsérelem mértéke - szögezte le az Alkotmánybíróság egy panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította Kúria Kfv.I.35.760/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az alapul szolgáló ügyben az adóhatóság a törvényi határidőn túl hozott határozatot egy áfa ügyben, és adókülönbözet megfizetésére kötelezte az indítványozó gazdasági társaságot. A bírósági felülvizsgálatot követően a Kúria az adóbírságot hatályon kívül helyezte, ezen felül megállapította, hogy az adóhatóság határozata törvényes volt.

Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a Kúria döntése sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés]. Érvelése értelmében ugyanis ez a jog tiltja azt is, hogy az adóhatóság a határozathozatali határidőt követően hozzon határozatot.

Az Alkotmánybíróság a határozathozatalra irányuló közigazgatási eljárások tekintetében kimondta, hogy azért nem lehet határidőn túl határozatot hozni, mert nincs lehetőség szankcionálni. Utóbbiak közé sorolta azt az adóhatósági határozathozatalt, amelyre utólagos adóellenőrzést követően kerül sor. Az Alaptörvényből ugyanakkor az is következik, hogy egy olyan adóigazgatási eljárást, amelyben az adózó önadózását minősítik, határozattal zárhat le az adóhatóság az elévülési időn belül. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a mindenkit terhelő adókötelezettség alól az önadózást megsértő adózók sem bújhatnak ki, különben az adóterheket a jogkövetőkre csoportosítanák át. Ezért nem sérti az Alaptörvényt, ha az adóhatóság annak ellenére kötelezi az adózót a meg nem fizetett adó teljesítésére, hogy a döntést nem hozta meg határidőn belül. Az elévüléssel azonban végleg elenyészik a határozathozatal lehetősége. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az ügyintézési határidő elmulasztása mely esetben fosztja meg a hatósági eljárást a tisztességes minőségétől. Eszerint a tisztességes eljárás megóvása nem önmagában azon múlik, hogy hány nap telt el az ügyintézési határidőt követően, hanem azon, hogy mekkora a határozathozatali határidő elmulasztásával okozott járulékos adózói jogsérelem mértéke. Általánosságban megállapítható, hogy minél hosszabb idő telik el a határidőt követően, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy jelentősnek értékelendő jogsérelem áll elő az adózó oldalán, amit összességében el kell ismernie a határozatot hozó adóhatóságnak és a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint kontrollálnia kell a közigazgatási bíróságnak.

Az Alkotmánybíróság ezekre a szempontokra tekintettel az indítványt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ADÓZÁS
NAV