Egy bélyeggyűjtő három évvel ezelőtt megvásárolt egy hagyatékot. Azt sem ő, sem az örökösök nem tudták, hogy az ötezer bélyeg között egy nagy értékű ritkaság is lapul: a “Szigetvári provizórium” értéke elérheti az ötmillió forintot is. Az örökösök beperelték a gyűjtőt, akit ismét felmentett a bíróság.

A Bonyhádi Városi Bíróság kedden, új eljárásban hozott elsőfokú ítéletében felmentette azt a bélyeggyűjtőt, akit jogtalan elsajátítás vétségével vádoltak egy 3,5 millió forint értékű bélyegritkaság kapcsán. A “Szigetvári provizórium” nevű bélyeg három évvel ezelőtt egy hagyatékból került elő, amelyből a levelezést az örökösök – közvetítő révén ? eladásra kínálták fel. Egy gyűjtő mintegy 5000 darabot vásárolt a levelekből a rajtuk lévő bélyegekkel egyetemben, és a tulajdonába került az 1867-ből származó Szigetvári provizórium is.

A ritkaság voltaképpen egy korabeli ötkrajcáros bélyeg ügyes hamisítványa, melyet mindeddig ismeretlen okból és eljárással a szigetvári postamester készített. A világon két ilyen Szigetvári provizórium ismert, a másik egy bécsi magángyűjteményben található. A ritkaságnak számító hamisítványok becsült értéke 3,5 millió forint, de egyes szakértők szerint elérheti az ötmilliót is. A gyűjtő később felismerte, milyen kincs került a birtokába, árverésre bocsátotta azt, de amikor az örökösök megtudták, hogy a bélyeg kikiáltási ára 2,2 millió forint, jogtalan elsajátítás vétsége miatt feljelentést tettek. Arra hivatkoztak, hogy a nagy értékű bélyeget nem kívánták eladni, az akaratuktól függetlenül került ki a levélgyűjteményből.

A Dombóvári Városi Bíróság a gyűjtőt felmentette a vád alól, a másodfokon eljáró Tolna Megyei Bíróság azonban megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárást rendelt el. A Bonyhádi Városi Bíróság kedden szintén felmentő ítéletet hozott, melyet azzal indokolt, hogy a bélyeg jogszerű adásvétel útján került a gyűjtőhöz. A bíróság megállapította, hogy az adásvételkor nem állt rendelkezésre a bélyeg eredetiségét bizonyító hivatalos szakvélemény, ezért sem az eladó, sem a vevő nem tudhatta a bélyeg valódi értékét. Döntése meghozatalakor a bíróság figyelembe vette azt a bélyeggyűjtők közötti íratlan szabályt, hogy az eredetiséget igazoló hivatalos okmányok nélkül megkötött adásvételeket követően reklamációnak helye nincs, a vevő utólag nem köteles felhívni az eladó figyelmét, hogy mekkora értékű bélyegtől vált meg. A vádlott jogi képviselője egyetértett a döntéssel, de az ügyész három nap gondolkodási időt kért, ezért az ítélet nem jogerős.