Köthetőek-e díjfizetéshez a gyűlöletre uszító televíziós műsorok? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2019.07. 8. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Valamely tagállam olyan közrendi okból mint a gyűlöletre uszítás elleni küzdelem, előírhatja annak kötelezettségét, hogy egy másik tagállamból származó televíziós csatornát ideiglenesen kizárólag külön díjfizetéssel aktiválható televíziós műsorcsomagokban szolgáltassanak vagy közvetítsenek tovább. Az ilyen csatorna terjesztésének feltételei azonban nem akadályozhatják meg az említett csatorna szoros értelemben vett továbbközvetítését - az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott.

A C-622/17. sz. ügyben hozott ítélet - Baltic Media Alliance Ltd kontra Lietuvos radijo ir televizijos komisija

Az Egyesült Királyságban bejegyzett Baltic Media Alliance Ltd (BMA) szolgáltatja a litván közönségnek szánt NTV Mir Lithuania televíziós csatornát, amely műsorainak túlnyomó része orosz nyelvű. 2016. május 18-án a litván rádió és televízió bizottság (LRTB) a litván jogszabályokkal összhangban olyan intézkedést fogadott el, amely a televíziós csatornákat vezetéken vagy interneten a litvániai fogyasztók számára terjesztő gazdasági szereplőket arra kötelezte, hogy a tizenkét hónapon keresztül az NTV Mir Lithuania csatornát kizárólag külön díjfizetéssel aktiválható televíziós műsorcsomagokban szolgáltassák. E határozat azon alapult, hogy 2016. április 15-én a szóban forgó csatornán bemutatott egyik műsor a balti államokkal szembeni, állampolgárságon alapuló ellenségeskedésre és gyűlöletre uszító információkat tartalmazott.

A BMA a 2016. május 18-i határozat megsemmisítése iránti kérelmet terjesztett a Vilniaus apygardos administracinis teismas (vilniusi megyei közigazgatási bíróság, Litvánia) elé többek között arra hivatkozva, hogy e határozatot az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv1 megsértésével fogadták el, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák a vétel szabadságát, és ne korlátozzák a más tagállamokból származó televíziós adások továbbközvetítését saját területükön olyan okoknál fogva, mint például a gyűlöletre uszítás elleni intézkedések. E nemzeti bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az említett irányelv hatálya alá tartozik-e az olyan határozat, mint amelyet az LRTB elfogadott.

Az irányelv fogalmainak, célkitűzéseinek, összefüggéseinek és keletkezésének vizsgálata keretében és a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot is figyelembe véve a Bíróság megállapítja, hogy nem minősül az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett korlátozásnak az olyan nemzeti intézkedés, amely általánosan közrendi célt követ, és amely valamely televíziós csatornának a fogadó tagállam fogyasztói részére történő terjesztésére vonatkozó feltételeket szabályozza, mivel ezek a feltételek nem akadályozzák meg az említett csatorna szoros értelemben vett továbbközvetítését. Egy ilyen intézkedés ugyanis nem vezeti be a szóban forgó csatorna adásának olyan második ellenőrzését, amely hozzáadódik ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet az adás tagállama köteles elvégezni.

A szóban forgó intézkedést illetően a Bíróság hangsúlyozza, hogy az LRTB és a litván kormány által előterjesztett észrevételekből kitűnik, hogy a litván tömegtájékoztatásról szóló törvény elfogadásával, amelynek alapján a 2016. május 18-i határozatot meghozták, a litván jogalkotó a litván állam hitelét sértő és annak államiságát fenyegető információk aktív terjesztése ellen kívánt küzdeni annak érdekében, hogy a televíziónak a közvélemény kialakulására gyakorolt különösen jelentős hatására tekintettel védje a litván információs tér biztonságát, valamint biztosítsa és megőrizze a megfelelő tájékoztatáshoz fűződő közérdeket. Az e törvényben említett információk között szerepelnek a litván alkotmányos rend erőszakos megdöntésére felhívó, a Litván Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és politikai függetlenségének megsértésére uszító információk, amelyek háborús propagandát, háborús uszítást, gyűlöletkeltést, illetve nevetségessé tételre vagy megvetésre való buzdítást tartalmaznak, vagy amelyek ösztönzik a valamely csoporttal vagy a csoporthoz tartozó valamely személlyel szembeni, különösen az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetést, erőszakot vagy durva fizikai bánásmódot.

Észrevételeiben a LRTB kifejtette, hogy a 2016. május 18-i határozatot azzal az indokkal fogadták el, hogy az NTV Mir Lithuania csatornán szolgáltatott műsorok egyike olyan hamis információkat tartalmazott, amelyek állampolgárságon alapuló ellenségeskedésre és gyűlöletre uszítottak a balti államokkal szemben a litvánoknak és a letteknek a holokauszt során folytatott kollaborációja kapcsán és a balti államok állítólagosan nacionalista és neonáci belpolitikája vonatkozásában, amely politika fenyegetést jelent az említett országok területén élő orosz nemzeti kisebbség számára. A LRTB szerint e műsor a litvániai oroszul beszélő kisebbséget célozta, és különböző propagandatechnikák segítségével arra törekedett, hogy negatív és sugalmazó módon e társadalmi csoport véleményét a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Lett Köztársaság által folytatott bel- és külpolitika tekintetében befolyásolja, felerősítse a társadalom megosztottságát és polarizáltságát, továbbá hangsúlyozza a kelet-európai régióban a nyugati országok által teremtett feszültséget és az Orosz Föderáció áldozatszerepét.

Ezen az alapon egy olyan intézkedést, mint amely ennek az ügynek a tárgyát képezi, úgy kell tekinteni, mint amely általánosan közrendi célra irányul.

Ezenkívül az LRTB és a litván kormány írásbeli észrevételeiben kifejtette, hogy a 2016. május 18-i határozat kizárólag az NTV Mir Lithuania csatorna litván fogyasztók részére történő terjesztésének feltételeit szabályozza. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a 2016. május 18-i határozat nem függeszti fel, illetve nem tiltja meg ugyanezen csatorna Litvánia területén történő továbbközvetítését, mivel az a fent említett határozat ellenére továbbra is jogszerűen terjeszthető e területen, és a litván fogyasztók továbbra is megtekinthetik azt, amennyiben díjfizetéssel aktiválható televíziós műsorcsomagra fizetnek elő.

Következésképpen egy olyan intézkedés, mint amely ennek az ügynek a tárgyát képezi, nem akadályozza meg az ezzel az intézkedéssel érintett televíziós csatorna más tagállamból származó televíziós adásainak a fogadó tagállam területén történő, szoros értelemben vett továbbközvetítését. A Bíróság tehát megállapítja, hogy egy ilyen intézkedés nem tartozik az irányelv hatálya alá.

_________________________________________________________________________________

1A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek össze

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA