Sérthetetlen képviselők - A mentelmi jog szabályozása és gyakorlata - A Ceglédy-ügy margójára

2019.06.11. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás, azonban az európai parlamenti választáson jelöltként igazolt személyt mentelmi jog illeti meg. A bíróság tehát az eljárást felfüggesztette. - De mi is a lényege a mentelmi jognak? Hogyan szabályozza a jog és hogyan működik a gyakorlatban? Mit jelent a felfüggesztése?

Az idei EP választást megelőző kampányidőszakot is kiélezett politikai harc jellemezte – a végső hajrában Czeglédy Csaba EP képviselő mentelmi jogának kérdése is a média középpontjába került, mely különböző jogalkalmazói kérdéseket is felvetett.

Czeglédy Csaba és társai ellen a Szegedi Törvényszéken bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A hatályos jogszabályok szerint az európai parlamenti választáson jelöltként igazolt személyt mentelmi jog illeti meg, így vele szemben a büntetőeljárás mindaddig nem folytatható, amíg a mentelmi joga fennáll. A bíróság fel is függesztette a vele szemben folyó eljárást és egyúttal kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál a vádlott mentelmi jogának felfüggesztését. A Nemzeti Választási Bizottság azonban úgy döntött, hogy fenntartja a jelölt mentelmi jogát, így az az EP választások eredményeinek jogerőre emelkedéséig fennáll. A büntetőjogban a mentelmi jog büntethetőségi akadályként - egyfajta személyes mentességként jelentkezik.

Mit is jelent a mentelmi jog?

A mentelmi jog a parlamenti képviselői munka védelmének évszázadokra visszanyúló hagyományokkal rendelkező jogintézménye. Az országgyűlési képviselőket munkájuk során – és azzal összefüggésben – gyakran érnek atrocitások, személyükkel szemben számos esetben indulhat politikai érdekekkel is megspékelt hatósági eljárás. A mentelmi jog az országgyűlési képviselői munka, a törvényhozó testület védelmét hivatott szolgálni, mely gátat szabhat a megalapozatlan hatósági eljárásokkal, önkényes politikai zaklatásokkal szemben. Minderre a védelemre az Alaptörvény nyújt jogi garanciát, mely kimondja, hogy az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. [Alaptörvény 4. cikk (2) bek.]  Az országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 73. § (1) alapján „a képviselő bíróság vagy hatóság előtt – képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.”

A mentelmi jog kettős természete

A mentelmi jog jogi természete kettős: egyrészt biztosítja a parlamenti képviselők felelősségmentességét (immunitás), másrészt a képviselők sérthetetlenségét (inviolabilitás). (I.) A képviselők felelősségmentessége (korábbi terminusban: felelőtlensége) abszolút és feltétlen, minden modern parlamenti demokráciában ugyanazon célt szolgálja, miszerint a képviselők feladataik ellátása során tett szavazataikért nem vonhatók felelősségre, velük szemben e minőségben vizsgálat nem folytatható le. Nem vonható felelősségre továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt sem. Az immunitás a képviselő politikai vélemény-szabadságát védi. (II.) Sérthetetlenségük annyit jelent, hogy a képviselőt csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntető-eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni, illetve szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. Az inviolabilitás tehát a képviselők büntetőjogi felelősségre vonásához a parlament hozzájárulását követeli meg. A mentelmi jog nem terjed ki a törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokra. A képviselő mentelmi jogáról – szabálysértési eljárás esetét kivéve – nem mondhat le.

Az Alkotmánybíróság a 34/2004. (IX. 28.) számú AB határozatában rámutatott arra, hogy a szabad véleménynyilvánítás érvényesülésének kiemelten fontos helyszíne az országgyűlés, az a terep, ahol az ország sorsát közvetlenül érintő ügyekben érvek és ellenérvek felsorakoztatását követően döntést hoznak a képviselők. Az alkotmányos törvényalkotás nem képzelhető el a parlamenti tanácskozás nyilvánossága és a képviselői felszólalások szabadsága nélkül.

A mentelmi jog felfüggesztése, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság

A 10/2014. (II. 24.) számú OGY határozat - Határozati Házszabály - vonatkozó rendelkezései szerint az Országgyűlés megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait, melyek feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik. Ezen kötelezően létrehozandó állandó bizottságok közé tartozik a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság (a továbbiakban: Mentelmi bizottság), mely paritásos bizottságként látja el tevékenységét – tehát mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi jelöltet jelölhetnek az állandó bizottságba. A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének bejelentését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti, valamint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt. A Mentelmi bizottság által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv köteles haladéktalanul a bizottság rendelkezésére bocsátani, felfüggesztéséről pedig az Országgyűlés dönt.

Képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Az a képviselő, akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette, jogosult kétperces időtartamban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelenteni a házelnöknek.

De mit is jelent a mentelmi jog az Európai Parlamentben? Természeténél fogva a mentelmi jog az EP képviselők esetében is a felelősségmentességet és a sérthetetlenséget hivatott biztosítani azzal, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 9. cikk szerint esetükben az általuk képviselt tagállam területén felül a többi uniós tagállam területére is kiterjed mentelmi joguk, tehát az EU területén belül mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól. A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek. Az EP képviselők mentelmi joga teljes hivatali idejükre szól.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ORSZÁGHÁZ
EURÓPAI PARLAMENT