A nyári diákmunka vállalás buktatói - Jogos a kérdés - Beszélgetés a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökhelyettesével

2019.08. 8. Jogi Fórum / OBH

Javában dübörög a nyári szünet. Sok diák nem csak pihenéssel, hanem munkával is tölti ezeket a heteket. Jogi szempontból azonban számos olyan dolog felvetődik, amire érdemes figyelni. - Jogos a kérdés - Beszélgetés Kormos Jánossal, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megbízott elnökhelyettesével

Hány éves kortól vállalhat munkát egy diák, és kell-e a szülő hozzájárulása a munkába állásához?

A Munka Törvénykönyve szerint munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől az iskolai szünet ideje alatt el lehet térni és a jogszabálynak megfelelő keretek között azok a fiatalok is dolgozhatnak, akik már betöltötték a tizenötödik életévüket és nappali képzésben tanulnak. Utóbbiak esetében azonban szülői hozzájárulásra is szükség van, vagyis a munkáltatónak a szülőtől kell kérni egy írásbeli nyilatkozatot. Ez a szabály – a nemzetközi normákkal egyezően – összhangban van a tankötelezettségi felső korhatárral is, ami a köznevelésről szóló törvény szerint a diák 16. életévének betöltéséig tart.

Speciális eset, amikor kifejezetten szükség van a 16 év alatti, tanköteles fiatalok foglalkoztatásra. Színházakban vagy reklámfilmekben például gyakran szerepelnek gyerekek. Ilyen munkakörökben lehetőség van az életkori határok figyelembevétele nélkül foglalkoztatni a fiatalokat, de csak a gyámhatóság előzetes beleegyezésével.

Érdemes megemlíteni még, hogy azok a fiatalok, akik még nem töltötték be a 18. életévüket fiatal munkavállalónak minősülnek. Számukra erősebb védelmet biztosít a törvény. Ha például egy ilyen személyt nem munkaviszony keretében foglalkoztatnak, akkor is érvényesek rá a Mt. fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezései.

Milyen szabályok vonatkoznak a munkaidőre?

Mivel a tizennyolc év alatti tanulóra a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak, így a napi munkaidejük legfeljebb nyolc óra lehet, heti szinten pedig negyven órát dolgozhatnak. Ha több munkáltató számára végeznek egyszerre munkát, akkor a részükre történő munkavégzés idejét össze kell adni.

Szabályok emellett másra is vonatkoznak. Ilyen a munkavégzés közbeni szünet. Ha a diák munkaideje eléri a napi négy és fél órát, akkor ez napi harminc perc, hat órát meghaladó munkaidő esetén pedig negyvenöt perc. A pihenőnek, vagyis a munka befejezésétől másnap a kezdésig eltelt időnek el kell érnie a tizenkét órát. Emellett hetente legalább két szabadnap is jár a fiataloknak, az egyik napot pedig mindenképp vasárnapra kell időzíteni.

Szintén speciálisan előírás, hogy fiatal munkavállalók nem végezhetnek éjszakai munkát, nem túlórázhatnak, emellett pedig készenléti és ügyeleti műszakot sem vállalhatnak. Nekik is jár szabadság, sőt az alapszabadságon kívül még pótszabadság is megilleti őket.

Egy munka kiválasztásakor mire figyeljen az érintett? Hogyan tudja ellenőrizni a munkáltatókat, kelthet-e valami gyanút az álláskeresőben?

A legbiztosabb, ha huzamosabb ideje dolgozik már ott ismerős, aki elégedett a munkáltatóval. Ez sem garancia, de kiindulásnak jó lehet. Bárki számára elérhető nyilvános ellenőrizhetőségként a

https://www.e-cegjegyzek.hu/

https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/

http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/torzskonyv_...

weboldalakat tudom mondani.

Létezik példa gyanús esetre, olyan ajánlatra, amit érdemes elkerülni?

A megkötendő munkaszerződést előzetesen mindenképpen érdemes átnézetni olyan független hozzáértő szakemberrel, akinek vannak gyakorlati tapasztalatai is munkaügyi jogvitákban. Ha a munkaszerződésben rögzítettektől eltérő szóbeli kérés vetődik föl, akkor az mindenképpen gyanút kell, hogy keltsen. Érdemes továbbá a bejegyzett munkaközvetítőkhöz és iskolaszövetkezetekhez fordulni, mivel ezek a szerveztek többnyire megbízható partnerekkel dolgoznak együtt.

Milyen papírok szükségesek a diákok foglalkoztatásához? Kell-e valamit kiváltania előtte az érintettnek, illetve a munkáltatók részéről mi az, amihez mindenképp ragaszkodjanak a fiatalok?

Adókártya kiváltása mindenképp kell, mert a munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Továbbá egy írásba foglalt munkaszerződés is elengedhetetlen. Utóbbi hiánya fordul elő a leggyakrabban a munkaügyi ellenőrzésekkor. Sok munkáltató ezt azért meri meglépni, mert egy diák foglalkoztatása általában csak néhány hétig tart, ám neki a dokumentum hiányában nem kell adót és járulékokat fizetni. Ami viszont a fiatal munkavállaló szempontjából fontos, hogy írásba foglalt munkaszerződés nélkül nincs garanciája arra, hogy a hónap végén megkapja a munkabérét.

Néhány dolognak feltétlenül szerepelnie kell a munkaszerződésben. A személyi alapbérre és a munkakörre vonatkozóan mindenképp meg kell állapodniuk a feleknek. Emellett a munkavégzés helyét is meg lehet határozni a munkaszerződésben. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a foglalkoztatott a munkáját szokás szerint végzi.

Munkától függően óriási különbségek lehetnek a fizetések, de mi az a minimum, amit ki kell fizetni a diákmunkásoknak? Hogyan zajlik a kifizetésük? Adózniuk kell-e?

A fiatal munkavállalókra is vonatkoznak a kötelező a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos aktuális szabályok. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint.

Továbbá a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 195 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint, napibér alkalmazása esetén 8970 forint, órabér alkalmazása esetén 1121 forint.

Esetükben is be kell tartani az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményeket: a fiatal munkavállaló munkabére azonos munkavégzési körülmények között nem lehet kevesebb, mint a „nem fiatal” munkatársáé.

A munkabér kifizetése célszerű, ha bankszámlára utalással történik. Persze lehet készpénzben is, de semmiképpen ne „zsebből-zsebbe”. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a munkabér adóköteles jövedelem.

Hova fordulhatnak a fiatalok jogsérelem esetén?

Első körben érdemes a munkáltatónak jelezni a panaszokat és kifogásokat. Ha vele nem sikerül megoldani a problémát, akkor a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályához lehet fordulni. Én magam azonban a 6 és fél éves munkajogi pályafutásom alatt egyszer sem találkoztam olyan esettel, amelyben bármely fél fiatal munkavállaló lett volna.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG