Értékes tapasztalatok a magyar igazságszoláltatás múltjában - Beszélgetés Mezey Barna jogtörténész egyetemi tanárral

2019.09.17. Jogi Fórum / OBH

A 2019. szeptember 17-20. között megrendezett Bíróságtörténeti Hét közeledtével Mezey Barna jogtörténész tanszékvezető egyetemi tanár a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 150 évvel ezelőtt kihirdetett 1869. évi IV. törvénycikk jelentőségéről, a bírósági szervezetre gyakorolt hatásáról, és a bíróságtörténeti kutatások szerepéről mesélt.

Mi a jelentősége az 1869. évi IV. törvénycikknek a bírósági szervezet szempontjából?

Az igazságszolgáltatás elkülönítése a közigazgatástól - mely a törvény fő elvi tétele volt -  szervezeti és működési megújulást hozott a törvénykezési életbe. Alapjaiban változott meg az ítélkező státusz.  Létrejött a bírói hivatásrend. A törvényi szabályozás lényegében értelmezte át a magyar igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmányos felfogást. Az addig a végrehajtó hatalom részeként működő bíráskodást önálló államhatalmi tényezővé emelte. Körvonalazódtak egy új bírói struktúra keretei. Végső soron ettől a törvénytől datálható a polgári bírósági szervezetrendszer felépítése, hiszen önmagában már a vármegyéktől elvont törvénykezési jog is feltételezte az elsőfokú és a megyei szintű igazságszolgáltatás szervezeti átalakítását. 

Miben változott a törvény elfogadását követően a bírói hivatás?

A törvény hatására Magyarországon egy új bírói modell született. A korábban közigazgatási és hatalmi kötelességből ítélkező, a jogot olykor nem, vagy csak felületesen ismerő bíró helyébe egy élethivatásszerűen ítélkezést folytató, felkészült, szakmailag hozzáértő, jogismerő, elkötelezett bíró lépett. A bírák elé korábban ismeretlen feltételeket szabtak: a feddhetetlenséget, a szakmai felkészültséget, a gyakorlati tapasztalatokat, megfelelést az összeférhetetlenségi kritériumoknak. A bírák kiválasztásának rendszere garanciát jelentett az új hivatásrend minőségéhez és egy hivatási identitás kialakulásához. A bírák uralkodói kinevezése szimbolikusan és tartalmilag is a megbecsültség növelése irányába mutatott.

Mezey Barna jogtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár - Forrás: ELTE

Mi az üzenete a mai bíró számára az 1869. évi IV. törvénynek?

Mindenekelőtt az igazságszolgáltatás társadalmi tekintélyéről szól, mely nem a törvényhozói kinyilatkoztatással jön létre, hanem a tisztességes és pártatlan ítélkezés társadalmi megtapasztalásával. A bírói reputáció forrása a személyes magatartás, a bírói hatalom egészét alkotó kar független véleményalkotása, szabad ítélkezése. Mindezek alapozzák meg a bíró szakmai büszkeségét, egyfajta sajátos egyedülvalóságának tudatát a hatalmi ágak rendszerében.  A munkájára és feladatára büszke, öntudatos bíró alakja jellemző vonása a polgári társadalomnak. A hivatásának élő, felelősségével szembenéző, társadalmi feladatait értő bíró nélkül megvalósíthatatlan a jogállam, valóra válthatatlan a hatalmi ágak szétválasztására épülő jogérvényesítés.

A bíróságtörténeti kutatások mennyiben segíthetik elő a mai jogrendszer fejlesztését?

Az alaptörvénnyel a magyar jog részévé váló történelmi alkotmány hatályossága önmagában kínálja a választ. A bírói praxisban várhatóan egyre nagyobb mértékben megjelenő történeti elemek, a korábban bevált szervezeti és eljárási gyakorlatok ismerete segítheti a bírákat az ítélkezésben és szervezésben egyaránt. A jó tapasztalatok feltárása és összefoglalása segíthet kikerülni a vargabetűket, akár hétköznapi segítséget is nyújthat az ítélkezőknek. S nem utolsó sorban építőköveivé válhatnak a bírói identitásnak. A múlt ismerete, az elődök tartása és magatartásmintája, a történelmi tettek és kiállások, a példaadó, tanulságos esetek és események, a problémákra adott válaszok és megoldások támogathatják az aktuális álláspontok kialakítását. 

Miben más ez a bíróságtörténeti konferencia más tudományos konferenciákhoz képest?

A Bíróságtörténeti Héten megrendezésre kerülő nemzetközi  konferencia  mintegy koronája az egész esztendős tanácskozás-szériának. Összegzés is egyben, melynek kivételességét egy új szín adja meg: a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia gyakorlatát elemző külhoni tudósok és szakemberek előadásaiban megismerhetők a dualizmus párhuzamos alkotmányos és szervezeti képletei, törvénykezési praxisa is.

Mi a szerepe az OBH-nak a bíróságtörténeti projekt kapcsán, milyen további lehetőségek képzelhetők el?

Az idei bíróságtörténeti konferencia-körút és a köré szerveződő bíróságtörténeti kutatások megmutatták, milyen végtelenül gazdag tapasztalatokban a magyar igazságszolgáltatás történeti múltja és mennyi feltáratlan forrás vár feldolgozásra. Igazolta a bírák elkötelezettségét a tradíciók ápolására, a jó gyakorlatok folytatására. Dokumentálta az érdeklődést a bírói múlt iránt, ami jelzi az emlékezés fontosságát. Miután a program nem csak a szervezet históriájáról szólt, hanem a bírói munkát befolyásoló legjelentősebb kodifikációs fordulópontoknak is emléket állított, ráirányította a figyelmet a múltbéli, napjaink igazságszolgáltatásában is megjelenő eredményekre. Úgy vélem, eljött az ideje a részletes és aprólékos feltáró munkáknak, miközben a törvényhozás és a törvénykezés tradicionális momentumai is korszerű értelmezésre várnak. Az OBH jó hagyományt teremtett, bízom a folytatásban.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
JOGTÖRTÉNET
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL