Befejezhetőek-e a korábbi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzések? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2019.11.22. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Önmagában az, hogy szubjektív körülmények miatt nem fejezhető be megadott időtartam alatt egy, a korábbi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzés, nem jelenti azt, hogy a jogszabályi rendelkezés lehetetlenné teszi a felkészülést az új szabályok alkalmazására - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/451/2019. számú, alkotmányjogi panasz elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egy rendelkezése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz indítványt. A támadott rendelkezés változatlan feltételek mellett lehetővé teszi a korábbi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzések befejezését 2016. szeptember 1-jéig, ugyanakkor elrendeli azon hallgatók jogviszonyának megszüntetését, akik e határidőig nem szerzik meg a végbizonyítványt.

Az indítványozó hallgatói jogviszonyát a Széchenyi István Egyetem Felnőttképzési Központ a támadott rendelkezés alapján megszüntette, amelyet a rektor helybenhagyott. Az indítványozó keresetet terjesztett elő a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, amely az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, mivel szerinte a felsőoktatási törvény érintett rendelkezése sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést nem találta megalapozottnak. Ezt követően a bíróság eljárását folytatta és az indítványozó keresetét elutasította.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában lényegileg a kellő felkészülési idő sérelmére hivatkozott, mivel szerinte a támadott rendelkezés teljesíthetetlen feltételt támaszt. A jogszabály által tűzött határidő észszerűtlen, nem elegendő a tanulmányok befejezésére, illetve a bizonyítvány megszerzésére.

Az Alkotmánybíróság az érdemi eljárás során először is rámutatott, hogy a támadott rendelkezés 2015. szeptember 1-jével lépett hatályba, a végbizonyítvány megszerzésére vonatkozó – a korábbi követelmények szerinti – kötelezettségnek 2016. szeptember 1-jei határt szabva. A címzettek számára tehát összességében ez az időtartam állt rendelkezésre a jogszabály tartalmának megismerésére, illetve az arra való felkészülésre, hogy kötelezettségeiket teljesítsék. Ugyan az indítványozó által felvetett körülmények miatt a végbizonyítvány megszerzésére rendelkezésre álló időtartam felsőoktatási intézményenként eltérő lehet a vizsgák szervezését illetően, mégsem jelenthető ki egyértelműen, hogy objektíve lehetetlen feltételt támasztott volna a jogszabály, vagyis a kötelezettség teljesítése még potenciálisan sem volt biztosítva és emiatt nem is lehetett rá felkészülni. Önmagában az, hogy az indítványozó által állított szubjektív körülményei (pl. egymásra épülő tárgyak teljesítésének hiánya) miatt a megadott időtartam alatt nem tudta a feltételeket teljesíteni, nem jelenti azt, hogy mindenki más (pl. akinek csak egy vizsgája hiányzik) számára is teljesíthetetlen volt a feltétel, vagyis önmagában a jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetetlenné a felkészülést az új szabályok alkalmazására. Az állami döntéshozatal körébe tartozik a felsőoktatásban való részvétel szabadságával összefüggésben a hallgatók képességének és alkalmassága feltételeinek meghatározása, a kellő felkészülési idő követelményéből nem vezethető le azonban az, hogy a bevezetett kötelezettség teljesítésére minden érintett egyéni körülményeire tekintettel a megadottnál hosszabb időtartamot kellett volna biztosítania. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
FELSŐOKTATÁS