Mi történik most az EP-ben, és hogyan születik az unió joga? - Kérdések és válaszok az európai választások utáni eseményekről

2019.05.29. Jogi Fórum / Európai Parlament

Az európaiak május 23. és 26. között megválasztották az Európai Parlament új képviselőit. De mi történik most? Hogyan alakul meg az Európai Unió új Parlamentje? Hány fős lesz? Milyen szervezeti egységei vannak és hogyan működik az európai jogalkotás? Mi a szakbizottság, a képviselőcsoport és az Elnökök Értekezlete, mik a feladataik, és hogyan finanszírozzák a működésüket? Hogyan születik az unió joga? - Kérdés-felelet összeállítás a választások utáni eseményekről

Mi szerepel a 9. parlamenti ciklus alakuló ülésének napirendjén (2019. július 2. és 4. között)?

Az európai választópolgárok május 23. és 26. között választották meg az Európai Parlament képviselőit. Az újonnan megválasztott képviselők, akik 2024-ig képviselik választóikat, július 2. és 4. között a Parlament alakuló ülésén vesznek részt. Az ülésen megválasztják a Parlament elnökét, 14 alelnökét és öt quaestorát. Meghatározzák emellett a Parlament szakbizottságainak és albizottságainak létszámát - és ezzel kezdetét veszi a 9. parlamenti ciklus. A következő hetek során első ízben összeülő szakbizottságokban megválasztják a testületek elnökeit és alelnökeit. A napirend tehát:

  • A Parlament új elnökének megválasztása
  • A Parlament alelnökeinek és quaestorainak megválasztása
  • A Parlament szakbizottságainak megalakítása

Miért kedden kezdődik az első ülés?

A Parlament Eljárási szabályzata értelmében a Parlamentnek az európai választások hónapja utáni első teljes hónapot követő első kedden kell üléseznie.

146. cikk: A Parlament összehívása

1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 229. cikke első bekezdésének megfelelően a Parlament minden év márciusának második keddjén külön összehívás nélkül összeül. A Parlament maga határozza meg az ülésszak elnapolásának időtartamát.

2. A Parlament ezenkívül az 1976. szeptember 20-i okmány 10. cikkének (1) bekezdésében említett időtartam elteltétől számított egy hónapos időszak lejártát követő első kedden külön összehívás nélkül összeül.

3. Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott elnapolások időtartamát indokolással ellátott döntéssel, legalább két héttel a Parlament által az ülésszak folytatására korábban kitűzött időpont előtt megváltoztathatja. Az ülésszak folytatása azonban két hétnél későbbi időpontra nem halasztható.

4. Az Elnök kivételesen, az Elnökök Értekezletével történő konzultációt követően, az összes képviselő többségének kérelmére, vagy a Bizottság vagy a Tanács kérelmére összehívja a Parlamentet.

Az Elnök kivételesen, az Elnökök Értekezletének hozzájárulásával sürgős esetekben összehívhatja a Parlamentet.

Ki elnököl az első ülésen?

Az új parlamenti elnököt megválasztó alakuló ülésen az előző ciklus elnöke elnököl. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az egyik előző alelnök (rangsor szerint), vagy, távollétükben a leghosszabb ideje képviselői tisztséget betöltő képviselő elnököl.

Az Európai Parlament saját képviselői közül választja meg elnökét.

14. cikk: Ideiglenes elnök

1. A 146. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az Elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésen az Elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl.

2. Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az Elnök megválasztása vagy a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban a mandátumok vizsgálata. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet az illetékes bizottsághoz kell utalni.

Hogyan választ elnököt a Parlament?

Az elnöki jelöltséghez egy képviselőcsoport, vagy a képviselők huszadának (azaz 38 képviselőnek (az Eljárási szabályzat reformjakor bevezetett ún. „alacsony érvényességi küszöbérték”) támogatása szükséges. A választás titkos szavazással történik. (15. szabály)

Az Európai Parlament szokásos szavazásaihoz képest rendhagyó módon a képviselők szavazólapon jelölik meg választott jelöltet, majd a lapot a szavazóurnába dobják. Az eljárást nyolc szavazatszámláló felügyeli, akiket sorsolással választanak ki a képviselők közül. A jelölt megválasztásához a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell megszerezni (16. szabály).

Az üres vagy rontott szavazólapok nem számítanak a szükséges többség kiszámításakor. Ha az első szavazás sikertelen, ugyanazok a jelöltek, vagy újabb indulók azonos feltételek mellett indulhatnak egy második fordulóban is. Szükség esetén egy harmadik fordulóra is sor kerülhet, változatlan szabályok szerint.

Ha a harmadik forduló is sikertelen, az abban a fordulóban legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt egy negyedik körben is rajthoz áll. Itt már egyszerűen a többséget szerző jelölt nyer. Ezután az újonnan megválasztott elnök átveszi az ülés vezetését és megtarthatja nyitóbeszédét, majd elnököl az alelnökök és a quaestorok megválasztásánál. 

Hogyan választják meg az alelnököket és a quaestorokat?

A Parlament az elnök megválasztása után a Parlament működéséhez szükséges további két testület tagjait is megválasztja, az alábbi sorrendben: először a 14 alelnököt, aztán az öt quaestort.

A jelölések az elnök jelölésével megegyező módon történnek (azaz a 15. szabály szerint). A 14 alelnököt egy körben a szavazatok abszolút többségével választják meg. Ha a sikeres jelöltek száma 14-nél kevesebb, akkor a Parlament újabb szavazási fordulót tart ugyanilyen feltételek mellett. Ha harmadik fordulóra is szükség van, a fennmaradó helyek betöltéséhez már egyszerű többség is elegendő (17. szabály)

Az alelnökök rangsora megválasztásuk sorrendjétől függ. Amennyiben döntetlen az eredmény, a képviselők rangsorában az életkor lesz a döntő. Amennyiben az alelnököket közfelkiáltással választják meg, akkor a rangsort titkos szavazás eredményeképp állapítják meg.

A quaestorok megválasztása ugyanolyan eljárás szerint történik, mint az alelnöké. A képviselőcsoportok általában arra törekednek, hogy az alelnökök és a quaestorok száma nagyjából tükrözze a képviselőcsoportok létszámát és az elnökválasztás eredményét.

Mikor tudjuk meg, hogy melyik képviselő melyik szakbizottság tagja lesz?

A Parlament a július 2. és 4. közötti alakuló ülésén az Elnökök Értekezletének (CoP) javaslata alapján dönt a szakbizottságok létszámáról. Az Elnökök Értekezletének javaslatát jóváhagyásra nyújtják be a Parlament elé, amely egyszerű többséggel dönt.

A szakbizottsági tagok jelöléséről a képviselőcsoportok döntenek, döntésüket az első plenáris ülést követő plenárison jelentik be (az Eljárási szabályzat függeléke értelmében erről nincs szavazás). A szakbizottságok a következő hetek folyamán megtartják alakuló ülésüket, amelyen megválasztják elnöküket és alelnökeiket. A szakbizottságokat két és fél évre állítják fel.

A bizottságok jelentések elfogadásával és plenáris módosító indítványok beadásával formálják a jogszabályjavaslatokat. Emellett ők jelölik ki azon tárgyalódelegációk tagjait, amelyek a jogszabálytervezetekről a Tanáccsal egyeztetnek. A bizottságok saját kezdeményezésű jelentéseket is elfogadnak, szakértői meghallgatásokat szerveznek, és más uniós testületek és szervek munkáját vizsgálják.

Hány tagja lesz az egyes szakbizottságoknak?

A 8. törvényhozási ciklus idején a szakbizottságoknak 25-73 teljes jogú, és ugyanennyi helyettes tagja volt. A 9. ciklus szakbizottságainak létszámáról az Elnökök Értekezletének javaslata alapján az első plenáris ülésen dönt a Parlament.

Ki lesz a szakbizottságok elnöke? 

Minden szakbizottság az alakuló ülésén a teljes jogú tagok közül választja meg elnökét és a legfeljebb négy alelnökét. Ők együtt alkotják a szakbizottság elnökségét (az ún. bureau-t), akik megbízatása két és fél évre szól. A bizottságok összetétele a parlamenti erőviszonyokat tükrözi.

Vannak másfajta bizottságok is?

Egyes konkrét témák körüljárására a Parlament különböző albizottságokat és ideiglenes különbizottságokat alakíthat, az uniós jogszabályok állítólagos megszegésének kivizsgálására pedig vizsgálóbizottságot hozhat létre.

A 2014-2019 közötti ciklus különbizottságai:

  • TAXE - adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb szabályokkal foglalkozó különbizottság (munkája 2015. november 30-án zárult)
  • TAX2 - adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb szabályokkal foglalkozó különbizottság (munkája 2016. augusztus 2-án zárult)
  • TAX3 - pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottság (munkája 2019. február 27-én zárult)
  • TERR - terrorizmus (munkája 2018. november 4-én zárult)
  • PEST - peszticidek uniós engedélyezési eljárása különbizottság (munkája 2018. december 12-én zárult)

A 2014-2019 közötti ciklus vizsgálóbizottságai:

  • EMIS - gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság (munkája 2017. április 4-én zárult)
  • PANA - a pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó vizsgálóbizottság (munkája 2017. december 13-án zárult)

Az jogszabálytervezetek egyeztetési szakaszában speciális egyeztetőbizottságot állítanak fel. Az egyeztetés a rendes jogalkotási eljárás (azaz az együttdöntés) harmadik, és egyben végső fázisa. Egyeztetési eljárásra akkor kerül sor, ha a Tanács nem hagyja jóvá a Parlament második olvasatban jóváhagyott összes módosító indítványát.

Az egyeztetőbizottság két delegációból áll: a Tanács küldöttségéből, amelyben minden tagállam egy-egy küldöttje (miniszterek vagy képviselőjük) ül, és a Parlament küldöttségéből, amely ugyanennyi képviselőből áll. Az egyeztetőbizottságnak kell megállapodnia az ún. közös szövegtervezetben, amelyet aztán a Parlamentnek és a Tanácsnak egyaránt jóvá kell hagynia.

Ki szervezi a szakbizottságok munkáját?

A szakbizottságok munkáját a Bizottsági Elnökök Értekezletén (CCC) az egyes szakbizottsági elnökök hangolják össze.

Mik azok a képviselőcsoportok, és hogyan jönnek létre?

A képviselőcsoport legalább 25 képviselőből áll, akik a tagállamok legalább negyedét (azaz minimum hét tagállamot) képviselnek.

Képviselőcsoport létrehozásával a képviselők elismerik, hogy közös politikai nézeteket vallanak: a képviselőcsoport létrehozásáról szóló, a Parlament elnökének benyújtott nyilatkozat a csoport céljait feltüntető politikai nyilatkozatot is tartalmaz.

A képviselőcsoportok megalakításáról már május 27-én elkezdődtek a tárgyalások.

A képviselőcsoportoknak július elsejéig kell nyilatkozniuk összetételükről.

Ahhoz, hogy a képviselőcsoportot július 2-val elismerje a Parlament, a képviselőcsoportnak július elsejéig értesítenie kell a Parlamentet az összetételéről.

Képviselőcsoportot a ciklus során bármikor létre lehet hozni.

Milyen feltételek teljesítése mellett lehet képviselőcsoportot alakítani?

A képviselők a választások után képviselőcsoportokat hoznak létre. A képviselőcsoportokat azonos politikai hovatartozású, különböző tagállamokból érkező képviselők alkotják. Később, a parlamenti ciklus alatt is lehet képviselőcsoportot létrehozni. A 8. ciklus végén nyolc képviselőcsoport volt az Európai Parlamentben.

Képviselőcsoportot legalább 25, a tagállamok legalább negyedét (azaz legalább hét tagállamot) reprezentáló képviselő hozhat létre. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Képviselőcsoport létrehozásakor nyilatkozatban kell értesíteni a Parlament elnökét a képviselőcsoport nevéről, tagjairól és elnökségéről, és be kell mutatni a képviselőcsoport céljait felsoroló politikai nyilatkozatot.

A Parlament nem vizsgálja, hogy az egyes képviselőcsoportok tagjai egységes politikai nézeteket vallanak-e. A képviselők a képviselőcsoport létrehozásával ismerik el nézeteik azonosságát. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot valóban a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők vitatják nézeteik összhangját.

Hogyan finanszírozzák a képviselőcsoportokat?

A képviselőcsoportok a Parlament költségvetéséből vehetnek fel munkatársakat és jutnak hozzá a szükséges adminisztratív eszközökhöz. A Parlament Elnöksége állapítja meg e források és eszközök kezelésének és ellenőrzésének szabályait. A rendelkezésre álló forrásokból nemcsak a képviselőcsoportok adminisztratív és működési költségeit, hanem az Európai Unióval kapcsolatos politikai és tájékoztatási tevékenység kiadásait is finanszírozzák.

A költségvetés nem használható semmilyen európai, nemzeti, regionális vagy helyi választási kampány, európai vagy országos politikai párt vagy attól függő szerv finanszírozására.

Nem minden képviselő tagja valamely képviselőcsoportnak. Az egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartozó képviselőket „független képviselőnek” nevezik. Ők az Elnökség által meghatározott szabályok értelmében szintén jogosultak alkalmazottak igénybevételére és különböző jogokkal rendelkeznek.

Kik a képviselőcsoportok elnökei, és hogyan választják meg őket?

Az Európai Parlament 8. ciklusa során nyolc képviselőcsoport működött. Mindegyik képviselőcsoport megválasztja saját elnökét vagy elnökeit. A képviselőcsoportok elnökei és a Parlament elnöke alkotják az Elnökök Értekezletét. Az Elnökök Értekezlete szervezi a Parlament munkáját, tervezi a jogalkotási folyamatot, dönt a bizottságok és küldöttségek feladataival és tagságával kapcsolatos kérdésekben, és felel a többi uniós intézménnyel, a nemzeti parlamentekkel és a harmadik országokkal való kapcsolatokért.

Kik a képviselőcsoportok szakbizottsági koordinátorai, és kik választják meg őket?

A képviselőcsoportok parlamenti bizottsági „koordinátorokat” választanak. A koordinátorok az egyes képviselőcsoportok politikai vezetői a szakbizottságban. Ők koordinálják a képviselőcsoportjuk álláspontjának kialakítását egy-egy témában. Emellett az elnökkel és az alelnökökkel együtt a bizottsági munka szervezésében is részt vesznek.

Az új képviselői mandátumok ellenőrzése

Az újonnan megválasztott képviselők betöltött feladatokat a választást követően vizsgálatnak vetik alá, amelynek során kiszűrik az európai parlamenti képviselőséggel összeférhetetlen tisztségeket. Összeférhetetlenség áll fenn többek között akkor, ha a képviselő valamely uniós tagállam kormányának vagy parlamentjének tagja, az Európai Bizottság tagja, az Európai Bíróság bírája, az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja, a Számvevőszék tagja vagy az Európai Beruházási Bank tagja. A Szerződések alapján a közösségi alapok kezelésére létrehozott uniós intézmények és szervek aktív tisztviselői sem lehetnek képviselők.

A hivatalos választási eredmények közzététele után az Európai Parlament elnöke bekéri az uniós tagállamoktól a mandátumot szerző jelöltek nevét, és felkéri őket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

Mielőtt az új képviselők (akiknek megválasztásáról a tagállam értesítette a Parlamentet) átveszik mandátumukat, írásos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy nem töltenek be a képviselőséggel összeférhetetlen tisztséget. Ezt a nyilatkozatot legkésőbb hat nappal a Parlament alakuló ülése előtt be kell nyújtani.

Az új képviselők utólagos mandátumvizsgálatát a Parlament Jogi Bizottsága végzi el, amely a tagállamok által szolgáltatott információk alapján jelentést készít. A döntést eljuttatja a Parlament elnökéhez, aki erről a következő plenáris ülésen számol be. A Parlament az 1976. szeptember 20-i okmány alapján a mandátumvizsgálat mellett esetleges jogvitákról is dönt, azoknak a kérdéseknek a kivételével, amelyekről a nemzeti választójog rendelkezik.

Amennyiben megállapítják, hogy egy képviselő összeférhetetlen tisztséget tölt be, a Parlament „megállapítja a képviselői hely megüresedését”.

Hogyan nevezik ki az Európai Bizottság elnökét és a biztosokat?

Az Európai Parlament választja meg a Bizottság elnökét. Erre az első alkalom a júliusi második plenáris ülés (július 15-18.).

A választások után az újonnan megalakuló Parlament egyik első feladata az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság új elnökének megválasztása. A tagállamoknak az európai parlamenti választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük az elnök személyére. A Parlamentnek abszolút többséggel (azaz a képviselők fele plusz egy szavazat mellett) kell jóváhagynia a Bizottság új elnökét. Amennyiben a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, az Európai Tanácsnak egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy minősített többséggel javaslatot tegyen egy új jelöltre. A Parlament a 2014. évi európai parlamenti választások alkalmával bevezette a Bizottság elnöki tisztségéért indított jelöltek rendszerét. Mindegyik európai politikai párt jelöltet indított a Bizottság elnöki tisztségéért, és a választásokon a legtöbb szavazatot, a Parlamentben pedig többséget szerzett párt tehetett javaslatot a Parlamentnek a Bizottság elnöki tisztségéért induló jelöltjére.

Biztosok

A biztosjelöltek alapos parlamenti átvilágítási eljáráson mennek keresztül.

A Tanács a megválasztott elnökkel egyeztetve elfogadja a biztosjelöltek ‒ tagállamonként egy-egy jelölt ‒ listáját. A biztosjelöltek először a portfóliójuknak megfelelő parlamenti bizottság előtt mutatkoznak be (a meghallgatások várhatóan október folyamán lesznek). A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik a Parlament elnökének. Negatív értékelések korábban már késztettek visszalépésre jelölteket. A Parlamentnek ezután szavaznia kell a Bizottság teljes összetételének, többek között a Bizottság elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jóváhagyásáról. Miután a Parlament jóváhagyta az elnök és a biztosok személyét, a Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket.

Ha a Bizottság megbízatása alatt lényeges változás következik be a biztosi feladatkörökben, megüresedett tisztséget kell betölteni, vagy új tagállam csatlakozása miatt újabb biztost kell kinevezni, akkor az érintett biztosjelöltek újra megjelennek az illetékes parlamenti bizottság előtt.

Hány képviselő lesz az új Parlamentben?

Az Európai Parlament új összetétele (705 képviselővel) csak akkor lép életbe, ha és amikor az Egyesült Királyság már nem az Európai Unió tagja.

Amíg az Egyesült Királyság uniós tagállam, a Parlament továbbra is a jelenlegi létszámmal (751 képviselő) működik.

Amennyiben a 9. parlamenti ciklus elején még a jelenlegi létszám érvényes, az új (azaz a 751-ről 705 képviselőre csökkentett) létszám az Egyesült Királyság kilépésének időpontját követően azonnal életbe lép.

Az új létszám szerint a 9. ciklusban több képviselői helyhez jutó tagállamok (Írország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Románia, Hollandia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Finnország, Horvátország, Észtország) ezért csak az Egyesült Királyság kilépését követően jutnak hozzá az új mandátumokhoz.

Az Európai Tanács 2018. júniusi, az Európai Parlament összetételéről szóló döntésének 3.2 bekezdése:

“(20) Ha azonban az Egyesült Királyság a 2019–2024-es parlamenti ciklus kezdetén még az Unió tagállama, akkor a hivatalba lépő európai parlamenti képviselők tagállamonkénti száma a 2013/312/EU európai tanácsi határozat (2) 3. cikkében meghatározott létszám, egészen az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének hatálybalépéséig.

Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének hatálybalépését követően az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma az e cikk (1) bekezdésében előírtak szerint alakul.

Az első és második albekezdésben meghatározott képviselői helyek száma közötti különbségből adódó további helyeket betöltő összes európai parlamenti képviselőnek egy időben kell elfoglalnia helyét az Európai Parlamentben. "

Európai választások 2019 - Friss mandátumbecslés a 751 képviselői helyre számítva - ITT elolvasható

Öt magyarországi párt szerzett EP mandátumot - A vasárnapi európai parlamenti választás eredményeinek összesítése - ITT elolvasható

 

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ