"Bírák vagyunk..." - A bírói hatalom gyakorlásáról - 5. rész - Örökérvényű gondolatok kiváló bíráktól - Wlassics Gyula

2019.11.21. Jogi Fórum / OBH

Bírák vagyunk..." - Az Országos Bírósági Hivatal ünnepi kiadványt jelentetett meg a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény kihirdetése 150. évfordulója alkalmából. Ebből idézünk most néhány örök érvényű gondolatot egykoron élt kiváló bíróktól, akiknek tevékenysége, elhivatottsága összefonódott a magyar bírósági szervezet múltjával. Ezúttal Wlassics Gyula gondolatát idézzük.

„...A bírónak a lelkiismeretében kell megtalálni feladata hű teljesítésének igazolását. Jól tudjuk mindannyian azt is, hogy az emberi gyarlóság hozza magával, hogy a pervesztes nem a megelégedők csoportját szokta szaporítani. De tudjuk azt is és lelkünk egész erejével átérezzük, hogy a minden politikától mentes bírói hatalom egyike a legfontosabb alkotmánybiztosítékoknak. Ennek az alkotmánybiztosítéknak azonban éltető lelke csak az a hit, az a nagyközönség lelkében is élő bizalom, hogy a bíró pártatlansága szilárdan áll. Ezt a belső értéket az államélet legerősebb erkölcsi tartalmát csak erősíteni szabad, de meggyöngíteni soha. A bírói hatalomról szóló művek olvasása közben tett jegyzeteim között a következő sorokat találtam: «A bírói kar helyzetét úgy képzeljük, mint a delejtűét a hajón, akár mint hányódik is a hajó a viharban, a delejtű mindig vízszintes helyzetben marad és mindig egy irányban mutat – az igazság felé.» Ezért mi kiknek szeme az igazság felé van irányozva, mindenkinél élénkebben érezzük, ha az egyesen, családon, országon igazságtalanságokat követnek el.” - Wlassics Gyula (Évnyitó beszéde a Közigazgatási Bíróság évnyitó teljes ülésén 1928. január 7-én.)

Wlassics Gyula Zalaegerszegen, 1852. március 17-én született. Hazai jogi tanulmányai után külföldön tett tanulmányutat, majd rövid bírósági szolgálat után az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1882-től alügyész, 1886-tól főügyész-helyettes volt. 1890 és 1895, majd 1903 és 1906 között a budapesti egyetemen büntetőjogot oktatott. 1892-től kormánypárti országgyűlési képviselő; az egyházpolitikai törvényjavaslatokkal kapcsolatban a polgári házasság mellett foglalt állást. 1906-tól 1935-ig a Közigazgatási Bíróság elnöke volt. 1918-ban a főrendiház, majd 1927-től 1935-ig a felsőház elnökévé nevezték ki. 1923-tól tagja volt a hágai választott bíróságnak. A jogszolgáltatással összefüggő fő művei: A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség (Budapest, 1885-87); A hatásköri összeütközések bíróságáról szóló törvényjavaslat (Budapest, 1895). Budapesten, 1937. március 30-án halt meg.

"Bírák vagyunk..." - A bírói hatalom gyakorlásáról - Örökérvényű gondolatok egykoron élt kiváló bíráktól - 1. rész: Degré Miklós

"Bírák vagyunk..." - A bírói hatalom gyakorlásáról - Örökérvényű gondolatok egykoron élt kiváló bíráktól - 2. rész: Igyártó Sándor

"Bírák vagyunk..." - A bírói hatalom gyakorlásáról - Örökérvényű gondolatok egykoron élt kiváló bíráktól - 3. rész: Csemegi Károly

"Bírák vagyunk..." - A bírói hatalom gyakorlásáról - 4. rész - Örökérvényű gondolatok egykoron élt kiváló bíráktól - Puky Gyula

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
JOGTÖRTÉNET
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL